Index – Gazdaság – Frank Liu, a leggazdagabb magyar különös története Kövér Lászlóval

általa megosztva admin
Kategória:


Csányi Sándor vagy Mészáros Lőrinc? Ki lehet most a leggazdagabb magyar? Határozottan állíthatjuk, hogy egyikük sem. Van ugyanis egy magyar állampolgár, Frank Liu, akinek a vagyonáról ugyan nincsenek pontos adataink, de ismerői szerint az 1,5 milliárd euró felett diszponáló magyar éllovasokkal szemben többszörös dollármilliárdos. Róla szól ez a történet.

Vízilabda Sanghajban

2017 júniusában Kövér László, az Országgyűlés elnöke ellátogatott Kínába. A delegáció körül rendre felbukkant egy amúgy tajvani, de Kínát remekül ismerő üzletember, Frank Liu. A sanghaji program részeként a sportrajongó Kövér László megnézte a vízilabda női Világ Ligában a Magyarország–Kína (16-6) mérkőzést, és lelkesen tapsolt a magyar góloknál. Az amúgy nem kifejezetten sportkedvelő Frank Liu pedig azonnal elkezdett szervezkedni, gesztust szeretett volna gyakorolni. És

a cége hamarosan 250 ezer dollárral támogatta meg a magyar pólót.

Frank Liu ekkor már jól ismerte Kövér Lászlót, sőt a házelnök szülővárosában, Pápán már megmentette a Pápai Hús nevű, nem éppen stabil „sonkás” céget.

Aztán Liu úr a Magyar Fejlesztési Bankkal is közös alapot gründolt, majd a napokban egy hatalmas, Váci úti városfejlesztési projektbe vásárolt bele, ahol az eladó, az MNB alapítványait kezelő Optima-csoport volt.

Az elmúlt napokban nagyon sok emberrel beszéltünk Frank Liuról, és a kialakult kép összességében kifejezetten pozitív lett. Vele ugyan személyesen nem tudtunk beszélni, de egy  hosszú távon gondolkodó, az amerikai tőkepiacon szocializálódott, tájékozott és szimpatikus üzletemberről hallottunk, akinek speciális, de magyar szempontból nagyon vonzó üzleti elképzelései vannak részben Magyarországgal, részben Kínával kapcsolatban.

Tajvan és Magyarország

Tajvan és Magyarország között speciális a diplomáciai kapcsolat. A két országban kirendeltség-vezető titulussal működnek a „kvázi-nagykövetek”, de nagykövetnek azért nem lehet nevezni őket, mert Kína megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat minden országgal, amelyik nagykövetet delegál Tajvanra.

Székely Levente magyar diplomata (és hegedűművész) még aktív tajvani kirendeltség-vezető volt, aki olykor meghívott helyi üzletembereket a magyar rezidenciára. Finom magyar falatokkal és remek borokkal kínálta őket.

Ezeken az eseményeken volt visszatérő vendég Frank Liu, Tajvan egyik leggazdagabb üzletembere.

De ki ő egyáltalán? Frank Liu, vagyis eredeti nevén Liu Chi-Jen igazi világpolgár, a Kaliforniában és Tajvanon végzett üzletember fő erőssége mindig is a kapcsolatépítés és a fundraising, vagyis a pénzfelhajtás volt. Legnagyobb üzleti teljesítménye pedig az, hogy amikor a feltörekvő piacokra specializálódott Franklin Templeton befektetési ház (ez volt korábban Mark Mobius ismert guru munkáltatója) Ázsia felé nyitott a kilencvenes évek elején, Liu rengeteg tajvani és kínai befektetőt győzött meg.

Nagyon sikeres volt, részben a befektetők megszerzésnél kapott jutalékot, részben pedig később az állományok után is, így közel 30 éves befektető-felhajtó és kapcsolatépítő tevékenységével dollármilliárdos lett. Később ugyan függetlenítette is magát, de kapcsolatban maradt a Franklin Templetonnal is,

a mai napig 20-25 milliárd dolláros befektetési állományhoz van köze.

