Index – Gazdaság – Mi lesz így a nyaralással?

általa megosztva admin
Kategória:



  • Hogyan alakulnak a korlátozások?
  • Visszatér-e a bizalom?
  • Hogyan változnak meg a szokásaink?
  • Érdemes-e kinyitni?
  • Miben bízhatnak a vendéglátósok?

Sokan gondolkodnak azon, hogy miként lehetne minél hamarabb valamit visszaépíteni a turizmusból.

  • Horvátország speciális folyosót kínálna a tengerpartra igyekvőknek.
  • Gerendai Károly arról nyilatkozott, hogy szerinte még korai lenne elengedni az idei Sziget fesztivált.
  • A balatoni vendéglátók is abban bíznak, hogy a kijárási korlátozások enyhítésével legalább arra lesz mód, hogy a home office-t egyesek partmenti apartmanokba helyezzék át.

Fizikai korlátok

Az első kérdés, ami meghatározhatja a turizmus elindulását, hogy miként alakulnak a lakhelyelhagyási korlátozások, a távolságtartási szabályok. Ez minden országban különböző lesz, de ameddig fennállnak, érdemi turizmus nem várható.

“Utazások külföldre egyáltalán nem, de valójában belföldre is csak a szabályok rugalmas értékelésével, kikerülésével várhatóak. Például úgy, hogy a balatoni szálloda zárva van ugyan, de meg lehet állapodni egy apartman, egy zimmer frei kivételéről” – mondja Hajdú Attila, a kiutaztatásokkal foglalkozó STA Travel Kft. ügyvezetője.

Ma a közlekedés sem megoldott, sem vasúttal, sem repülővel, sem autóval nem lehet igazán eljutni külföldre, és a komolyabb légitársaságok tervei szerint május végéig nem is várható a budapesti desztinációk megnyitása.

A bizalomról szól minden

A következő kérdés, hogy lesz-e az embereknek bizalma utazni. “A turisztikai bevétel fele a külföldiek beutazásból ered, ha az év végére már lesz vakcina a járvány ellen, és azt valahogy be lehet adni az embereknek, akkor jövő ilyenkorra visszaállhat a bizalom, de előtte csak helyben topoghatunk, három város megnyílik, kettő megint visszazár”- véli Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Valamivel optimistább Csordás Tamás, a beutaztatással foglalkozó Dynamic Tours vezetője, aki szerint az ügyfelek ugyan most mindent lemondtak áprilistól júniusig, de a júliusi-augusztusi eseményeket még csak részben, az év utolsó negyedévére pedig még nagyrészt megvannak a rendezvények és csoportok.

Csordás ugyanakkor attól tart, hogy a rendezvényszervezés nehezebben fog újra elindulni, mint a magánturizmus, mert a vállalatoknak egyrészt kevesebb pénze lesz eseményszervezésre, másrészt nehezebben vállalják azt a jogi kockázatot, hogy valahová összetrombitálnak egy csomó munkatársat, partnert, aztán a fél csapat megbetegedik.

Rengeteg a kérdés

A hazai piacon is létezik egy olyan remény, hogy előbb a belföldi, majd egy-két helyszínre a külföldi turizmus elindulhat. De azért bőven van kérdés.

  • Ha még itt van a vírus, akkor majd elmegyünk wellness-hétvégézni? Ismeretlenek mellett ázunk a jakuzziban, vagy melegedünk a szaunában?
  • Mi lesz a távolságtartással, az óvintézkedésekkel? Doggy bagből reggelizünk a szállodákban? A repülőn nem veszünk el a kirakott croissantból, csak az előrecsomagolt ételekből?
  • Van, aki eddig Ázsiában nem mert enni az utcai bódéknál, most Európában is kényesebbek leszünk az ételek eredetére?
  • Maszkot hordunk, és távolságot tartunk kávézóban, múzeumban, közlekedési eszközökön? Vagy annyira csökken az élmény, hogy inkább otthon maradunk, mert aludni otthon is lehet?
  • Oda fogunk utazni, ahol kevésbé volt jelen a koronavírus? Vagy ahol kisebb a zsúfoltság? Azokat a helyeket preferáljuk, ahol távol lehetünk a többiektől?
  • Először az olcsó légiközlekedés lesz vonzó, vagy úgy lemennek az árak a nagy óceánjáró hajókon, hogy ezeket most lesz érdemes kipróbálnia annak, akit ez érdekel?
  • Vagy mivel kevés helyszín nyit ki, ezek drágábbak lesznek és zsúfoltság várható a szűk kínálat matt?
  • Egyáltalán: lesz-e az embereknek munkahelye, szabadsága, pénze, mi lesz a forintárfolyammal?

A nullánál is kevesebb

Hajdú Attila szerint az utazási irodáknál a járvány nem csak a ma és a holnap, de a tegnap és a tegnapelőtt bevételeit is megtépázza.

A szektor márciusban még valamennyit tudott dolgozni, mert embereket hazautaztatott a saját országába, de áprilisban már semmi bevétele nincsen,

csak visszatérítései, pedig a meghiúsult utazásokkal az utazási iroda valójában sokszor már elvégezte a munka ráeső részét, ráadásul a munkatársaknak azzal is van munkája, hogy szervezze a visszatérítéseket.

