hírek

Kelenföld magas lakóépületek, díszes bérházak és árnyas kertes házas utcák keveréke, amelyet zöld terek, modern irodaépületek és korszerű lakóparkok tarkítanak. Itt található a Bikás park, a Bartók negyed, a Feneketlen tó, része egy kellemes Duna-sétány és a Dürer kert, az Etele Plaza, illetve nevét viseli a Kelenföldi intermodális csomópont a 4-es metró végállomásával.

Egy vágány mind felett és az iparosodás

Közigazgatási értelemben Kelenföld az I. kerülethez, pontosabban Tabán külvárosához tartozott – sőt, valaha ezt a részt is Tabánnak hívták. Fokozatosan indult el a különválás útján. Az önállósodás folyamatában fontos szerepet játszott a Kelenföldi pályaudvar és az iparosodás mellett az is, hogy a gyakori árvizek miatt átszabták a Duna-medert. A folyószabályozással (1881-1886) jött létre a Kopaszi-gát néven ismert földnyúlvány és az öböl is. Egy elvetett koncepció nyomán a gát kisebb tavat hasított ki a folyóból, a tó közepéből kiálló zátonyszigeten európai szintű éjszakai lokált üzemeltetett az Orfeum.

Az ipar fokozatosan birtokba vette a dunai szállítás és a vontatóvágányok mentén elhelyezkedő területeket. Kábel Művek, Április 4. Gépgyár, Magyar Édesipari Vállalat, Hengermalom, valamint a Ganz-MÁVAG telep, melynek a helyén – illetve a Rákóczi híd és a Szabadság híd között – ma az Infopark épült ki többek között az Ericsson központtal, itt található a Tüskecsarnok, illetve az ELTE campus.

A műemléki értelemben is jelentős, art deco stílusú Kelenföldi Erőművet, 1913-tól több lépcsőben fejlesztették. A létesítmény szénellátását is az Andor utcai síneken át oldották meg hosszú évtizedekig. Az erőmű annyira impozáns és titokzatos, hogy külön idegenvezetéseket tartanak benne, itt forgatták Brad Pitt-tel a Z-világháborút, és állítólag van egy titkos menekülőalagútja a Duna alatt.

Tulajdonképpen az 1920-as évekre minden készen állt ahhoz, hogy az ingoványos-lápos terület szintet lépjen: volt munkalehetőség, távfűtés, két villamos és HÉV közlekedés. Megépült a Műegyetem campusa (1909), valamint polgári házak sora a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi tér környékén. Kialakult a Bartók Béla út, melynek hétköznapi jelentősége, hogy a Kelenföldi pályaudvartól 1898-ban villamossíneket fektettek, mely a közlekedés fő gerincvonalát adta a Gellért tér felé, és ide csatlakozott be a Budafokról érkező villamos-, sőt eredetileg HÉV forgalom is.

1930-ban Kelenföld és Szentimreváros – utóbbi a Gellérthegy körüli részt jelöli a körtérrel és a Szent Gellért térrel együtt – összevonásával létrejött a főváros XI. kerülete.

Kelenföld helyzete ebben érdekes, mert a városrészt ma délen határoló Albertfalva önálló település volt, Kelenvölgy pedig Budafokhoz, egyes részei Budaörshöz tartoztak 1950-ig, amikor „nagy Budapest” létrehozásával mind a kettőt a XI. kerülethez csatolták. Emiatt Újbudát valóban keresztbe szelte az Andor utcai vágány és sorompórendszer, hiszen ezek eredetileg Kelenföld és egyben a főváros határát is jelentették.

A sorompókat még a nyolcvanas évek legelején is kézzel tekerték. Csak a kétezres évek elején számolták fel végleg az iparvágányokat, melyek a már lepusztult gyártelepek miatt okafogyottá váltak, és akadályozták az Andor utca kétsávosra bővítését.

Lápok, gyógyfürdő és a panelforradalom

Kelenföld képét meghatározta, hogy az Etele térből – amit képzeljünk most el úgy, mint egy napocska rajz – öt ágon indultak ki sugárutak, melyek jelentőségét azonban a későbbi lakótelepépítés átrajzolta. Az első panelek a hatvanas években épültek, és ekkor még a mára kiemelkedően népszerű Bikás park is egy lápos-gőtés ingovány volt.

A láp helyén épült lakótelepet a nyolcvanas évek legelején adták át, és az építkezés felvonulási területből alakították ki azt a dombot, melyen ikonikus bika szoborcsoport áll. A domb környéke ideális pihenőpark játszóterekkel, kutyafuttatókkal és sportpályákkal, a metróépítés hozadékaként egy apró tó és a kiülő teraszos étterem épült a megálló üvegkupolája mellé 2014-ben.

