Index – Futball – Futball
22
júl
Noha a kerületi lakosság egy része aggodalmának adott hangot, Újpesten új stadion épül a hússzoros magyar bajnoknak. Ez a kijelentés szűk egy hete, Trippon Norbert (Demokratikus Koalíció) polgármester szájából is elhangzott a Fóti útra tervezett létesítménnyel kapcsolatban, most pedig az Újpest FC többségi tulajdonosát, a Mol Vagyonkezelőt is képviselő Ratatics Péter, a klub múlt tavasszal kinevezett elnöke erősített rá, igaz, igyekezett inkább diplomatikusan fogalmazni a mintegy 150-200 főt mozgató lakossági fórumon.
A lila-fehérek 2025–2026-os bajnoki szezonját is felvezető programsorozat egyik fő témáját az új stadion szolgáltatta, melynek terveit hétfő este mutatták be az érdeklődőknek. A Mol két eltérő tervvel készült az UTE jégcsarnokában tartott, közel kétórásra nyúló fórumra, annak megfelelően, hogy végül sikerül-e egyezségre jutni az önkormányzattal a kiválasztott helyszín, az egykori Tunsgram-telephely (Fóti út 141.) tőszomszédságában található önkormányzati telkek bevonásáról a fejlesztési területek közé vagy sem.
Előbbi esetben a mintegy 18 ezer székkel tervezett – később könnyedén 22 ezresre bővíthető – stadion mellett a mostani Újpesti Haladás sporttelepen épülne új edzőközpont az NB I-es csapat játékosainak. Míg a Szilágyi út, így Rákospalota-Újpest vasútállomás irányába egy új kereskedelmi központot húznának fel. A klubot kiszolgáló létesítmények (irodaház, konditerem, szurkolói shop, satöbbi…) mellett pedig egy egészségügyi-logisztikai központot is létrehoznának. Utóbbival a Mol célja egyértelmű: a csapat igényeinek kiszolgálása mellett profitot is termelnének megnyitva azt a fizetőképes lakosságnak, és más élsportolóknak. A terület mintegy negyede közpark jellegű funkciókkal bővülne – annak ellenére, hogy a klub nem győzi hangsúlyozni, a Mol részéről magántőkés beruházásként, magántelken épülne mindez.
„A Fóti úti fejlesztés esetében fontos célunk, hogy a sportpark szervesen illeszkedjen az újpesti közösség kulturális és közösségi életébe. Ez csak úgy valósulhat meg, ha nyitottsággal fordulunk az újpesti lakosok felé: kérdéseket teszünk fel és válaszolunk meg, véleményeket ütköztetünk és szükség esetén kompromisszumokat kötünk. Ugyanígy fontosnak tartjuk a kerületi önkormányzattal való partnerséget is, hiszen a sportpark csak az önkormányzati telkek bevonásával valósulhat meg” – magyarázta a klubvezető. Ratatics – és így a Mol – egyébként abba a pozícióba igyekezett helyezkedni, együttműködéssel mindenki számára hasznosabb területfejlesztésben lehet gondolkodni, nélküle viszont a társadalmi-közösségi funkciók biztos, hogy jóval csonkábbak lesznek, és a szurkolói útvonalakat is kevésbé lehet leválasztani majd a lakóövezetről.
A fórumon főleg azok adtak hangot aggodalmuknak, akik a fejlesztési terület közvetlen szomszédságában élnek. Sokan attól félnek, hogy a több mint 30 méter magasnak tervezett stadion, valamint a négy-öt szintesnek megálmodott kiegészítő létesítményei tájidegenek lesznek, és tönkreteszik a környék kisvárosias jellegét.
Az aggodalmak között nemcsak a meccsnapok forgalomnövekedése és várható zaja, hanem a hétköznapi együttélés esetleges kihívásai is megfogalmazódtak. A helyiek hol visszafogottabban, hol indulatosabban arról beszéltek, félnek, hogy az esti edzések miatt állandó lesz a fényszennyezés a környéken, illetve az innen pár száz méterre fekvő Szilágyi úti sporttelepnél és UTE Akadémiánál is azt tapasztalták, az edzések idején jelentősen nő az autósforgalom, sokszor ellehetetlenítve a parkolást a lakóingatlanjaik környékén.
Ratatics ezzel kapcsolatban is igyekezett megnyugtató válaszokkal szolgálni, a projekt részeként ugyanis mintegy 500 beállós mélygarázs, valamint a felszínen további 2000 új vagy megújuló parkolóhely kialakítását tervezik. Ezek egy része P+R-parkolóként működhetne a hétköznapokban a fejlesztési terület vasútállomás irányába eső részén. Az elhangzottak szerint a Szilágyi úti felüljárónál már most is létező párszáz beállós, betonos parkoló is megújulhatna, itt manapság több a gaz, mint a ténylegesen álló jármű.