CHI FU

Amikor önállósodott, saját cégeket is létrehozott, eleinte Tano Corporation néven, majd Chi Fu néven, utóbbi a nevének és a „prosperitás” szónak valamely elegye, ahogy kollégái mesélik, valami olyan szójáték, mintha mondjuk Kertész Balázs elnevezné a cégét, Siker-tész Zrt-nek, vagy Dés László NövekeDés Kft. néven alapítana céget.

Az, hogy mi Európában inkább Franknek, és nem Chi-nek ismerjük a nevét, nem meglepő,

a tajvani üzletemberek az egyszerűség kedvéért mindig felvesznek egy könnyen megjegyezhető angolszász nevet is.

A cég honlapja szerint a budapesti képviselők Austin Jieh és Anthony Wong, az Index kérdéseire Austin Jieh válaszolt.

Frank Liu tehát eljárt a magyar partikra, és Székely Levente rábeszélésére egyszer ellátogatott Budapestre is. Mára ebből a kapcsolatból több hazai cége, magyar állampolgársága, vagy 30-40 itteni lakása és néhány komolyabb befektetése is lett.

Valaha a Lánchíd utcában vert tanyát, de egy emlékezetes napon a cégénél leszakadt a mennyezet,

azóta főleg a Vörösmarty téren vannak az irodái, de megtartotta, az azóta megjavított első helyszínt is. A vállalatában pedig több magyar ex-diplomata, volt kereskedőházas ember is közreműködött.

Vörösmarty tér 2., ahol a Chi Fu Investment Fund Management Zrt. székhelye található

Vörösmarty tér 2., ahol a Chi Fu Investment Fund Management Zrt. székhelye található

Fotó: Google Street View

Tajvani gondolkodás

Frank Liunak minden nagyon tetszett Magyarország, találkozott üzletemberekkel és politikusokkal, és elhatározta, hogy üzletelni próbál.

Több kereskedelmi, gazdasági és diplomáciai háttérrel bíró emberrel is kapcsolatot épített ki, így Polonyi Katalin magyar–kínai relációban utazó kereskedővel, a nemzetközi befektetésekkel foglalkozó Kassai Ákossal, majd magával Székely Leventével is, amikor a volt kirendeltségvezetőnek megszűnt a megbízatása.

Frank Liu különösen gondolkodott, ahogy ismerői elmesélték a nemzetközi üzletemberről, ő elsősorban mindvégig Kínára fókuszált, de ehhez ugródeszkának gondolta Magyarországot.

A cég képviseletében Austin Jieh a „frontrunner” kifejezést használta az Indexnek, vagyis jelezte, hogy

a cégcsoport különböző iparágakban keres méretes befektetéseket és valóban szeretne ázsiai befektetőket invitálni az országba.

Több forrásunk is úgy írta le, hogy Frank Liu Tajvan nagyon tudatos befektetői közé tartozik, aki egyszerre ismeri a legfejlettebb angolszász befektetési eszköztárat és a kínai üzleti kultúrát, például a guanxit, vagyis a kölcsönös szívességek, a bizalomépítés világát.

Ha nagyon leegyszerűsítjük a tajvani modellt, sok tajvani befektető gondolja azt, hogy érdemes beszállnia magyar ingatlan- iroda-, raktár-, de akár élelmiszeripari üzletekbe is, mert ha egyszer jobban beindul a kontinentális kínai befektetők tőkekihelyezése Magyarországra, ők majd könnyebben kötnek velük üzletet, mint a kínai üzleti kultúrát nem értő „európaiak”, például a magyarok.

Politikai kapcsolatkeresés

Frank Liu könnyen teremtett maga is kapcsolatot, és környezetét is arra bíztatta, hogy szervezzenek neki találkozókat, vacsorákat. Liu úgy gondolkodott, hogy mindig akkor történik valami, ha az állam, ha a vezető politikusok is támogatják azt.

