hírek

A kormány célja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közlekedési kapcsolatai végre méltók legyenek Magyarország fő légikikötőjéhez – erről tartott közös sajtótájékoztatót hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter. A projektet stratégiai jelentőségűnek nevezik: a Nyugati pályaudvart és a repülőteret összekötő gyorsvasút nemcsak az utasforgalmat tenné kényelmesebbé, hanem az országos vasúti hálózat részeként a fővárosi közlekedést is tehermentesítené.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptemberben közzétette a rendelettervezetet, amely megalapozza a beruházás koncessziós kiírását. A tárca azzal indokolta az akkori lépést, hogy a projekt „stratégiai jelentőségű a nemzetgazdaság szempontjából”. A gyorsvasút építését idén nyáron Nagy Márton jelentette be: a beruházás értéke megközelítheti az egymilliárd eurót, az új nyomvonal Kőbánya és a repülőtér között húzódna, a terminál alatt pedig föld alatti állomás épülne.

Egyébként a fejlesztés nem előzmény nélküli: a reptéri vasút gondolata már a hetvenes években is felvetődött, azonban azóta minden kormány csak ígérte a megvalósítását. Most, hogy az állam 2024-ben többségi tulajdont szerzett a repülőteret üzemeltető társaságban, újra esély nyílt arra, hogy a gyorsvasút valóban sínre kerüljön, ahogy azt már a tulajdonjog megszerzésekor is hangsúlyozta a kormány.

Három beruházás kezdődhet

2024-ben a magyar állam visszavásárolta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 80 százalékát, és már akkor világossá tette, hogy nemcsak tulajdonosként, hanem fejlesztőként is hosszú távra tervez. A cél, hogy a légikikötő közvetlenül kapcsolódjon Budapesthez, és a térség egyik legmodernebb közlekedési csomópontjává váljon.

„A repülőtér stratégiai eszköz” – hangsúlyozta hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, az állami vagyon az elmúlt időszakban megkétszereződött, a reptér pedig nemcsak stratégiai, hanem erős pénzügyi befektetés is. A kormány számításai szerint akár 15 éven belül megtérülhet a vásárlás, hiszen a reptér teljesítménye 10 százalékkal meghaladja az üzleti tervekben vállaltakat.

Nagy Márton emlékeztetett, tavaly 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren, idén ez a szám 20 millió közelébe emelkedhet. A teherszállításban is komoly előrelépés várható: a magyar cargóforgalom nemcsak Bécset, hanem hamarosan Münchent is megelőzheti.

A kormány három nagy fejlesztést indít el a repülőtér környezetében:

• Az egyik a harmadik terminál megépítése, amelynek alapkőletételét jövőre tervezik, és 2035-re készülhet el. A bővítés után a reptér kapacitása elérheti a 40 millió utast évente.
• A másik a reptéri gyorsvasút, amelynek koncepcióját már elfogadta a kormány. A tervek szerint 27 kilométer hosszú pálya épülne a Nyugati pályaudvar és Ferihegy között, a menetidő pedig mindössze 20 perc lehetne. A projekt nemzetközi tenderen valósul meg, és nagyjából egymilliárd euróba kerülhet.
• A harmadik pillér a közúti fejlesztés, amely a repülőtér elérhetőségét javítaná.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az állami tulajdonba vétel óta látványosan javult a repülőtér teljesítménye: a járatok késési aránya 80 százalékkal csökkent, ami nemcsak az utasok, hanem a légitársaságok számára is érezhető előrelépés.

Nagy Márton bejelentette azt is, hogy új repülőtérholding jön létre, amely egyesíti a budapesti, sármelléki és debreceni légikikötőket. A cél, hogy a ferihegyi fejlesztések során megszerzett tudást és tapasztalatot a regionális repterek is hasznosíthassák. A kormány emellett továbbra is tervezi egy új vidéki cargorepülőtér létrehozását, amely kifejezetten az áruszállításra koncentrálna, és tehermentesítené a fővárosi légikikötőt.

