hírek

A kezdeményezés célja, hogy a városok – mérettől függetlenül – hozzáférjenek a legmodernebb technológiákhoz, tudásbázishoz és gyakorlati megoldásokhoz, elősegítve az élhetőbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb városi működést.

A platform hidat képez a kutatás, az oktatás, az ipar és az önkormányzatok között, és előmozdítja a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását a városirányítás, a közlekedés, az egészségügy, a közbiztonság, valamint az infrastruktúra területén.

Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a sikeres MI-adaptációhoz négy dologra van szükség:

• adatra,
• számítási teljesítményre,
• pénzügyi környezetre
• és szándékra.

„Ezek megléte biztosítja, hogy az MI-alapú megoldások ne csak kísérletek maradjanak, hanem a mindennapi működés szerves részévé váljanak. Fontos, hogy ne csak a nagyvárosok, hanem a kisebb települések is lehetőséget kapjanak a csatlakozásra, hiszen Budakeszitől Csíkszeredáig mindenhol születhetnek érdemi innovációs javaslatok” – magyarázta a kormánybiztos.

– hangsúlyozta Palkovics László a bejelentést követő Facebook-bejegyzésében. „A célunk, hogy a települések számára mérettől függetlenül elérhetővé tegyük a legmodernebb technológiákat, tudásbázisokat és gyakorlati megoldásokat, hogy élhetőbbek, fenntarthatóbbak és hatékonyabbak legyenek a folyamataik. Ez nem csupán fejlesztési program, hanem egy stratégiai eszköz arra, hogy a városaink a digitális korban is versenyképesek maradjanak.”

Az élhetőség mint kiemelt cél

Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló közös gondolkodásunk egyik legfontosabb kérdése az élhetőség.

Ma már nemcsak az épületek és az utak mutatják meg, milyen egy város, hanem a digitális rendszerek is. Ha a mesterséges intelligenciát be tudjuk építeni a városirányításba, valódi minőségi ugrást érhetünk el

– fogalmazott, majd hozzátette: „Miskolcnak nem egyet kell lépnie előre, hanem hármat-négyet, és ehhez olyan felkészült, innovatív gondolkodású emberekre van szükség, mint akik ebben a programban részt vesznek.”

Az oktatás és a tudatosítás szerepe

Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke rámutatott, hogy az elmúlt két évben a Gábor Dénes Egyetem (GDE) jelentős átalakuláson ment keresztül:

• „drón- és képalkotás-specializációval mesterképzéseket indítottunk,
• valamint az országban elsőként mikrotanúsítványt adó képzést is bevezettünk.

Ezzel párhuzamosan számos új kutatási projektet is elindítottunk. Az általunk kijelölt fókuszterületeken – mint a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia, a kiberbiztonság és a digitális oktatási módszertan – azt tapasztaljuk, hogy a társadalom széles rétegei, a vállalkozások, a közigazgatás és a lakosság még mindig rendkívül kevés valós információval rendelkeznek” – világított rá.

Ezért hoztuk létre az idén a Gábor Dénes Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot, amelynek célja, hogy az MI alkalmazott kutatásaival, az MI-alapú megoldások fejlesztésével és az MI-tudatosítás erősítésével segítse a vállalkozásokat, a közigazgatást és az egész társadalmat abban, hogy a most zajló MI-forradalom mindenki számára előnyöket hozzon

– részletezte. Majd hozzáfűzte: „Nagy lehetőség számunkra, hogy e célok megvalósításán együtt dolgozhatunk a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal, és hogy partnereink között üdvözölhetjük a HUN-REN SZTAKI-t is. Meggyőződésünk, hogy csak széles körű összefogással érhetjük el: a mesterséges intelligencia ne pusztán technológiai fejlesztés legyen, hanem valódi kitörési pont Magyarország számára.”

Elmondta, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont által indított ingyenes MI-alapismereti képzés – mijovunk.hu – rendkívüli népszerűségnek örvend a lakosság körében, és már több vállalat, minisztérium, valamint hatóság tervezi, hogy beépíti belső képzési rendszerébe.

„Bízunk benne, hogy ez a tudás eljut minden önkormányzathoz, és olyan közös projekteket indíthatunk, amelyek mérhetően javítják a közszolgáltatások hatékonyságát, gyorsaságát és a lakosság elégedettségét” – zárta gondolatait.

Kutatás és technológiai áttörések

Bokor József professzor, a HUN-REN SZTAKI tudományos igazgatója kiemelte:

A miskolci kezdeményezés illeszkedik a nemzeti mesterségesintelligencia-ökoszisztéma törekvéseihez. A SZTAKI két Nemzeti Laboratóriumot vezet: a Mesterséges Intelligencia és az Autonóm Rendszerek Laboratóriumát, amelyek több mint egy tucat kutatóintézetet és egyetemet fognak össze.

A professzor példaként említette a rákdiagnosztika, kardiológia, tüdőgyógyászat és fogászat területén elért MI-alapú diagnosztikai eredményeket, valamint az autonóm járművek, intelligens városok és ipari robotika területén végzett fejlesztéseket.

Széles körű összefogás

A Platform alapító városai között Miskolc mellett Budakeszi, Salgótarján, Veszprém, Debrecen, Eger, Zalaegerszeg, Kaposvár és – határontúli városként – Csíkszereda is szerepel. Ez az első olyan összvárosi együttműködés, amely a mesterséges intelligencia nemzeti stratégiáját a városi környezet szintjére fordítja le, és kísérleti terepet biztosít a technológiai és társadalmi innovációk számára.

A tervek szerint a Platform:

• növeli az önkormányzati működés hatékonyságát,
• élénkíti a helyi gazdaságot új munkahelyek teremtésével,
• fejleszti a digitális írástudást és az adatvezérelt döntéshozatalt.

Elárulták, hogy 2025 októberében Miskolc ad otthont a „Mesterséges Intelligencia a városok szolgálatában” című országos konferenciának. 

Szeptember 8–9-én pedig az Economx megtartja a régió legnagyobb AI-konferenciáját, amelyre már lehet Early Bird jegyeket venni.