hírek

Október derekán az Index megszerezte azt az előterjesztést, amely átrendezné Budapest működését. A dokumentum szerint Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere olyan javaslatot terjesztene a Fővárosi Közgyűlés elé, amely a fővárostól a kerületekhez helyezné át a legtöbb közterület és közút tulajdonjogát, valamint az ezekhez kapcsolódó forrásokat. Így parkok, közterületek ahhoz az önkormányzathoz tartoznának, amelytől az ott élők a rendet és tisztaságot várják.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a javaslat szakmaiatlan és erkölcstelen, mert tovább gyengítené a főváros amúgy is megnyirbált jogköreit, miközben minden európai nagyvárosban épp az erős központi irányítás biztosítja az egységes működést. Ugyanakkor Böröcz László pontokba szedte az elképzeléseit: 

• „Rendezzük végre a harmincéves káoszt! Ma sok helyen átláthatatlan, ki miért felel a városban. Egy utca egyik szakasza a fővárosé, a másik a kerületé. Ebben végre rendet kell tenni, hogy ne a bürokrácia, hanem a józan ész irányítsa Budapestet.
• Ott keressük a megoldást, ahol a probléma jelentkezik! A budapestiek a helyi polgármestert keresik, ha baj van az utcájukkal, parkjukkal, járdájukkal. A kerületek naponta találkoznak ezekkel a problémákkal, ezért ők tudnak a leggyorsabban reagálni.
• Gyorsabb és hatékonyabb döntéseket! Ma minden apró fejlesztés hosszú engedélyezési folyamaton megy át a fővárosban. Ha a kerületek dönthetnének a saját közterületeikről, sokkal gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban valósulnának meg a fejlesztések.
• Átlátható és tiszta felelősségeket! Most sokszor egymásra mutogat a főváros és a kerület. Az új rendszerben mindenki pontosan tudná, mi az ő dolga: a kerület felel az utcákért, parkokért, a főváros pedig a nagyobb, városi jelentőségű utakért és csomópontokért.
• Dolgozzunk együtt egy jobban működő, otthonosabb Budapestért! Ha a kerületek helyben, a főváros stratégiai szinten dolgozik, akkor Budapest átláthatóbban, gyorsabban és emberközelibben működhet. Ez a javaslat nem a pártpolitikáról, hanem a budapestiek mindennapjairól szól.”

A pártpolitika ezt a témát is elkezdte leuralni

A javaslat nagyon leegyszerűsítve arra irányul, hogy szüntessék meg a budapesti közterületek és közutak jelenlegi, „mozaikos” tulajdoni szerkezetét. Az előterjesztés szerint a terek, parkok, közutak fenntartása, fejlesztése és tisztán tartása elsősorban a kerületek feladata, nem pedig a fővárosé. Böröcz érvelése szerint ezt a helyi önkormányzatokról szóló törvény is így határozza meg, ezért indokolt a feladatok újraosztása.

A korábbi cikkünkben bemutattuk példaként a mindössze kétszáz méteres Alagút utcát, ahol a tulajdonviszonyok többször is váltakoznak: a Krisztina tértől kerületi tulajdonban van, majd a fővárosi tulajdonú alagútban folytatódik, a Logodi utca környékén egy rövid szakasz pedig ismét a kerületé. Vannak ennél még szürreálisabb esetek is, és nem is kell messzire menni: épp a napokban fejezték be a Batthyány téi egyik lépcsőjének felújítását, amit végül a Budavári Önkormányzat saját költségén végzett el. Bár a lépcső az I. kerületben van, a fővárosi tulajdon része, és hiába kérte többször is a helyi önkormányzat, a városvezetés nem újította fel.

A javaslat szerint éppen ez a mozaikos tulajdoni rendszer számos más kerületben is hasonlóan kaotikus, ami megnehezíti a fenntartást, a fejlesztést és a felelősségi viszonyok tisztázását. A jelenlegi mozaikos és sokszor nehezen indokolható tulajdonviszonyok a rendszerváltás utáni időszakból maradtak fenn. Az előterjesztés azzal érvel, hogy a kerületi önkormányzatok állnak legközelebb a budapestiekhez, ezért ők ismerik legjobban az egyes utcák és terek problémáit.

Tehát a javaslat készítője szerint a helyi politikai felelősség is a kerületeknél jelenik meg: ha egy közterület elhanyagolt, annak következményeit elsősorban a kerületi vezetés viseli, nem pedig a Fővárosi Önkormányzat. Éppen ezért az Index most a javaslattal kapcsolatban az összes budapesti kerületet megkereste. Sokan reagáltak a megkeresésünkre, és már most elmondható:

• abban szinte mindenki egyetért, hogy valamilyen változtatásra a mozaikos szerkezetben mindenképp szükség van.
• A polgármesterek válaszaiból viszont az is kiderül, hogy sajnos a választás árnyékában a kérdés messze túlmutat a szakmai vitákon – a pártpolitika ismét rátelepedett a témára.

„Készen állunk a feladatellátás esetleges átalakításáról szóló egyeztetésre”

Minden polgármesterhez ugyanazt a három kérdést intéztük: egyetért-e azzal az érveléssel, hogy a parkok, közterületek, utak ahhoz a kerületi önkormányzathoz tartozzanak, amelytől az ott élők a rendet és tisztaságot várják?, azt is megkérdeztük, hogy végső soron javítaná-e ez a változás az Ön kerületében élők életminőségét – például a köztisztaság, parkfenntartás vagy útkarbantartás terén?, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy összességében támogatna-e egy ilyen előterjesztést?

De nézzük a válaszokat! 

Elsőként Pikó András VIII. kerületi polgármester válaszolt. „Az önkormányzatok közötti feladatmegosztás újragondolása időszerű. Azonban ahhoz, hogy ez egyáltalán a politika napirendjére kerüljön, az kell, hogy a feladatok nagyrészét viselő Főváros garantáltan megkapja a feladatellátáshoz szükséges forrásokat. Ezeket forrásokat a kormányzat szisztematikusan és folyamatosan elvonja.” 

Pikó arra is kitért, hogy ebben a helyzetben Böröcz felvetése olyan, mintha „egy megvert és földön fekvő ember kezéről az elkövetők még a karórát is lehúznák, mondván: csak értéket mentenek. Ebben a gyalázatban Józsefváros nem lesz partner. Az önkormányzatok működésének alapfeltétele, hogy minden önkormányzat kapja meg a hozzá rendelt feladatok ellátásához szükséges forrásokat.” A VIII. kerület polgármestere végül kiemelte, hogy csak ezt követően, és a tapasztaltok alapján, „készen állunk a feladatellátás esetleges átalakításáról szóló egyeztetésre.”

Karsay Ferenc, aki 2014 óta a XXII. kerület fideszes polgármestere, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2024. május végén a főváros helyett végzett feladatok elvégzésére a kerület által fizetett költségként 600 milliós csekket vitt Karácsony Gergelynek, amely összeg tavaly novemberre 1 milliárdra emelkedett, s azóta is folyamatosan nő. Majd felsorolta az ide tartozó jellegzetes munkatípusok:

• gyalogátkelőhelyek létesítése több helyszínen,
• közvilágítás-fejlesztések,
• kijelölt gyalogátkelőhely térségében az útburkolat csapadékvíz-elvezetése, víztelenítése,
• Nagytétényi úti járdaburkolatok felújítása,
• a Nagytétényi úti  kerékpárút melletti zöldterület takarítására, szemétszedés,
• a 70-es úton szemétszedés, takarítás 2025. januártól havonta 2 alkalommal,
• a Nagytétényi úti kerékpárút mellett bozótírtás,
• kaszálás a fővárosi utak mentén.

„Hogy csak néhány tételt emeljünk ki, s akkor még nem beszéltünk a Budafoki Temető ingatlanon belüli utak javításáról. A munkák során hengerelt aszfalt kopóréteg és hozzá tartozó alépítmény-javítás, padkarendezés történt, hogy a közelgő Halottak napján méltó környezet fogadja a gyászolókat” – összegezte Karsay Ferenc, aki hozzátette a további feladatok is:

• Szabadkai út felújításának második üteme,
• Nagytétényi úti zárt rendszerű csatorna kiépítése,
• szikkasztóárkok bekötése a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerbe,
• Nagytétényi úti járdaburkolatok felújítása,
• Kártya utca szennyvízcsatorna-gerincvezetékre visszacsapó szelep beépítése,
• Háros–Gádor utcai körforgalom kiépítése,
• A Balatoni út–Kenderike utca csomópontjának kiépítése, „amit 2019 óta hiába kérünk a fővárostól, a lejárt engedélyeket újra aktualizáltattuk, jelenleg az elektromos tervek jóváhagyására várunk, hogy saját forrásból megkezdhessük a fejlesztést.”

Majd a XXII. kerület polgármestere kiemelte: „Újabb milliárdok. A költségek nőnek, a türelem fogy. A válasz pedig igen, igen, igen – a megfelelő forrás biztosítása mellett.”

Trippon Norbert, a IV. kerület DK-s polgármestere is válaszolt: „álláspontunk szerint a kerületi önkormányzatok gondos gazdái a közterületeiknek, parkjainknak, ők azok, akik a helyben felmerülő problémákat lehető leggyorsabban, helyi szinten tudják kezelni és orvosolni, legyen az fenntartással, fejlesztéssel vagy beruházással kapcsolatos kérdés, továbbá a helyben felmerülő igényekre is ők tudnak a leghatékonyabban döntést hozni, hiszen a helyi önkormányzatok vannak legközelebb a helyi lakosokhoz.”

Trippon Norbert szerint Újpesten mind a mai napig ápolják egykori önálló városi identitásukat, tradícióikat. „Így aztán ezért sem zárkózunk el azelől, hogy a saját közigazgatási területünkön teljes körűen felelősséget vállaljunk a közterületek állapotáért. Természetesen egy ilyen javaslat hatékony megvalósulásának feltétele, hogy ezen feladatok ellátáshoz szükséges forrásokat normatív és kiszámítható módon biztosítsák az önkormányzatok, így Újpest számára is.”

Egy ilyen eszmecserében Erzsébetváros is részt venne

Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere – aki nemrég azért került a hírekbe, mert a kerület egyes részei már a vezetés elégedetlensége miatt kiválnának Erzsébetvárosból – röviden, de válaszolt a megkeresésünkre. Mivel jelenleg komoly társadalmi nyomás nehezedik a polgármesterre – a helyi ügyek miatt –, a biztonsági okokból a válaszait változtatás és szerkesztés nélkül közöljük: „Sajnálattal látjuk, hogy Böröcz László, I. kerületi polgármester politikai síkra tereli a főváros és a kerületek közötti hatáskörmegosztás kérdését, holott az elsősorban szakmai jellegű ügy. Éppen ezért az erről szóló döntést szakmai vitának kellene megelőznie, bevonva az összes érintettet. Egy ilyen eszmecserében Erzsébetváros is részt venne.”

Ez viszont már Őrsi Gergely, a II. kerület polgármesterének a válasza:

Polgármesterként nehéz azt mondani, hogy terek és parkok leggondosabb gazdái ne a kerületek lennének. Úgy vélem, az átfogó fejlesztéseknek és a közlekedésszervezésnek a Fővárosnál kell maradnia, de a terek és parkok ügye az emberekhez legközelebbi önkormányzatoknál van jó helyen. Mindezzel együtt meggyőződésem, hogy mindenek előtt a Főváros és a kerületek anyagi helyzetét is rendezni kell.

A legkomolyabban Kovács Gergely, a Kutyapárt XII. kerületi polgármestere vette a megkeresésünket, aki több mint 3000 karakterben válaszolt. A polgármester úgy véli, hogy a közterületek, közutak, parkok kezelése Budapest területén, a kétszintű közigazgatási rendszerben valóban elég bonyolult és komplex feladat, sokszor nehéz ezeknek a feladatoknak az átláthatósága és megértése, és természetesen számos probléma akad. „Álláspontunk szerint azonban ezekre a problémákra nem feltétlenül – egyelőre még sok kérdést felvető javaslat – a megoldás.”

A felvetés nagy általánosságban – a végrehajtáshoz szükséges részletek említése nélkül – határozza meg, hogy az utakkal, a zöldfelületekkel és a köztisztasággal kapcsolatos feladatok átvételéről és a kerületi közterületek tulajdonjogának megszerzéséről van szó. Ez a helyzet olyan mértékű megnövekedett felelősséget, költségvetési terhet jelentene a kerületi önkormányzatok számára, amely veszélyeztetné a kötelező közfeladat megfelelő ellátását és a kerületek költségvetési helyzetét is.

Kovács Gergely arra is kitért, hogy a felvetés szerinti javaslat, miszerint a „forrásmegosztást úgy kell módosítani, hogy azok a források melyet a Főváros ezekre a közterületekre költött, a kerületi önkormányzatokhoz kerüljenek” – nem jelent megoldást, tekintettel arra, hogy már most is alulfinanszírozottak ezek a területek, így a kerületeknek sem lenne elég ez a forrás. Szerinte további finanszírozási nehézséget jelentenének az induló beruházások – humán erőforrás, géppark – is.

A hirtelen felmerülő, a korábbinál nagyságrendileg nagyobb feladat-ellátás megszervezése problémába ütközhet, akár saját céggel látja el az Önkormányzat a feladatot, akár kiszervezi vállalkozóknak. Az út- és parkfejlesztések esetében már a fenti többletfeladat nélkül is évek óta elmaradnak a szükséges fejlesztések és ezeknek a fedezete sem tisztázott a felvetésben. A felvetésben foglalt feladatellátás tekintetében több további kérdés merül fel: nem egyértelmű, hogy mit jelent a közterek fenntartása, fejlesztése, érinti-e ez a köztisztaságot is, az FKF feladatokat is a kerületek látnák-e el a jövőben. Tisztázatlan továbbá a tulajdonba adni tervezett közterületen a parkolási és közterület-felügyeleti feladatok ellátása.

A XII. került polgármestere azt is kiemelte, mintegy tíz évvel ezelőtt 2015. decemberében Budapest Főváros Önkormányzata és a Hegyvidéki Önkormányzat között megállapodás jött létre, amelyben közútkezelési-üzemeltetési feladatok ellátásában állapodott meg a két önkormányzat, azáltal, hogy kölcsönösen átvállaltak egymástól feladatokat. A megállapodás célja éppen az volt, amit a felvetés is megcéloz, hogy a közfeladatellátás hatékonyságát és gazdaságosságát növeljék a felek.

„Álláspontunk szerint a felvetésben foglalt cél jobban megvalósítható egy, a kerületi önkormányzatok által kerületspecifikusan, a teherviselő-képességüket maximálisan figyelembe vevő közvetlenül letárgyalt és megkötött megállapodás által. Ennek érdekében a magunk részéről a 2015-ben megkötött megállapodás felülvizsgálatát látjuk a problémára egy hatékony megoldásnak” – összegezte Kovács Gergely.

Újbuda a főváros XI. kerülete, melynek vezetője megkeresésünkre azt írta, hogy az önkormányzat már megkezdte az egyeztetéseket a Fővárossal a közterületek hatékonyabb fejlesztése, fenntartása és köztisztasága érdekében, valamint a párhuzamosságok és felelősségi viták elkerülése céljából. „Indítványoztuk a Fővárosnál, hogy a kerületünkben található, fővárosi tulajdonban lévő közterek és közparkok egy részének üzemeltetését átvehessük, továbbá az ehhez szükséges forrásokat megkaphassuk.”

Ugyanakkor szerintük „fontos hangsúlyozni, hogy Újbuda Önkormányzata nem kívánja megszerezni a fővárosi területek tulajdonjogát; az egyeztetések kizárólag a kezelésről szóltak. A levélváltások során azonban számunkra is nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet jelentősen megnehezíti e folyamat megvalósítását. Bár továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a kerület fővárosi területein is hatékonyan biztosíthassuk a köztisztaságot és a közbiztonságot, további egyeztetéseket tartunk szükségesnek.” 

Levelükben a XI. kerület azt is kimelte, hogy tekintettel arra, hogy az előterjesztést nem ismerik, arról érdemben nem tudnak nyilatkozni. „Ugyanakkor önkormányzatunk minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy javítsa a kerületben élők életminőségét.”

Nincs olyan polgármester, aki egyértelműen elutasítaná a javaslatot

Rózsa András, a XIV. kerület polgármestere a három kérdésünkre külön válaszolt. Szerinte a legtöbb közterület és út jelenleg is a kerületi önkormányzatokhoz tartozik. Vannak ugyan olyan utak, amik a főváros kezelésében állnak, de ez a felosztás Zuglóban nem jelent problémát. „Viszont meg kell jegyeznem, hogy az útburkolati jelek felfestését nagyon szívesen átvállalná Zugló a fővárostól. A kormány forrásmegvonásai miatt Budapestnek már arra sincs pénze, hogy az útburkolati jeleket újra festesse. Ezért a kormány hibájából mára egyre kevésbé biztonságos a fővárosban a közlekedés.” Rózsa András szerint ha a főváros kezelésében álló utak és közparkok is a kerületekhez kerülnének, csak abban az esetben okozna változást, ha ezek fenntartásához, fejlesztéséhez források is járulnának. 

„Budapest esetében a kormány konfiskáló jellegű adóztatást valósított meg, ennek törvénytelenségét már több bírósági ítélet is kimondta. Mindezek ellenére, politikai indokokkal, szántszándékkal teszik tönkre a fővárost. Aljas cinizmusnak tartom, hogy először elvették a főváros pénzét, majd azzal támadják, hogy nincs forrása elvégezni azokat a feladatokat, amiket el kellene látnia. Fel kéne tenni a kérdést a kormánynak, hogy miért veszik el Budapest, Zugló és más települések pénzét, és mire költik ezeket az összegeket.

A Versenyképes Járások Programban ugyanis a fővárostól és a kerületektől elvont források töredéke jelent csak meg. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány tékozló gazdaságpolitikája által okozott károkat próbálja kipótolni a kerületek és a főváros pénzéből” – összegezte a XIV. kerület polgármestere.

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere alapvetően nem tartja rossz felvetésnek, hogy rendezzék a budapesti közterületek tulajdonosi és kezelői viszonyait. 

Ehhez azonban szerinte pontosító egyeztetésekre lenne szükség, mert a Böröcz által benyújtott javaslat több kérdést nyitva hagy, így például nem tér ki a kezelői jogokra. „Terézvárosban például nem egyértelmű a trolis utcák kezelése: az Izabella, Szondi vagy Bajza utca szakaszai ugyan kerületi tulajdonban vannak, de fővárosi kezelésben, hiszen a trolivezetékek és a felső infrastruktúra nem kezelhető önállóan. Erről a javaslat nem szól. Ugyanakkor az Andrássy út szervizútjai és zöldfelületei akár kerülhetnének is kerületi tulajdonba és kezelésbe, nem indokolt a fővárosi tulajdon.”

Böröcz polgármester úr javaslatát szakmai oldalról érkezőnek látom, egyetlen kitételt nem tartok benne elfogadhatónak: a forrásmegosztásról szóló törvénynek a kerületek javára történő módosítását – még akkor sem, ha egyes területek átkerülnének a fővárostól. Az elmúlt években a kormány forrásmegvonó intézkedései elsősorban a Fővárosi Önkormányzatot sújtották, másodsorban a kerületeket. Sok mindent tudunk kerületi önkormányzatként pótolni, finanszírozni, de ha leáll a négyeshatos, azzal nem fogunk tudni mit kezdeni. A cél nem az, hogy ugyanazt a tortát újraszeleteljük, hanem, hogy nagyobb tortát süssünk.

Soproni azt is kiemelte, hogy szerint a kormánynak és a fővárosnak közösen lenne érdemes leülni a kerületi polgármesterekkel, és átbeszélni az egyes jogkörök hatékony elrendezését. A területi leosztásnál ugyanis fontosabb lenne, hogy a kerületek saját területükön önállóan dönthessenek a hatósági ügyekben. „Jelenleg például a rendészet és a településkép bizonyos elemei a fővároshoz tartoznak (például a fővárosi tulajdonú területek és védett épületek esetében), míg az építésügyi hatáskörök a kormányhivatalnál vannak. Ez a széttagoltság rengeteg felesleges kört, várakozást és félreértést szül, miközben a lakosokat mindez nem érdekli, ők csak azt szeretnék, hogy a dolgok hatékonyan működjenek.”

Az V. kerület fideszes vezetése válaszában azt hangsúlyozta, hogy szerintük a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem képes a saját kötelező feladatait sem ellátni, azt a kerületek önkormányzatai kényszerülnek átvállalni – a feladatellátáshoz szükséges anyagi forrás biztosítása nélkül, amit elfogadhatatlan gyakorlatnak tartunk. „Tehát jelenleg is az a gyakorlat, hogy ha a helyi önkormányzat a kerületi lakosság számára rendet és tisztaságot szeretne biztosítani, akkor arról saját maga kényszerül gondoskodni.”

A Belváros Önkormányzata az elmúlt években már megannyi feladatot átvállalt a Fővárostól (játszóterek megújítása, közvilágítás fejlesztése, buszmegállók létrehozása, gondos köztisztaság fenntartása). A főváros vezetése 300 kukát szereltetett le csak a Belvárosban és a kerület Városüzemeltető Kft.-je volt az, aki saját költségén megőrizte a tisztaságot és megakadályozta, hogy ne fulladjon szemétbe az egyébként is nagy átmenő forgalmat bonyolító kerület.

Belváros-Lipótváros V. kerület Önkormányzata kiemelték azt is, hogy az Erzsébet téren közvilágítás nélkül hagyott „fekete foltot” Belváros Önkormányzata szerelte fel korszerű kandeláberekkel, hogy fenntartható legyen a közbiztonság. A közvilágítás megújítását szintén minden fejlesztése során a kerület végzi el a Fővárosi Önkormányzat erre hivatott cége (BDK) helyett, ráadásul az elbontásra kerülő közvilágítási berendezések maradványértékét is kifizetteti a Főváros a kerülettel, hiába kezdeményeztük megannyi alkalommal ennek a rossz gyakorlatnak a megszüntetését.

Arra is kitértek, hogy a magára hagyott Hild teret, ahol a főváros gondatlansága okán üvegszilánkok, emberi és állati ürülék, földön elhelyezett aknából kilógó árammal teli kábel, elhanyagolt és elavult játszóeszközök, illetve balesetveszélyes burkolat fogadta a családokat, lakossági kezdeményezésre Belváros Önkormányzata újította fel a lakók igényének megfelelően kék és zöld szemléletű, Kufli tematikájú befogadó játszótérként.

„A Szabadság téren ugyanez a helyzet történt a sokak által használt nyugati oldali játszótéren. A lekerítetlen, magára hagyott területen Belváros Önkormányzata volt az, aki a gyermekek számára ma már biztonságos, fákkal gazdagított, zöld szemléletű játszóparkot hozott létre, megőrizve és felújítva a kedvelt játszóelemeket, kiegészítve a legmodernebb, fejlesztő játszóeszközökkel.”

Bár a közösségi közlekedési megállóhelyek létesítése szintén a Főváros feladata, az V. Kerület Önkormányzata zöld buszvárókat létesített a kerület több pontján és ott is ahol a főváros a megállók helyén csak egy jelzőtáblát hagyott, fedett, klímatudatos, a mikroklíma kedvező befolyásolására alkalmas zöld buszvárókat létesítettünk. A köztéri illemhelyek létesítése, üzemeltetése is a Fővárosi Önkormányzat (FCSM) illetékessége, de hiába kezdeményezte megannyi alkalommal Belváros Önkormányzata az V. kerületben bezárt illemhelyeik újranyitását, nem történt fővárosi intézkedés.

Mindeközben Belváros Önkormányzata 4 kifogástalan tisztaságú és állapotú illemhelyet tart fenn és az elmúlt években, ahol csak lehetőség volt rá, fejlesztései során pelenkázóval felszerelt, akadálymentes illemhelyet hozott létre, többek közt a Bástya parkban és a Hild téren is. 

A belvárosi önkormányzat szerint a legaktuálisabb, a Fővárostól az V. kerület által átvállalt munkálat a Kossuth Lajos utca megújítása lenne, amelyet Belváros Önkormányzata a saját költségén – a közműhálózatot érintő munkálatok finanszírozásának kivételével – végezne el. „Azonban a hónapok óta tartó tárgyalások az V. kerület beruházást előmozdító részvétele, tevékenysége ellenére sem vezettek sikerre, a Főváros még mindig nem tette lehetővé a beruházás megkezdését az V. kerület számára.” A kerület fideszes vezetése kiemelte:

Mindezek fényében támogatandónak tartjuk az előterjesztést feltéve, hogy az érintett közterületekkel kapcsolatos feladat- és hatáskör rendezése a közérdeket szolgáló, megfelelő üzemeltetés biztosításáról szól és a jogalkotó egyúttal a közfeladatok ellátásához szükséges anyagi források biztosításának kérdését is rendezi. Álláspontunk szerint az érintett közterületekkel kapcsolatos üzemeltetési, és adott esetben fejlesztési feladatok az érintett közterületeket körülvevő V. kerületi közterületek tulajdonosi és kezelői jogait gyakorló V. Kerület Önkormányzata általi ellátása hatékonyabb és a szakmai szempontokat, valamint a közérdeket is jobban érvényesítő rendszert eredményezhet, mintha ezen feladatok ellátását a Főváros és az V. Kerület Önkormányzata továbbra is elkülönülten, eltérő tulajdonosi, illetve kezelői szemlélet mellett végezné, tekintve, hogy az egymás melletti működés eddig sem vezetett a közérdeknek megfelelő eredményre.

Végezetül Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere arról írt nekünk, hogy a Főváros és a kerületi önkormányzatok közötti hatáskörmegosztást támogatják: „eddig is számos probléma adódott abból, hogy a kerületi önkormányzaton kérik számon a lakók a fővárosi önkormányzat által el nem végzett kötelező önkormányzati feladatok hiányosságait. Ilyen a közlekedési jelzőlámpák hiánya, az főutak útfelújításának hiánya vagy például a zöldfelületek karbantartásának hiánya is. Megítélésem szerint minél közelebb van a probléma megoldásának felelőse a probléma felmerüléséhez, annál hatékonyabb, gyorsabb és gondosabb feladatellátás biztosítható.” Majd Kovács Péter kiemelte:

De ezt nem csak mi gondoljuk így, hanem maga a Fővárosi Önkormányzat is, hiszen még a 2024. évi önkormányzati választás előtt a főváros főtájépítésze és kollégái tárgyaltak a XVI. kerület vezetőivel, hogy mely zöldfelület karbantartását végezze a jövőben a kerületi önkormányzat. Természetesen javulna a kerületiek életminősége, hiszen senki nem szeret elhanyagolt környezetben élni.

Végezetül Kovács Péter arra is kitért, hogy támogatja az előterjesztést, azzal a feltétellel, hogy amit a Fővárosi Önkormányzat erre a feladatra elköltött, azt adja oda a kerületi önkormányzatnak. „Mi ugyanabból a pénzből csodákat tudnánk elérni.”

Végeredmény: A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan

A polgármesterek válaszai alapján egyértelmű, hogy Budapest jövőjéről szóló vita messze nem csak jogi és pénzügyi kérdés, hanem politikai erőpróba is. Miközben szinte mindenki elismeri, hogy a város „mozaikos” tulajdonviszonyai átláthatatlanok, és változtatásra szükség van, a vélemények élesen szétválnak abban, kié legyen a döntés joga és a hozzá tartozó forrás.

A fideszes kerületek többsége támogatná a decentralizációt, ha a pénz is követi a feladatot, és az ellenzéki vezetésű városrészek is sürgetik a szakmai egyeztetést, forrásrendezést és fokozatos átalakítást. A vita egyre inkább arról szól, hogy a főváros egységes irányítását vagy a helyi önkormányzatok önállóságát kell-e erősíteni – miközben mindkét oldal a budapestiek érdekeire hivatkozik.

Hogy a megoldás a kerületek megerősítése, vagy épp a fővárosi szint újjászervezése lesz, az a következő hónapok politikai és szakmai egyeztetésein dőlhet el – de az már jól látszik, hogy a főváros jövőjéről szóló vita most kezd igazán élessé válni.

Böröcz László az Indexnek hangsúlyozta, hogy a tervezet még egyeztetés alatt áll, és nem tekinthető véglegesnek. Az I. kerület polgármestere megértéssel fogadja, hogy a közelgő választások árnyékában a téma elkerülhetetlenül átpolitizálódott. Azonban azt is kiemelte, hogy továbbra célkitűzései között szerepel egy megfelelő kompromisszum kialakítása. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt azon elképzelése, amely teljesen eltörölné a kerületi önkormányzatokat, minden szempontból elfogadhatatlan. Böröcz szerint a cél nem a helyi demokrácia felszámolása, hanem éppen ellenkezőleg: a kerületek megerősítése, a felelősségi viszonyok egyértelmű rendezése.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2025. október 29-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)