hírek

Hosszú évek óta heves vita tárgya akár szilveszterkor, akár nyár végén, augusztus 20-án az, hogy mennyire szükséges jó, vagy éppen fölösleges és káros szokás a tűzijáték- és petárdadurrogtatás. Nyilvánvalóan üzleti oldalról a tűzijátékgyártás egy nyereséges iparág, ahol a fogyasztók által vásárolt tűzijátékok átlagos kiskereskedelmi ára körülbelül háromszorosa a nagykereskedelmi árnak, és látványa is sokakat megbabonáz még mindig.

A tűzijáték környezetre gyakorolt káros hatásainak megértéséhez először meg kell értenünk azt, hogy valójában mi is a tűzijáték. A tűzijáték legalapvetőbb összetevője a feketelőpor, szervetlen lőpor, más néven puskapor. Ha ezt a port – amelyet 75 százalék kálium-nitrát, 15 százalék faszén és 10 százalék kén keveréke alkot – egy tokba helyezik és meggyújtják, hangos kémiai reakció jön létre, lényegében egy robbanás. Ezt a robbanást magában azonban nem igazán szórakoztató nézni, emiatt a puskaport ásványi elemekkel keverik össze, hogy azok színesek legyenek. Egyes színek megalkotásához pedig mindössze egy-egy ilyen elemre van szükség, a vörös előállításához például csak stroncium szükséges, a sárgához nátrium míg a zöldhöz bárium.

A tűzijátékok tervezésével és kezelésével foglalkozó képzett szakértők ezt követően kimérik a megfelelő mennyiségű puskaport, ásványi elemeket és egyéb vegyszereket, majd ezeket a vegyületeket meghatározott sorrendben elrendezik, hogy a tűzijátékot adott formával és színnel lássák el. A pirotechnikusok minden egyes tűzijáték magasságát is kiszámítják, hogy a robbanások a megfelelő időben és helyen történjenek – emeli ki az Earth.

Mindez eddig valóban meglehetősen érdekesnek hangzik, sőt, a különböző tűzijátékok látványra kétségkívül impozánsak tudnak lenni, ezért azonban nem csak a megbízó, de a környezetünk és a saját egészségünk is komoly árat fizet. 

A vegyszerek ugyanis nem tűnnek el a tűzijáték robbanásakor a levegőben, az oxigénnel való érintkezés miatt az égés során ugyanis ezek légköri szennyeződést okoznak. A tűzijátékok átmeneti élvezete során így számos szennyező anyag szabadul fel, amelyek befolyásolják a levegő minőségét, és hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz – ideértve a szén-dioxidot, a szén-monoxidot, a nitrogént, a kén-dioxidot és a szilárd részecskéket is. 

A szállópor okozza a legnagyobb problémát, a tél meg rátesz egy lapáttal

A legnagyobb szennyezést a szállópor (PM) okozza, amely a levegőben található, elenyésző mennyiségű szilárd és folyékony anyagok kombinációja, és a legveszélyesebb légszennyező anyagnak tekinthető, mivel hatással van az emberek tüdejére és szívére, valamint jelentős környezeti károkat okoz. 

A durrogtatás okozta légszennyezést pedig a téli, fűtési szezon sem könnyíti meg. 

A tűzijáték és a petárdázás megnöveli a légszennyezettséget a városban, így aki a hűs szilveszteri estén kimerészkedik a belvárosi utcákba, találkozhat is a vastag, füstös, ködös levegővel, ami órákig képes a házak között megállni. Később szerencsés esetben a légáramlás, a Duna medre és folyása segít viszonylag hamar kitisztítani a város levegőjét. Más nagyvárosok vagy kisebb települések lakói azonban nem mind ennyire szerencsések, a völgyekben máskor is könnyen megáll a szennyezett levegő, így a téli, fűtési időszakban alapvetően is sokan szenvednek a légszennyezettségtől. Az alábbi videón azt figyelhetjük meg, hogy a Budapesten elhelyezett lakossági mérőkészülékek és néhány belvárosi hivatalos mérőállomás mérései szerint a PM10 részecskék, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű, szemmel nem látható szállópor (azoknak a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagoknak a gyűjtőneve, amelyeknek méretük alapján eltérő élettani hatással bírnak) mennyisége hogyan emelkedik meg az éjfélhez közeledve

– magyarázta lapunknak a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület projektvezetője, Szegő Judit környezetkutató.

Összehasonlításképpen, az átlagos emberi hajszál 70 mikrométer átmérőjű, azaz legalább hétszer nagyobb mint a szállópor részecskéi. 