A kelenföldi városközpont is a Bikás park körül alakult ki és nem a korábban felépült lakótelepek vagy az Etele tér körül. Ennek oka, hogy a korabeli mértékkel modern üzletközpontot húztak fel az Etele út és a Tétényi út sarkán, ahol olyan meghatározó intézmények csalogatták a vásárlókat, mint a Topáz étterem, az Olimpia mozi vagy az óriási Csemege ABC.

A lakótelep-építés egyértelműen a nehézipar hozadéka volt, teljes értékű funkciókat hoztak létre a népességrobbanás kezelésére. Négy lakótelep épült fel 1963 és 1983 között, az említett Kelenföld városközponti a Bikás park körül, a Fehérvári úti, Hengermalom úti – valamint a kevésbé emlegetett Allende parki lakótelep, mely az egykori iparvágányok mögött kapott helyet, így jellegében inkább csendes és kertvárosias környezetbe húzódik meg.

Érdekes módon pár száz méterre, a Pajkos utcánál hasonló elgondolás mentén zajlik egy új beruházás a DVM Group fejlesztésében. Az Andor utca és Pajkos utca sarkán épülő lakópark a belváros közelségét ötvözi az emberléptékű utcák nyugalmával. Kelenföld kertvárosias jellegét tökéletesen képviselik a kortárs lakóövezeti elvárásokat kínáló fejlesztések, mint a közel nulla energiaigényű lakásokat kínáló Andor Liget.

Újbuda kelenföldi zöldövezete egyaránt kínálja a természet közelségét és a nagyvárosi élet kényelmét, hiszen könnyen elérhető innen a Duna-part, a Kopaszi-gát és a Budai-hegyek, miközben a kiváló közlekedési kapcsolatok révén a város bármely pontja gyorsan megközelíthető. A kerületre jellemző modern világ és a hagyományokat is őrző ökoszisztéma itt is megnyilvánul. A XXI. századi technológia ellenpontja a Pajkos utcai oldalon tizenötéve megingathatatlanul népszerű Erzsi Mama Konyhája, vagy a pár percnyire található Fonó Budai Zeneház.

Emellett persze megmaradtak a klasszikus kertes házas részek is, melyek széles, zöld utcái idilli nyugalmat árasztanak. Ebben a környezetben találjuk például a Sósfürdő parkot, ami az utolsó emléke Kelenföld egykori gyógyfürdőjének, melyhez külön villamosközlekedést is szerveztek.

Az Erzsébet Sósfürdő 1954-ig működött impozáns, svájci stílusú fürdőházával, melynek helyén ma a Tétényi úti kórház áll.

Bartók negyed, avagy Újbuda kulturális centruma

A Hamzsabégi vasúti síneken túl viszont egy teljesen más látvány fogad, polgári 3-5 szintes épületek dominálnak, a belső utcákban apró kertekkel, hangulatos belső udvarokkal.

Mára már eltűnt a Bartók Béla út korábbi jellegzetessége, a lokálpatrióták által szeretve gyűlölt kockaköves burkolat, ami esőben csúszott, egyéb időszakokban pedig a lelket is kirázta az emberekből, cserében békebeli stílusa meghatározta a látképet. Nem véletlenül élt és alkotott itt Kosztolányi, Karinthy, Ottlik Géza és Csontváry, a környéknek erőteljes varázsa van ma is. A környék egészen más hangulatú szórakozási lehetőségeket kínál, mint a külföldi turisták által kedvelt VII. kerület, miközben a pesti belváros lényegében pár perc alatt is elérhető innen.

Kulturális jellege a békebeli húszas években alakult ki, mely a világháborúval elveszett. Azonban az önmagát építő gasztro-kulturális hatás a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért tér között már 2010 magasságában ígéretesen kezdett kialakulni, amikor megnyílt a bohém Szatyor bár és a történelmi gyökerekkel rendelkező Hadik kávézó. A Hadik eredetileg a közelben álló és azonos nevű laktanyáról kapta a nevét, nem a mára megfilmesített huszár kapitányról. Mai formájában már számos gasztronómiai ikon lelőhelye, mint a Kelet kávézó, a Mizti, a Moto pizzéria vagy a Pékműhely. A változatos felhozatal az olasztól a nicaraguai ízeken át a fúziós ázsiaiig terjed.

Hogy az evés mellé a kulturális gyöngyszemek is terítékre kerüljenek, már a Kosztolányi Dezső tér sarkán elhelyezkedő, apró kávézótól elindulhatunk a galériák felfedezésére. A Godot – KAS – Faur Zsófia mellett egyre több művészeti intézmény települ a negyedbe, rég óta itt található a KÉK (Kortárs Építészeti Központ), de az Allee bevásárlóközpont mellett található a legendás MU színház is. Rejtett gyöngyszemeket is felfedezhetünk, mint az aprócska terek, a párhuzamos Karinthy utca felé nyíló szűk utcácskák kifőzdékkel és bárokkal, és nem utolsó sorban a Gellért-hegy oldalába felfutó utakkal.

Érdemes a Villányi út irányába is elindulni, melynek egyik oldala maga a hegy, a másik pedig a Kosztolányi tértől a Villányi útig terjedő Feneketlen-tó és a körülötte elterülő park. Ez a hangulatos tó azonban egy véletlen eredménye. A történet szerint a 19. század végi építkezések kiszolgálására egy téglagyárat emeletek a mai park helyén. Amikor a munkások kimélyítettek egy agyag gödröt, feltört a víz és ellepte a munkaterület. A tó és a körülötte elterülő Törőcsik Mari park különlegessége a több elrejtett szobor, a Budai Parkszínpad és a tóparton álló Hemingway étterem.

A Móricz Zsigmond körtér néhol megőrizte a régi kockakövek maradványait, így izgalmas visszatekinteni a világ egyik legeredetibb villamosvonal-elhelyezésére, mely a Gomba néven elhíresült régi BKV építmény körül tekergett. A kilencvenes években jelentős forgalmat bonyolított hajnalban, mert az éjszakai buszok a téren koncentrálódtak, a kínálkozó potenciált pedig az éjjel-nappal nyitva tartó hamburgeres és hotdogos bódék használták ki. Ezeknek már nyoma sincs, a tér jól szervezett és továbbra is kedvelt találkozóhely, a Gomba épületét vendéglátóhelyek vették át.

A körtértől kellemes sétálóutcán közelíthetjük meg az egykori szupermodern, mozgólépcsős Skála Coop Nagyáruház helyén ma álló Allee bevásárlóközpontot, mellette pedig a legendás Fehérvári úti piacot.

Kelenföld modern arca

A városrész folyamatosan változik, ahogy az ipari maradványok helyett újabb lakó- és irodaépületek jelennek meg, és ezzel eddig ismeretlen dimenziókat adnak a meglévőkhöz. A rendszerváltás után kialakult rozsdaövezetek nagyrészt új funkciót kaptak akár lakóparkok, akár irodaházak állnak a régi ipari területek helyén. A Kopaszi-gát mára közpark, mely a galériaerdős félszigeten és a Hengermalom egykori területén helyezkedik el. Kedvelt rekreációs célpont akár szabadtéri bulizásról, akár egy folyóparti ebédről van szó, nyaranta pedig már strandolni is lehet itt. A Lágymányosi félsziget képét uraló 143 méter magas MOL Campus és a körülötte elterülő beruházás a vontatóvágány tekintélyes szakaszát és a téli kikötő területét foglalta el.

A legnagyobb változást a 4-es metró 2014-es átadása jelentette, mert új hangsúlyokat adott Kelenföldnek, közelebb hozta a belvárost, és percek alatt elérhetővé tette a pesti oldalt is. Kiemelkedő szerepe van a Kelenföld Városközpont néven létrejött közlekedési csomópontnak a metró, a vonat, a Volán és a BKV találkozásával. Újraszervezte az M7 bekötőszakaszát és a Sasadi utat, valamint ennek részeként megépült a BudapestOne irodaház, az Etele Pláza és az 1-es villamosvonal meghosszabbítása.

Új kisvárosi tér épül a Pajkos utcában a már említett Andor Ligetnek köszönhetően. A környék egyébként korlátozott parkolási lehetőségét a megnövekedő lakószám miatt mélygarázs oldja meg. Az lakópark több mint tíz teniszpálya méretű privát parkjával, pasztellszín épületeivel védett lakókörnyezetet kínál, viszont részben a környékbeliek számára is nyitott lesz: modern közösségi- és játszótereket, szolgáltató-, kereskedelmi- illetve vendéglátó egységeket hoznak létre.

Várostervezés szempontjából újabb csomópontok jönnek létre, például a Hamzsabégi úton bővülő vasúti körforgalomhoz városközi vonatmegállókat terveznek, valamint szerepel a fejlesztési irányok között a 14-es és a 49-es villamosok összekötése is „pesti fonódó villamosok” munkacímen, mely a város leghosszabb útvonala lesz. Mivel a címet a Kamaraerdőig közlekedő 41-estől veheti át, így a serleg kerületen beül maradna.

(Borítókép: Kelenföld madártávlatból a Pajkos utca, Andor utca és az Egérút által határolt háromszögben. Fotó: DVM Group, Andor Liget.)

BRAND & CONTENT