google-site-verification=PtjQs7Jg5omM41sTZDXK4H_QipQn6vTy4c0SJnkqixk

Index – Gazdaság – Naperőművekkel, okosmérőkkel, elektromos buszokkal fogja védeni a klímát Magyarország

Posted by admin


A jövő héten jelenik meg az a több ezer oldalnyi anyag, amivel Magyarország 2050-ig tartó klímastratégiáját alapozzák meg, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Mint megírtuk: Orbán Viktor szerdai évadnyitó sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány külön energia- és klímapolitikai akciótervet is kidolgoz.

A miniszterelnök ambiciózus célként jelölte meg, hogy Magyarországon 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lesz, 2050-re pedig elérhetjük a teljes karbonsemlegességet, azaz megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben (talajban, erdőkben) tárolt szén-dioxid mennyisége között. Orbán egy másik tervet is említett: 2022-től minden városban már csak elektronikus buszokat lehet forgalomba állítani.

A végleges terv az év végére készül el

A kormány legutóbbi ülésén több dokumentumot tárgyalt meg és fogadott el a klíma- és energiastratégia kidolgozásához, mondta Palkovics László. A stratégia főbb vonalainak meghatározásánál igazodtak a klímaügyben született, párizsi ENSZ-egyezményhez, és az Európai Bizottság által meghatározott követelményekhez is (European Green Deal – Európai Zöld Megállapodás), amely 2050-re a világ első klímasemleges kontinenssé akarja tenni Európát. Utóbbi követelményei még nem mindenhol egyértelműek, ezek még értelmezésre szorulnak, mondta Palkovics László.

A kormány számos dokumentumot tárgyalt meg és fogadott el, így a 2030-ig szóló új Nemzeti Energiastratégiát, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet és az I. Éghajlatváltozási Cselekvési tervet. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezen dokumentumok alapján az év végéig dolgozza ki a 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, melynek alapjait a szerdai kormányülésen szintén elfogadták. Ehhez további részletes számításokat kell végezni, és a véglegesített dokumentumot 2020. december 20-ig kell benyújtani az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményének Titkársága és az EU felé.

192 ezren mondták el véleményüket a klímavédelemről

Bár a jelek szerint a kormány tavaly novemberben nem akarta nagy dobra verni és csak egy brüsszeli kötelezettség kényszerű teljesítésének állította be, a rendkívül szűk határidőre meghirdetett és alig reklámozott klímavédelmi konzultációt a sajtónak köszönhetően 3 nap alatt közel 200 ezren töltöttek ki, így a kabinet most már előnyt akar kovácsolni belőle.

Palkovics László most büszkén jelentette be, hogy a 192 365 kérdőív kiértékelése is azt mutatta, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját. 92 százalékban támogatják, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen. A beérkezett vélemények szerint főként az energiaszektorban kellene nagyobb mértékben hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és a többség kiemelten fontosnak tartja a klímavédelem szempontjából a közösségi közlekedés fejlesztését, az erdőtelepítést, a szemléletformálást és a megújuló energiák széles körű használatát.

Atom- napenergiára alapozunk

A kormányülésen megtárgyalt szakértői jelentés szerint a klímaváltozás hatása a Kárpát-medencét is érinti, de a világátlaghoz képest kisebb mértékben. Az átlaghőmérséklet 100 év alatt 1,5 Celsius fokkal emelkedett, a felmelegedés folytatódni fog, de ennél sokkal inkább várható, hogy a csapadékeloszlás trendje válik egyre változékonyabbá. Magyarország mégis összességében élhető hely, és az is marad, mondta Palkovics.

A kormány stratégiája négy pont köré csoportosul:

  • Tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatásokat akarnak a lakosságnak, ragaszkodnak a rezsicsökkentés eredményeinek megtartásához.
  • Megerősítik az energiaellátás biztonságát.
  • Az energiaszektort klímabarát módon alakítják át: főként az atom- és a napenergiára koncentrálnak.
  • Ösztönzik a gazdaságfejlesztési jelentőségű energetikai és klímavédelmi innovációkat.