A vita fokozódó hevében volt, aki megkérdezte a klub- és cégvezetőt, mit tenne a helyükben „Mit szólna, ha az ön háza mellé terveznék az Újpest új stadionját?” A válasz annyi volt, tájékozódna, amennyit csak lehet. És a kölcsönösség jegyében mindent megtesz azért, hogy az újpestiek tájékozódhassanak is. A jövőben több, a részterületekre fókuszáló – például az emlegetett közösségi közlekedés vagy a parkolóhelybővítés és ezek elhelyezése, a közparki funkciók – fórumot is tartanának az érdeklődőknek.
A felszólalók egy része kisebb rosszként definiálta a stadionprojektet, emlékeztetve arra, hogy a terület 2018 óta bír kiemelt állami besorolással – mindez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatnak nincs, vagy csak minimális a befolyása arra, hogy mi és hogyan épülhet rajta. A korábbi tervek pedig egy több mint ezer lakásos lakóparkról szóltak, amely akár négyezer új lakos környékre költözésével is járhatott volna, miközben jóval kevesebb plusz parkolóhely alakul ki. Arról a résztvevők közt megoszlott a vélemény, hogy az új, jelentős létszámú lakossággal, vagy a sportparkkal lehet könnyebben együtt élni.
A fórum különleges pillanata volt, amikor Kasza László, az Újpesti Haladás klubelnöke kért szót. Az elhangzottak alapján a mintegy 150 utánpótláskorú gyermeket nevelő, versenyeztető csapat egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, miért van szükség a területükre, és azért cserébe milyen kompenzációt remélhetnek. Az Újpest elnöke elismerte ezt a hiányosságot, egyúttal örömtelinek nevezte, hogy végre személyesen is találkoztak a felek. Ratatics ígérete alapján annyi kijelenthető, ha költöznie is kell a Haladásnak, a mostani pálya elvesztése nem kell, hogy törvényszerűen a klub működésének végét is jelentse.
A felszólalók felvetették, miért kell 18 ezresre tervezni a stadiont, amikor a Megyeri úti, 12 ezres stadion kapacitása is bőségesnek bizonyult az elmúlt évtizedekben. Egy-két nagyobb rangadót, főképp a Ferencváros elleni derbiket leszámítva nem volt telt ház. Ratatics azt hangsúlyozta, a környező lakók szempontjából nincs jelentős különbség hogy 15, 18, vagy épp 22 ezres stadion épül: a kivitelezés hosszát, sem az építkezéssel járó várható zaj és por mennyiségét döntően nem befolyásolja, hiszen jelentősrészt előre elkészített elemek összeszereléséből, bedaruzásából áll egy stadionépítési projekt. „Azt az ambíciót, hogy az Újpest sikeres lesz, nemzetközi kupameccseket játszhat, és szükségünk lesz egy ekkora kapacitásra pedig fenntartjuk magunknak” – fogalmazott.
Jelezte, egyeztettek a MÁV-val, és a BKK/BKV-párossal a helyi tömegközlekedési lehetőségek fejlesztéséről, esetleges átszervezéséről, mellyel meggyőződése, hogy a lakosok is jól járnának. Azt ugyanakkor ismét hangsúlyozta, nem akarnak egyedül döntést hozni a közösséget érintő kérédsekről. Arról, hogy meccsnapokon sűrűbben járjanak a villamosok, induljon egy-egy mentesítő vonat, vagy legalább plusz vagonok kerüljenek a Nyugati Pályaudvartól, így a belvárostól Újpest felé induló szerelvényekhez egy dolog egyeztetni, egy egészen másik meghatározni a jelenleg is a környéken járó buszok útvonalát – ha egyáltalán változtatni kell egyiken-másikon. A fórumon két eltérő szám hangzott el a környék tömegközlekedésének jelenlegi kapacitáshatárával kapcsolatban.
A lakosok az állítólag az önkormányzaton keresztül megkapott információra hivatkozva óránként 5000 fős, a klub 8000 fős szállítókapacitásról számolt be. Meccsnapokon ezt biztosan bővíteni kell, a futballklubnál úgy számolnak, tíz-tizenkét ezer nézőt is vonzhatnak átlagban a bajnokik a költözés utáni közvetlen időszakban – ez a szám pedig sikeres szereplés esetén csak tovább nő. A végső cél, hogy az első körben tervezett 18 ezres kapacitás mellett 80-85 százalékos kihasználtságot érjenek el átlagban.
Azt már a látványtervek elkészítésében is közreműködő MCXVI (ejtsd: MC16) építésziroda városépítésze, Fonyódi Mariann tette hozzá, a tervek előkészítésénél kiemelt szempont volt, hogy a meccsnapi forgalomból a lehető legtöbbet tereljék el a lakóövezetből. Felmérések alapján pedig biztos abban, hogy a lokalizáció nagy előnyeként emlegetett már most is létező kötöttpályás megközelítési lehetőséget használná a szurkolók többsége. A terv az – amennyiben a nagyobb fejlesztési területtel tudnak dolgozni –, hogy a Rákospalota-Újpest vasútállomáshoz közelebbi ponton, de már a telken bőven belül hoznak létre egy olyan csomópontot, teret, ahol összegyűlhetnek az érkező szurkolók, és innen vezetnék tovább két fő útvonalon keresztül a stadion felé őket. A biztonsággal kapcsolatos aggályokra is reagáltak, noha a végleges tervek ezzel kapcsolatban nem készültek el, élőerő mellett fejlett kamerás rendszer is biztosíthatja a környék rendjét a jövőben.