„Budapestnek ma jó napja van”

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint a kormány most egyértelműen bizonyítja, hogy nem Budapest ellen, hanem Budapestért dolgozik. „Összesen mintegy 1000 milliárd forint, vagyis 2,5 milliárd euró értékű fejlesztésről beszélünk” – jelentette be a miniszter, hozzátéve, ezek a beruházások éppen azt szolgálják, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szorosan kapcsolódjon a fővároshoz.

Összesen 2,5 milliárd eurót fordít a kormány a repülőtér fejlesztésére:

• ebből 1 milliárd euró jut a vasúti kapcsolatra,
• 1 milliárd euró a harmadik terminál megépítésére,
• míg 500 millió eurót a közúti hálózat fejlesztésére szánnak.

„Budapestnek ma jó napja van” – fogalmazott, majd kiemelte, a kormány készen áll az együttműködésre a fővárossal, hiszen a fejlesztések „nemcsak Budapestnek, hanem az egész országnak is jók lesznek”. A tárcavezető részletezte a gyorsvasút projektet is: 27 kilométeres új szakasz épül a Budapest–Szolnok vasútvonalhoz kapcsolódva, ahol a vonatok akár 160 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek.

– ezzel az egész ország számára könnyebben elérhetővé válik a légi közlekedés.

A harmadik terminállal kapcsolatban Lázár ambiciózus célt fogalmazott meg: a kormány célja, hogy a bővítéssel megduplázzák a reptér forgalmát. Mint mondta, a légikikötő már most is túlteljesíti a várakozásokat, ezért az új terminál elengedhetetlen a növekvő utasforgalom kezeléséhez.

„Azért vásárolta meg a kormány a repülőteret, mert ez pénztermelő eszköz, és az állam jobb gazdája ennek az infrastruktúrának” – hangsúlyozta a miniszter. Lázár szerint a magyar emberek vagyonát jó helyre fektették, és az állam „jó tulajdonosként működteti” a repülőteret.

A miniszter a közúti fejlesztésekről is beszélt: 500 millió eurós beruházással rendeznék a reptérhez vezető úthálózatot, mintegy 12 kilométeres szakaszon. A kiviteli tervek véglegesítése most történik meg, ezeket 2026 első félévben kapja meg a miniszter. A kormány az érintett önkormányzatokkal külön tárgyal a részletekről.

Lázár hozzátette, ha valóban megduplázódik a repülőtér kapacitása, elengedhetetlen a közúti és vasúti közlekedés rendezése, a jövőben az ország keleti és nyugati része között nagy mennyiségű áru mozog, amelyet uniós szabályok alapján főként vasúton kell elszállítani. A miniszter végül kiemelte, a kormányzaton belül „példás horizontális együttműködés” valósul meg a tárcák között, és külön méltatta a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott közös munkát.

A fejlesztést piaci alapon működő banki konzorcium finanszírozza – közölte kérdésre Nagy Márton. A miniszter hozzátette, ha a konzorciumvezető kínai tulajdonú bankot is bevonna a projektbe, a kormánynak ezzel szemben nincs kifogása.

A tervek szerint a menetjegy 3-4 ezer forintba kerülhet, amely jóval olcsóbb lesz, mint a taxis út. A miniszter hozzátette, a gyorsvasút és a kapcsolódó fejlesztések magánbefektetők bevonásával, koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a pályázati felhívásokat még idén közzéteszik. Az állam tulajdonrésze a projektben továbbra is nyitott kérdés. Az utasdíjakból finanszírozná a beruházást a koncesszió nyertese, „önfenntartató módon”. Az állam átgondolja, hogy részt vegyen-e a koncessziós társaságban, de erre csak kisebbségi tulajdonosként lát esélyt Nagy Márton. Ugyanakkor a koncesszió végén a vasúti pálya állami tulajdonba kerül.

(Borítókép: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!