Székely Levente erdélyi származású, miképpen az a Veress László is, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Mint Frank Liu környezetében többen is elmesélték, az előbb felsoroltak megismerkedtek és Frank Liu az első személyes találkozás után nagyon belelkesedett, és azóta is nagy bizalommal van, a személyes jó barátjának tartott Kövér László iránt.

Több forrásunk is elmesélte, hogy miközben a kínai üzleti világtól nem idegen a korrupció, Frank Liu gondolkodásától ez távoli. Ő Magyarországon is mindent elegánsan csinált, soha nem kötött össze támogatásokat, gesztusokat, semmilyen üzleti kéréssel, de szívesen zsongta körül a magyar politikusokat.

érthetően nagyon elégedett volt akkor is, aMIKOR MAGYAR HELYTARTÓJÁVAL, AUSTIN JIEH-VEL BEJUTOTTAK MAGÁHOZ Orbán  VIKTOR MINISZTERELNÖKHÖZ IS, ÉS A TALÁLKOZÓN közös FOTÓ IS KÉSZÜLT.

Aztán a sok-sok kapcsolatépítés és előkészület után végre eljött az első üzlet. A magyar–tajvani üzleti klubban vezető szerepet vitt egy veszprémi illetőségű magyar üzletember, és amikor Frank Liu arról hallott tőle, hogy Pápán baj van, nehéz helyzetbe került a Pápai Hús, elhatározta, hogy megmenti a társaságot.

A sonkagyár

A Chi Fu 2016-ban 1,134 milliárd forintért megvette a felszámolótól a pápai húsipari csoportot. A konkrét befektetőcéget Tano Commerce Kft-nek hívták, és ennek is offshore-jellegű tulajdonosa volt, mint a csoport más cégeinek (vagy Brit Virgin-szigeteki, vagy Hongkong-i vállalkozások).

A húsos üzletről még Frank Liu cégénél is a legtöbben azt gondolják, hogy alapvetően egy gesztus volt. Igaz, ha már megvolt, bajlódtak vele sokat, volt olykor nekibuzdulás, hogy az elsősorban sonkában erős pápai cég termékeit akár Kínába is el lehetne vinni, de valójában ez a vonal nem sikerült, a vállalkozás csak zabálja a pénzt. A húsiparban először mindenki azt gondolta, hogy a tajvani kör csak valami stróman lehet, majd megy a cég Mészároshoz vagy Csányihoz, de három év után a legtöbben belátták, nem ez volt az ügylet mozgatója.

Maga a cég üzleti nyelven mindezt így fogalmazta meg számunkra:

A több mint száz éves Papai Hús komoly hagyományokkal rendelkezik, mint a magyar üzleti közösség újonca, a Chi Fu ezzel a befektetéssel szerette volna kimutatni a hosszú távú elkötelezettségét a magyar élelmiszeripar iránt.”

Vegetáriánus a húsüzem élén

Azt nem lehet mondani, hogy Liu úr ne foglalkozott volna a céggel. De azt sem, hogy ebben sikereket ért volna el. Volt, hogy már majdnem felpakoltak egy tengeri hajóra némi pápai húsárut, de végül elmaradt az ázsiai szállítás, és később az afrikai sertéspestis még az esélyét is elvitte ennek a fajta exportnak.

Az autoriter, de a húsiparban járatlan üzletember döntéseivel nem mindenki értett egyet. Ő azonban először eltávolította a cég éléről Uzsoki Andrást, az addigi vezérigazgatót, és elcsábította, az egyik legismertebb magyar húsipari szakembert, Kovács Lászlót, aki korábban a Pick Szeged elnök-vezérigazgatója volt (ma a Pini-csoportban vezető).

Aztán Kovácsnak is mennie kellett, és jött egy furcsa lépés. Ahogy kollégái viccesen mesélik, azt a korábban a Tokaj Kereskedőházat is vezető, volt McKinsey-s tanácsadót, Szappanos Pétert ültette ugyanis Liu a helyére, aki pont Uzsokinak volt az unokaöccse, ráadásul vegetáriánus.