Fontos cél, hogy a villamosenergia termelés legnagyobb része Magyarországon alapvetően két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből, hangzott el a sajtótájékoztatón. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy kérdésre azt mondta: minden ország olyan energiaforrásokra épít, amelyek ott leginkább rendelkezésre áll. Dánia vagy más északi országok például inkább a szélerőműveket használ, hiszen ott szelesebb az idő. Nálunk a naperőművek mellett elsősorban a földgázra és a biomassza erőművekre alapoznak, a szélerőművek aránya várhatóan nem fog emelkedni a jövőben (hiába szeretné ezt egy felmérés szerint tízből kilenc magyar).    

2030-ra szén-dioxid mentes lehet az áramtermelés 90 százaléka

Többször szóba került a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szénerőmű, a Mátrai Erőmű ügye. A karbonsemlegességhez az erőmű kapacitásainak nagy részét megújuló energiákkal kell kiváltani, de Orbán Viktor után most Palkovics László ismételte meg azt, hogy a Mátrai Erőmű ügye bonyolult kérdés. Egyrészt az erőmű több mint 10 ezer embernek ad munkát, másrészt Magyarországnak egyedül a lignit a helyben beszerezhető energiaforrása, amit stratégiai tartalékként kell felfogni. Ezért érdemes vállalni az egymilliárd dollárra taksált modernizálást, mint hagyni, hogy üzleti alapon bezárják az erőművet.

A készülő stratégia az atomerőművet és a naperőművet nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiának, hanem egymást támogató megoldásoknak fogja fel, mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A következő célkitűzések hangzottak el:

  • A napenergia és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lehet. Ez a cél atomerőmű nélkül nem lenne megvalósítható, állította Palkovics László szakértőkre hivatkozva. 
  • 2040-re a jelenlegi átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentik a magyar villamosenergia-import arányát.
  • A fentiek mellett fő célunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékhez képest.
  • Vállaljuk azt is, hogy az energiafelhasználásban 2030-ra a jelenlegi közel 14 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya.

Elektromos buszok minden magyar városnak

A tájékoztatón szó esett a távhőszektor zöldítéséről és versenyképessé tételéről is. A 200 ezer távhős háztartás jelentős részében a hőszabályozást még ma is az ablakok kinyitásával lehet csak megoldani, mondta Kaderják Péter. Csak az okos mérők, a lakásonkénti költségosztók felszerelésével és az egyéni szabályozás lehetőségének megteremtésével 10 százalékot meg lehetne takarítani az elhasznált energiából.

A klímacélok elérésében a közlekedés mint nagy kibocsátó ágazat zöldítése is elengedhetetlen. A tervek szerint a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban 2022-től csak elektromos üzemű buszokat lehet forgalomba állítani. Ehhez meg kell teremteni a kiszolgáló infrastruktúrát, töltőállomásokat. Kaderják szerint Magyarország a régió országai között élen jár az elektromobilitás fejlesztésében, jelenleg országszerte már 672 töltőállomás működik, és több mint 14 ezer zöld rendszámos autó közlekedik az utakon.  

Ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a karbonsemlegességet, becslések szerint irtózatosan sok pénz, 50 ezer milliárd forint kell majd. A kormány ebben a saját források mellett uniós pénzekre és magánbefektetésekre is számít. A 444.hu kérdésére, hogy az energetikai adóknál várható-e átalakítás abban az értelemben, hogy az energiaellátókat terhelő Robin Hood-adó helyett inkább a szennyezőket terhelnék meg, Kaderják azt mondta: egy az egyben át kell gondolni az energiaszektorban jelenleg alkalmazott adórendszert, az ugyanis egy korábbi helyzet viszonyaihoz alkalmazkodva született.  





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .