Index – Gazdaság – Zivatarok, szélvihar, villámok – azonnal lépniük kellett a magyar légiforgalmi irányítóknak
Magyarország légtere 2025-ben eddig még soha nem látott forgalmat bonyolított, miközben a járatkésések aránya közel tizedére csökkent. A háttérben nem szerencse, hanem tudatos stratégia, emberi elkötelezettség és technológiai újítások állnak. Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója az Indexnek először beszélt részletesen arról, hogyan sikerült mindezt elérni. 2025 harmadik negyedévének végéig több mint 950 ezer repülőgépet kezelt a HungaroControl, ami 7,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és közel 23 százalékkal haladja meg a járvány előtti, 2019-es szintet.
Minden jel szerint új rekordévet zár a magyar légiforgalmi irányítás: az éves szám 1,2–1,3 millió járat körül alakulhat, szemben a 2024-es 1,14 millióval. A forgalom döntő részét, 85 százalékát az átrepülő gépek adják, amelyek száma idén októberig több mint negyedével nőtt a COVID előtti időszakhoz képest. A magyar légtér tehát nemcsak visszanyerte, hanem jóval meg is haladta korábbi kapacitását – miközben a járatkésések száma a tizedére csökkent. De mi áll a háttérben? Hogyan sikerült a növekvő forgalom mellett is gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a működést?
Így hangolták újra a magyar légiirányítást
A rekordforgalom nemcsak a magyar légtérben, hanem a budapesti repülőtéren is érezhető volt. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma több mint 12 százalékkal nőtt, ami jól mutatja, hogy a hazai légi közlekedés minden szinten erősödik. A nyári csúcsidőszakban, július végétől augusztus közepéig a HungaroControl irányítói naponta rendszeresen négyezernél is több járatot kezeltek. A csúcsnap július 26-a volt, amikor 4356 repülőgép haladt át a magyar légtéren.
Ha ehhez hozzávesszük a koszovói légtér forgalmát is, amelyet szintén a HungaroControl irányít, a szám már megközelítette az ötezret. A toronyirányítók sem maradtak le: augusztus 3-án 19 éves rekord dőlt meg, egyetlen nap alatt 476 járat indult vagy érkezett a fővárosba.
A repülés világa egy precízen összehangolt rendszer, ahol minden szereplőnek tökéletesen kell működnie, mint egy svájci órában. A légitársaságok, a repülőterek, a légiforgalmi irányítók és a földi kiszolgálók csak együtt, szoros szinergiában tudják biztosítani, hogy a gépek biztonságosan és időben eljussanak a céljukhoz. Egyetlen láncszem hibája is lavinát indíthat. Ennek fényében különösen figyelemre méltó, hogy a magyar légtérben elszenvedett járatkésések száma
a magyar légtérben elszenvedett járatkésések száma 80 százalékkal csökkent az előző évhez képest – ez Európa-szinten is kiemelkedő teljesítmény.
A HungaroControl három fő okot különít el a késések mögött: az időjárási tényezőket, az ukrajnai háború hatásait és a saját működésből fakadó korlátozásokat. Az első kettőre nincs befolyásuk, de a harmadikat sikerült látványosan visszaszorítani. Turi Ferenc most az Indexnek arról is beszélt, hogy idén a legnagyobb kihívást az időjárás okozta. A késések több mint 60 százaléka a nyári viharokhoz és zivatarláncokhoz köthető. Ezek a hirtelen kialakuló, egyre gyakoribb jelenségek nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában próbára teszik a légiforgalmi irányítást.
Ilyenkor a biztonság érdekében azonnali korlátozásokat kell bevezetni, ami automatikusan csökkenti a légtér áteresztőképességét. „A HungaroControl minden erőforrást mozgósított annak érdekében, hogy a kapacitásoldali tényezőket minél kevésbé érezzék meg az utasok. De fontos kiemelni, hogy vannak olyan időszakok és forgalmi csúcsok, amikor még a legmagasabb szintű teljesítmény mellett is elérjük a rendszer és a kapacitásaink fizikai határait. Ezzel együtt az elmúlt nyár tapasztalata azt mutatja, a légtérben a járatkésések nagyságrendekkel alacsonyabbak, mint az európai hálózati átlag” – összegezte a HungaroControl vezérigazgatója.
Turi Ferenc szerint az idei nyári szezonra való felkészülés egyik legfontosabb lépése a légiforgalmi irányítói kapacitás bővítése volt. A vállalat közel 10 százalékkal növelte az irányítói létszámot, ami kulcsszerepet játszott abban, hogy a rekordforgalom mellett is gördülékenyen működjön a rendszer. „Tavaly kilenc hallgatónk szerezte meg a szakszolgálati engedélyét, emellett tizenkét külföldi irányítót toboroztunk a koszovói szektorba, akik rövid átképzés után tehermentesítették a magyar légtér irányítását végző kollégákat” – mondta a vezérigazgató. Hozzátette:
több, korábban külföldre távozott szakembert is sikerült hazacsábítani, ami tovább erősítette a csapatot.
Emellett az oktatási rendszert is átalakították: „egy helyett két évfolyamot indítunk évente, miközben tehermentesítjük az oktatást végző aktív irányítókat, hogy minél többször szolgálatba állhassanak a forgalmas időszakban. Ennek köszönhetően a nyári csúcsidőszakban átmeneti kapacitásszűkület nem alakult ki, és a beosztásokat folyamatosan a forgalmi igényekhez igazítottuk.”
A HungaroControl idén kapacitásbővítő programot indított, hogy a rekordforgalom mellett is minimálisra csökkentse a késéseket – mind a légitársaságok, mind az utasok számára. Turi Ferenc szerint a siker kulcsa nem csupán a technológiai fejlesztésekben rejlett, hanem abban is, hogy új munkaszervezési megoldásokat vezettek be, és megtörtént a szükséges létszámbővítés.
A műszakokat a forgalmi csúcsokhoz igazították, és bevezették a készenléti rendszert is. Ennek köszönhetően a legterheltebb órákban több irányító ülhetett be a pozíciókba, mint korábban.
Az új rendszernek köszönhetően a HungaroControl ma már a korábbi hat helyett akár kilenc szektort is meg tud nyitni egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a légiforgalom sokkal egyenletesebben oszlik el az irányítók között, csökkentve a terhelést és növelve a hatékonyságot. Ez a megoldás – a szaknyelvben dinamikus szektorizáció – azt jelenti, hogy a légteret folyamatosan az aktuális forgalmi helyzethez igazítják. Ha nő a terhelés, új szektorokat nyitnak, ha csökken, összevonnak. Mindez valós időben, az irányítók biztonságos munkáját szem előtt tartva történik.
A HungaroControl nemcsak a szektorszámot növelte: a reggeli forgalmi hullámokra is külön stratégiát dolgozott ki.
Megerősítették a műszakokat, valamint bevezették az indulások 5–10 perces blokkok szerinti szabályozását, aminek köszönhetően sikerült elkerülni a torlódásokat és a „dominóhatásként” terjedő késéseket.
A rendszer rugalmassága az elmúlt hónapokban látványos eredményeket hozott. Míg tavaly egy járat átlagosan több mint 3 percet késett, idén ez az érték mindössze 0,6 percre csökkent. Ez 80 százalékos javulást jelent – európai szinten is kimagasló teljesítményt. Miközben a kontinens légiforgalmi hálózatában átlagosan csak 20 százalékkal mérséklődtek a késések, Magyarország drasztikusan csökkentette azokat. A HungaroControl így nemcsak a forgalom rekordját döntötte meg, hanem a pontosságban is az élvonalba került.
Amikor a technológia és az emberi tudás együtt tartja mozgásban az eget
A technológiai újításoknál az egyik legfontosabb mérföldkő a francia Thales csoport TopSky–ATC rendszerének továbbfejlesztett verziójára való átállás volt. A szerződést még 2024 végén írták alá, az új rendszer pedig idén állt szolgálatba. A világszínvonalú szoftver jelentősen javítja az adatfeldolgozást és az adatintegrációt. Segíti az optimalizált repüléstervezést és járatkövetést, miközben valós idejű döntéstámogató funkciókat biztosít az irányítóknak. A rendszerhez kapcsolódó Alliance One kezdeményezés pedig a nemzetközi együttműködést erősíti.
De nem ez az egyetlen újdonság: Áprilisban adták át a világon egyedülálló moduláris integrált távoli toronyirányítási rendszert (mirTWR), amely lehetővé teszi, hogy a reptéri forgalom helyszíntől függetlenül irányítható legyen. Ez a technológia nemcsak a repülésbiztonságot erősíti, hanem megnyitja az utat a budapesti irányítótorony jövőbeli megújítása előtt is.