Az addig egy-két hevesebb megszólalást, és néhány mondatos összeszólalkozást – a projektet támogató, a környező utcákban lakó emberek is eljöttek a fórumra, noha a hangulat alapján egyértelmű volt, többségében az aggódó, vagy a stadionépítést elutasító helyeik jöttek – leszámítva kultúrált mederben tartott fórum mintegy másfél óra elteltével kifejezetten izgalmassá vált. Az eredetileg 18 óra 30 percre meghirdetett, részben a fórum miatt félórával későbbre tolt szurkolói ankétra – itt mutatta be új mezeit, nyári szerzeményeit az Újpest, valamint beszélt a klubvezetés, Ratatics mellett Benczédi Balázs vezérigazgató a következő szezonra vonatkozó tervekről – érkező szurkolók egy része, a résztvevőkhöz hasonlóan mintegy 150 fő bevonult a csarnokba. Néhány lakos érezhetően megszeppent, néhány talán meg is rettent. Hogy-hogy nem, a jelenettel párhuzamosan zajló felszólalás is halkabb lett. A klub részéről aztán gyorsan intézkedtek, kiterelve a fórumra nem regisztrált szurkolókat, akik atrocitás nélkül, csendben ki is vonultak három-négy perccel azután, hogy jöttek.
Újpesten a 2000-es évek kezdete óta három ütemben is igyekeztek korszerűsíteni az állami tulajdonban lévő, a klub által csak bérelt stadiont, ám annak alapjai már több százévesek. Szurkolóktól érkező információk szerint a többi között állandó problémát jelent a Megyeri temető irányába néző oldal csúszása, süllyedése. Emellett korlátozza a használhatóságot, hogy több modern igénynek, így például a szponzorok is kiemelt partnerek számára értékesíthető Skyboxok terén is igen korlátozottak a lehetőségek. Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a minél jobb minőségű televíziós közvetítések érdekében hozott iránymutatásának sem felel meg, az ugyanis a jelenlegi észak-déli helyett nyugat-keleti tájolást vár el.
Ez az a szempont, ami miatt a jelenlegi helyszínen történő új stadion felhúzása kiesett a pakliból. A klub hivatalos kommunikációja szerint a létesítmény 90 fokos elforgatásához ugyanis a Megyeri úton található birkózó- és ökölvívócsarnokhoz, a judoszakosztály terméhez és az UTE hokisai által használt jégcsarnokhoz is hozzá kellett volna nyúlni. Itt érdemes megjegyezni, noha a névazonosság zavaró lehet, az UTE és az Újpest FC közel sem azonos, az egykori anyaegyesület ma már csak töredéktulajdonnal rendelkezik a labdarúgócsapatot üzemeltető cégben, így az egyesületnek és a klubnak nincs is közvetlen ráhatása a másik tulajdonában álló területekre. Grátisz az FC is csak bérlője a Szusza Ferenc Stadionnak.
A fórumon a Mol részéről a környéken lévő telkek értékét egyértelműen növelő részletként igyekeztek kiemelni a jelenlegi talajszennyezettség megszüntetését. Ratatics úgy fogalmazott, a munkálatok jelenlegi üteme alapján 2027–2028 fordulójára várható határérték alá történő csökkentését, amit a résztvevők többsége ugyancsak egyértelmű pozitívumként könyvelt el.
A fórum végén hét-nyolc fő stadionépítés-ellenes molinókat tartott a magasba – ezzel együtt a kérdések és felszólalások alapján az volt az ember érzése, a megjelent bő 150 fő többsége inkább csak aggódik, és szeretne minél több információhoz jutni, esetleg minél nagyobb beleszólást a projektbe, sem mint teljesen ellene lenne.
Ugyanakkor tény, akadt olyan is, aki – kérdés, egyáltalán kivitelezhető-e – kerületi népszavazásnál, hosszas jogi csatározásnál nem adná alább. „Ha a 95 ezer újpesti lakost képviselő önkormányzat nem adja hozzájárulását az építkezéshez, önök akkor sem hátrálnak meg?” – hangzott az egyik legegyértelműbb, ilyen téren talán legkeményebb kérdés Ratatics Péter irányába, aki bár határozott nemet nem mondott, inkább ismét az egyeztetés jelentőségét, a remélt közös előnyöket hangsúlyozta válaszával mégis egyértelművé tette a helyzetet…
Ahogyan a fórum első napirendi pontja is tényként megfogalmazta:
új sportparkot kap Újpest.
A kérdés már csak a hogyan. A mikorban ugyanis egészen biztosak – magánberuházásra való tekintettel függetlenül a fórumon ugyancsak pedzegetett jövő évi választások kimenetelétől – a 2027–2028-as szezonra költözne a csapat.
A labdarúgó NB I új szezonja péntek este épp az Újpest és a Diósgyőr összecsapásával veszi kezdetét.
Most még a Megyeri úton.
(Borítókép: Mol)
Kövesse az Indexet Facebookon is!