Pápai sztorik

A pápai cégről mindenesetre mindenkinek van egy sztorija. A társaság továbbra is elketyeg, de ahogy a kollégák mesélik, a „Z-kategóriás” Tajvanból érkező tanácsadók nem tudták megmenteni. A különböző ötletek között például olyan is akadt, hogy a pápai vágóhidat kompletten szereljék le, és adják el Afrikába kecskevágóhídnak. Hát, ez nem sikerült.

Máskor meg olyan sertések beszerzését vizsgálták, amelyek ugyan lehet, hogy olcsóbbak lettek volna, de sonkagyártásra tökéletesen alkalmatlan húsuk volt.

Mindenesetre Frank Liu elégedett volt az üzlettel, és hamarosan Kövér Lászlótól ünnepélyes keretek között megkaphatta a magyar állampolgárságot. Ismerői szerint az üzletember ettől valósággal ragyogott, mint egy kitüntetést, úgy értékelte a gesztust, és azt gondolta, hogy a magyar, vagyis európai uniós állampolgárság megbecsültté teheti majd Kínában is.

Neki szokott igaza lenni

Többen is elmondták róla, hogy elképesztő anyagi forrásai miatt Liu kedves, nagyvonalú ember, szívesen ad, nem kér közvetlen előnyöket a támogató szándéka miatt. Ugyanakkor nagyon autoriter és olykor eléggé körülményes.

A cégénél nem nagyon fordulhat elő, hogy ne az ő döntései érvényesülnének, a mai napig teljesen one man show-ként irányít.

Tekintélyére, vagy a tajvani gondolkodásra jellemző, hogy a cégének van egy hétüléses autója Budapesten. Amikor Liu úr havonta-kéthavonta megérkezik Európába, és olyan géppel jön, amelyik Bécsben landol, akkor jellemző, hogy a cégének tajvani vezetői mind beülnek a nagy kocsiba, és öten-hatan mennek ki elé Bécsbe.

Pedig amúgy Frank Liu nagyon puritán. Ugyan business classon utazik, de private jet-et nem használ, jó, de nem kifejezetten drága autókban látni, nincs sofőrje, nem kísérik testőrök.

MFB-s alap

Jó kapcsolatainak hála, közben az MFB-vel is gründolt egy 200 millió eurós alapot, amelybe ő és a magyar állami fejlesztési bank fele-felerészben szálltak be. Erről egyelőre korai lenne többet mondani, mert az alap hihetetlen lassan állt fel, és nem is csinált még igazán semmit. A tajvani befektetők mindenesetre általában is egyre aktívabbak lettek Budapesten, mint a Portfolio.hu írásából kiderül, a magyar államkötvények jegyzésében is a legnagyobb szereplők közé kerültek.

Frank Liu közben továbbra is építette az állami kapcsolatokat. A HIPA alelnöke korábban Bödőcs Róbert volt, vele például kifejezetten jó kapcsolatokat épített ki, amikor aztán Bödőcs váratlanul lapátra került, Liu őt is felvette a csapatba, ahol azért a magyaroknak túl nagy szava nincsen, az igazi vezetők továbbra is tajvaniak.

Frank Liu ugyanis, Kövér Lászlót leszámítva, akit tényleg nagyon tisztelt, elég bizalmatlan. Meglepő fordulatként viszont a legrégebbi kapcsolata, vagyis Székely Levente éppen ekkor került távolabbra a cégtől, mert Liu úr gondolkodása szerint, ha a cégcsoportja kínaiakkal tervez majd üzletelni, nem mutat jól egy volt tajvani kirendeltség-vezető a frontvonalban.

A Reno Udvar

Ilyen előzmények és másfél évig tartó tárgyalás után jött létre Frank Liu legfrissebb, igen méretesre sikeredett üzlete. Mint azt elsőként a Napi.hu megírta, hosszas tárgyalás-sorozat után

a Chi Fu csoport vette meg a Reno Udvart és környékét (három telek a Váci út 160-168. címen).