Elmondhatjuk, hogy nemcsak a zenészeink kiválóak, hanem a hangszerek is, amelyeken játszanak
– fogalmazott Turi Ferenc, utalva arra, hogy a modern technológia és a szakemberek tudása együtt adja a HungaroControl teljesítményének erejét.
Ugyanakkor érdemes arra is kitértni, hogy a magyar légiforgalmi irányításra évek óta hatalmas nyomás nehezedik. Magyarország nemcsak egyre népszerűbb turisztikai célpont, hanem földrajzi elhelyezkedése miatt is kulcsszereplővé vált az európai légi közlekedésben. Az ukrán légtér háború miatti lezárása és az orosz légtérembargó teljesen átrajzolta a kontinens légiközlekedési térképét: ma a kelet felé tartó járatok nagy része Magyarországon keresztül repül.
Ez a változás a békeidőszakhoz képest 23 százalékos forgalomnövekedést hozott, ami tartósan nagyobb terhelést jelent a magyar irányítók számára. A legnagyobb kihívás a magas légtér kezelése, hiszen a közel- és távol-keleti járatok többsége most ezen a szakaszon halad át. A HungaroControl ennek kezelésére átvizsgálta és átszervezte a szektorblokkokat. Idén nyáron egy új északkeleti szektort is megnyitottak az ukrán határ közelében, ezzel növelve a légtér áteresztőképességét pontosan ott, ahol korábban a legtöbb késés keletkezett.
Ez a lépés nemcsak a torlódások mérséklését szolgálja, hanem azt is, hogy a magyar légiforgalmi irányítás a megváltozott európai forgalmi mintázatok mellett is biztonságosan és hatékonyan működjön.
És Turi Ferenc szerint azt is fontos megjegyezni, hogy a nyári csúcsforgalom idején kulcsfontosságú szerepet játszott a Budapest Airporttal kialakított stratégiai együttműködés abban, hogy a késéseket érezhetően sikerült csökkenteni. A legnagyobb előrelépést az hozta, hogy június és augusztus között mindkét futópálya folyamatosan üzemelt, a szükséges karbantartásokat pedig éjszaka végezték. Ez a megoldás növelte a kapacitást és a repülésbiztonságot is, miközben lehetővé tette a menetrendszerű működést még a legterheltebb napokon is.
A HungaroControl és a repülőtér közösen dolgozott a résidőmenedzsment finomhangolásán is. A repülőgépek 15 perces időablakot (slotot) kapnak az indulásra, és ha ezt pontosabban tudják tartani, az egész rendszer kiegyensúlyozottabban működik. A fordulóidőket kamerás rendszerrel folyamatosan figyelik, és az irányítók valós időben kommunikálnak a földi kiszolgálókkal és a légitársaságokkal. Ez a gyors, közvetlen visszajelzés teszi lehetővé, hogy a menetrend torlódásait azonnal kezeljék, mielőtt azok továbbgyűrűznének.
Zivataros időszakokban az együttműködés az utastájékoztatásra is kiterjedt: a repülőtérrel közösen dolgoztak azon, hogy az utasok gyorsan és pontos információkat kapjanak a járatok helyzetéről. A fordulóidőket kamerás rendszerrel folyamatosan figyelik, és az irányítók valós időben kommunikálnak a földi kiszolgálókkal és a légitársaságokkal.
Ez a gyors, közvetlen visszajelzés teszi lehetővé, hogy a menetrend torlódásait azonnal kezeljék, mielőtt azok továbbgyűrűznének.
A legtöbb időmegtakarítást a hatékony résidőmenedzsment és a repülőtér kiegyensúlyozottabb kihasználtsága hozta. Emellett fontos szerepet játszik a dedikált meteorológus jelenléte is az irányítóteremben. Az ő valós idejű elemzéseik segítenek abban, hogy ne vezessenek be felesleges korlátozásokat, és csak ott, csak annyi ideig zárjanak le légtérszakaszokat, amennyire tényleg szükség van. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a késések idén látványosan alacsonyabbak lettek a tavalyinál – egyértelmű jeleként annak, hogy a magyar légiirányítás nemcsak reagál a kihívásokra, hanem előre is gondolkodik.
(Borítókép: Érkező utasszállító repülõgép a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kivilágított leszállópályája felett. Fotó: Faludi Imre / MTVA)
Kövesse az Indexet Facebookon is!