A helyzet kezelésében vannak tisztességes és kétségbeesett gyakorlatok, akad, aki nem térít vissza semmit, mondván a külföldi partnernél van már a befizetett összeg, más egy májusi utazás hiányzó összegét is követeli a szerződésre hivatkozva, noha túl sok esély nincsen arra, hogy az út megvalósuljon.

Beutaztatási dilemmák

Csordás Tamás szerint a nemzetközi utak bizalmi feltételrendszere összetett, rendben kell lennie a küldő országnak, a fogadó országnak, de vasúti, vagy közúti utazás esetén a tranzitországoknak is. Akkor indul el valaki, ha elhiszi a járvánnyal kapcsolatos állami kommunikációt és adatközlést, ha nem fél egy visszafertőződési hullámtól, és ha biztos benne, hogy a tranzitországokban sem akad fenn.

Sajnos a magyar rendezvényeket sokszor már úgy mondják le, hogy nem is jövőre, hanem 2022-re teszik át őket, mert például egy évenként megrendezett kongresszusnak a jövő évi helyszíne is már le volt kötve, a kieső 2020-as esemény pótlása így csak két év múlva lehetséges.

A szakmában vannak pesszimisták, de optimisták is. A borúlátóak szerint jövő április, májusban lesz újra forgalom, az emberek ugyanis még jó ideig majd félnek a második hullámtól, ráadásul a szakma már soha nem lesz ugyanaz, mert a cégek spórolnak, hibrid modellt alkalmaznak. Vagyis lesz, aki személyesen, más videón keresztül csatlakozik az eseményekhez. A cégek pedig spórolni fognak, közvetlenül lépnek kapcsolatba a szállodával, étteremmel, kihagyják a közvetítőket.

Az optimisták szerint azonban, ha az embereknek, a cégeknek lesz pénze, például azért, mert a kormányok is hatékonyan megsegítik őket, akkor akár már viszonylag hamar, augusztusban, szeptemberben lesz egy olyan hullám, amelyben a kényszerűen visszafogott utazások újra megindulnak.

Másként fogunk utazni

2001 után, a tornyok lerombolása miatt sok minden megváltozott a turizmusban. Meg kellett szoknunk, hogy a reptereken nyomkodják a fogpasztánkat, méregetik a kölninket, hogy van-e 100 ml, zoknira vetkőztetnek bennünket, kellemetlen lett, időigényes, de kibírtuk, megszoktuk.

Milyen változást hoz majd a járvány? A dél-kelet-ázsiai reptereken a megérkező emberek áthaladnak egy folyosón, kamerák és szenzorok mérik a bágyadtságot, a testhőmérsékletet, ki lehet emelni egy interjúra a gyanús embereket.

Fognak-e az államok költséges teszteket követelni az egyéntől? És a szállodák? Majd méregetik a lázunkat a lobbiban?

Az biztos, hogy a szolgáltatók majd dolgozhatnak azon, hogy elhitessék, tesznek a biztonságunkért, mosnak, fertőtlenítenek, valóban cserélik, tisztán tartják az eszközeinket.

Mentőcsomagok

A legtöbb szakember szerint az állam ugyan szavakban nagyon empatikus a turizmussal, mint a leginkább érintett szektorral, de az intézkedések nem fókuszálnak kellően az ágazatra, és

semmiképpen nem képesek megtartani 2-400 ezer munkahelyet.

Ez talán nem is lehet reális cél, Magyarország nem olyan gazdag, hogy átvállalja 100-200 ezer ember bérének egy részét, 2-5-10 hónapra. Az intézkedések azonban így is haloványak, a turizmus ráadásul eleve furcsán kezelt, kicsit lebeg valahol a minisztériumok között, a miniszterelnök alatt.

A mentőcsomag turizmus által is használható elemei elég bonyolultak, rengeteg dokumentumot igényelnek, a formanyomtatványok nehézkesek, a programok egy része csak április végén indul el, Mindez részben érthető, máskor hetek-hónapok állnak arra rendelkezésre, amire most csak pár nap volt adott, de ha az állam jobban bevonta volna az érintett szektorokat, akkor talán nem lett volna ilyen kusza minden.

Nyissak, vagy ne nyissak?

A turisztikai ágazatban sok vállalkozás most a moratóriumokkal olyan helyzetben van, mint a valóságshow-kban az, aki védettséget élvez, akit éppen nem lehet kiszavazni. Ugyanakkor Flesch Tamás szerint nagy dilemma lesz, hogy mi történik a visszanyitások idején. Aki nem nyit ki, annak nem lesz bevétele, aki kinyit, annak eleinte lehet, hogy nagyobb lesz a vesztesége.

Nehéz lesz jól dönteni, jól időzíteni, és éppen ezért az igazi turisztikai csődhullám nem most, hanem majd a nyitás körül várható.

Hogy egy vészjósló nemzetközi számmal zárjunk, a turizmus világszervezete, a WTTC friss tanulmánya szerint a turisztikai szektorból összesen akár 100 millió embert is elveszítheti az állását.

(Borítókép: Bődey János / Index)





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com