A Váci út–Csavargyár utcánál levő 7,5 hektáros területet az Optima Befektetési Zrt adta el, vagyis az MNB Pallas Athéné alapítványainak vagyonkezelője. Mindez remek üzlet volt az Optima szempontjából, mert a három telket 2016-ban még 17,2 milliárd forintért vették a Pálos Titusz – Solti Erik befektető-kettőstől, és a mostani deal már 22,8 milliárd forintra értékelte a kiemelt befektetésnek minősített projektet, amelynek a 60,4 százaléka cserélt első körben gazdát.

Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint körülbelül másfél évig tárgyalták ki az üzletet (maga Frank Liu 4-5 tárgyaláson volt jelen). A vezérigazgató elmondta, hogy ők

nem kapkodnak, nem nagyon dobnak piacra mostanában ingatlanokat, de aki bejelentkezik, azzal szívesen tárgyalnak.

A tajvaniak mindenesetre bejelentkeztek, ugyanakkor fontos volt nekik, hogy az állam partner maradjon. Ez akkor is fontos vonzerő, ha esetleg a későbbiekben kínai befektetőt is hívnának, őket mindig megnyugtatja az állami szerepvállalás, de valójában, csúnya kifejezéssel, a terület 100 százalékának az értékesítése is „ki van már tárgyalva”.

A Váci Korridor központja

A Váci útnak nagyon komoly szerepe van a fővárosi irodapiacon. Az összes iroda 40 százaléka itt található, sok a fejlesztés, jó a közlekedés, ugyanakkor az út eléggé szedett-vedett, nincsen egységes stílusa, hangulata, kevés az étterem. A Reno Udvar elképzelés mögött az áll, hogy valamiképpen ennek az egész irodavilágnak szüksége van egy központra, rendezett környezettel, szolgáltatásokkal.

Reno Udvart és környéke a Váci úton

Reno Udvart és környéke a Váci úton

Fotó: Google Maps

Ahogy Austin Jieh meséli: a cél egy multifunkcionális, vegyes felhasználású ingatlankomplexum, amelyet a következő néhány évben 3 szakaszban dolgoznak ki. A Chi Fu azt tervezi, hogy a projekt megvalósításában és majdani üzemeltetésében is más, nemzetközi csoportokkal is összefog.

Egy négyzetméter – 300 euró

Többekkel igyekeztünk a vételárat is értékeltetni. Az ingatlanosok szerint azt nem lehet mondani, hogy az Optima elkótyavetyélte volna az ingatlant. Ahogy egyikük fogalmazott, az MNB-s alapítványokkal kapcsolatban eddig sem az volt a vád, hogy rosszul adnának el, inkább az, hogy túl drágán vesznek, de az elmúlt években aztán a fővárosi ingatlanpiaci áremelkedés mindig mindent kikorrigált. 

Fekete Zoltán matekja szerint a környéken az értékelések alapja a megfejleszthető négyzetméterár és a reális szint a 300 euró/négyzetméteres szint. A vezérigazgató szerint a relatíve nagyobb ingatlanok mennek el fajlagosan nagyobb áron,” akikkel mi beszéltünk, ezt azért vitatták. A tajvani befektető a dealben mindenesetre 21,2 milliárd forintra értékelt egy olyan ingatlant, ahol a 300 eurós matek kijön, mert 200-240 ezer négyzetméter hasznos alapterület (iroda, lakások, üzletek és szolgáltató létesítmények) alakíthatók ki, illetve még 180 ezer négyzetméternyi garázs.