A káros hatás bizonyított, mégsincs gyökeres változás

A szilveszteri tűzijátéknak világszerte hatalmas hagyománya van, így hiába kerül terítékre minden évben az állat és környezetvédők által az, hogy új alternatívát kellene találni az új esztendő köszöntésére, a káros hatások tömkelegének felvonultatása ellenére egyelőre nincsen komolyabb előrelépés az ügyeben. 

A szilveszteri petárdázás emlékeztet olyan népi szokásokra, mint a lövöldözés esküvők alkalmával, ami inkább pogány hagyományokra emlékeztet, nem a meghittséget, emelkedettséget, és még kevésbé egy év végi értékelést, és az elkövetkező év alaposabb átgondolását segíti elő. Persze inkább önfeledt mulatásról szól a szilveszter éjszaka, és igen, meglehetősen elterjedt a csak ezen az éjszakán engedélyezett petárdák használata is, azonban ezeknek tényleg számos árnyoldala ismert

– vélekedett a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Ráadásul olyannyira ismert, hogy már évek óta több kutatás is azt taglalta, hogy a káros szokás gyakorlását azonnal abba kell hagyni, ugyanis közvetlenül károsíthatja az egészségünket. 

„Számos kutatás igazolta már a rakéták levegőminőségre gyakorolt káros hatásait. A National Library of Medicine adatbázisában szereplő, 2014-es tanulmány szerint főként a légzőszervi alapbetegségekben, különösen az asztmában és a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők légzőrendszerére lehet komoly hatással a tűzijáték során felszabaduló, szálló por. Néhány éve német tüdőorvosok hívták fel a figyelmet arra, hogy az újév napján a levegő finompor-terheltsége csúcsértéket ér el az év többi napjához képest.

A rakéták által kibocsátott finom por mennyisége számításaik szerint a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötödének felel meg. A szennyezett levegő ingerli a légutakat, és legfőképp a kisgyerekekre, az idősekre és a krónikus betegségekben (a tüdő a szív- és érrendszer betegségeiben) szenvedőkre jelenthet veszélyt. Kevesen tudják, de a légszennyezés felelős az iszkémiás szívbetegség miatt történő elhalálozások feléért is”

– tette hozzá. 

Fontos kiemelni a légszennyező hatás mellett a rendkívül erős hanghatás is komoly károkat okozhat, nem csak az emberek, de a házikedvenceink és az énekesmadarak körében is. 

A nyugalmat megzavaró hanghatások nem csak az ízlésbeli különbségek miatt, de élettani hatását tekintve sem könnyen átvészelhető élmény háziállataink és a kis számban velünk élő énekes madaraink, valamint a kisgyerekek, várandósak, és mindazok számára, akik nem élvezik az efféle mulatságot. Egy-egy petárda felrobbanásakor a 130-140 decibelt is meghaladhatja egy rakéta keltette zaj, a tartósabb kitettség esetén pedig már a 85 decibelnél magasabb zajszint is okozhat halláskárosodást. Különösen a kisgyermekekre jelenthet veszélyt a nagy zajterhelés, szerencsére sokan füldugót, fülvédőt használnak ilyenkor, ami legalább a hanghatásoktól védelmet nyújthat

– emelte ki Szegő Judit. 

Sokat kell még edukálni, és egy szabályozás sem ártana

A petárdákból és tűzijátékokból ráadásul nem tudjuk pontosan, milyen anyagok kerülnek a levegőbe, a színektől függően különböző mérgező anyagok is előfordulnak, holott számos más kifejezetten látványos módja is lehetne már az ünneplésnek – ilyen a fényfestés vagy fényjáték például, amelyet drónokkal már augusztus 20-án is alkalmaztak. 

A változáshoz azonban sokkal átfogóbb és széleskörűbb edukációra, és szabályozásokra lenne szükség a tűzijátékokat és a petárdákat illetően. 

És hogy hogyan lehet e szokás ellen küzdeni? Egyrészt a felvilágosítással, tudatosítással, ebben igyekszik a Levegő Munkacsoport és más zöld civilszervezetek is közreműködni, de jól látszik, hogy a szabályozás lenne a hatékonyabb megoldás. Ez azonban a tűzijátékokat és petárdákat kedvelő emberek – nagy valószínűséggel a kisebb része a társadalomnak – részéről biztosan nem okozna nagy népszerűséget az új szabályozás megalkotója iránt, a többség viszont biztosan örömmel fogadná

– vélekedett a környezetkutató.

(Borítókép: Újévi tűzijáték a Hősök terén, 2023. január 1-jén. Fotó: Kurucz Árpád  / Anadolu Agency / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!