A két általunk részleteiben is megismert és összehasonlításra alkalmas közeli terület közül az egyik telket (Meder-projekt) a Duna, az újpesti vasúti híd, a Váci út és a Meder utca határolja, és paramétereiben teljesen megegyezik a Reno Udvarral. Itt is éppen 200-240 ezer négyzetméter hasznos terület (iroda és lakás) építhető meg és hasonló méretű a garázsnak kialakítható terület is. Ez az ingatlan 32 millió eurós áron, 9,95 milliárd forintos áron szerepelt a hirdetésekben. Két ingatlan teljesen soha nem vethető össze, de azért az árkülönbség elég jelentős. A másik telek nemrégiben gazdát cserélt és éppen szemben van a Renoval. A környélen azt mesélik, hogy az Opel Schiller adott el egy, a Renoval összevetve nyolcadakkora fejlesztést lehetővé tevő területet, éppen nyolcadakkora értéken, igaz az autószalon még egy ideig itt maradhat. Ez első körben azt jelezné, hogy a Reno Udvar árképzése helyes, de a velünk szóba álló ingatlanos szakemberek szerint a gyorsabban fejleszthető kisebb terület esetében fajlagosan magasabb ár lenne indokolt, például azért, mert kevesebb év tőkemegtérülését kell megfinanszírozni. Ennél a vásárlásnál azt feltételezhetjük, hogy a vevő jól számolt, hiszen állítólag az az osztrák S Immo ingatlanos csoport vásárolt be, amelyik a környéket jól ismerő, nagyon megfontolt befektető hírében áll, övé például a Marriott szálloda, vagy a Fővárosi Vízművek székházát adó Blue Cube (Váci út 182.) irodaház is.

Összességében az összevetésekből is az derül ki, hogy az Optima jó üzletet kötött, ráadásul azt hallottuk, hogy újabb fontos sikerként az egyik épületét (Kálmán Imre utca) hamarosan magas áron kibérli az ENSZ élelmezési szervezete (FAO), ami szintén segíti a jövedelemtermelést.

Ez azért fontos az alapítvány életében, mert a portfólióban vannak olyan „történelmi” ingatlanok is, amelyekkel már ma is van költség, de jövedelemtermelés alig. Így az értékesítésen realizált nyereség jókor segíti majd az Optima összesített hozamtermelését.

Schiller Autó a Váci úton

Schiller Autó a Váci úton

Fotó: Google Maps

Lesz folytatás

Ami pedig Frank Liut illeti, befektetéseit még mindig csak beugrásnak szánja, szinte biztos, hogy hamarosan megint hallunk róla.

A Chi Fu szilárdan hisz abban, hogy a magyar gazdaság továbbra is növekedni fog, ezért nyitottak vagyunk minden nagyobb üzleti lehetőségre, amit az ország kínálhat.

– hallottuk a befektetőtől.

Frank Liu ismeri a kínai üzletet, évekig dolgozott Sanghajban, tagja volt a Templeton „Chinese gangjének”, ahogy az egyik beszélgetésen hallottuk.

Az ő gondolkodásban is benne van a KuanHSZI (GUANXI), a kölcsönös szívességek szövevényes rendszere.

Nem kapkod, nem könnyű vele üzletelni, de nem rövid távon szeretne a magyar ügyeiből pénzt kivenni, hanem építkezik, abban bízik, hogy a magyar–kínai tengelyen lehet majd egykoron nagy játékos. Érdekli az ingatlan, az élelmiszeripar és a bor is, ismerői azt viszont a hibájának tartják, hogy nem nagyon tud feladatokat delegálni, nem elég önállóak a beosztottjai.

És ha valamikor elsőre érthetetlen döntést hoz, lehet, hogy egyszerűen csak másképpen gondolkodik. Hallottunk olyan tárgyalásáról, amikor az eladó elé tett egy ajánlatot, ő osztott-szorzott, majd javasolt egy magasabb árat. Az eladó persze örült, de nem értette, hogy mi történt. Frank Liunak, a látszólag kedvezőtlenebb ár azért tetszett jobban, mert az új ár egy szerencsésebb szám volt. Mondtuk, hogy másképpen gondolkodik.

(Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (balra), Frank Liu, a CHI FU Investement Group alapító elnöke (középen) és Tuan Csie-lung kínai nagykövet az Új Tengeri Selyemút – Magyarország neves kínai festőművészek szemével című tárlat megnyitóján a pápai Esterházy-kastélyban 2019. augusztus 23-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com