Index – Külföld – Irak, amelyet a klímaváltozás tehet végleg tönkre
Az ENSZ szerint Irak a világ öt azon országa közé tartozik, amelyek a leginkább kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak. Noha a kormány különböző víztakarékossági kampányokat indított, és nemzetközi megállapodások megkötésére törekszik, a beavatkozások hatása egyelőre korlátozott.
Mezopotámia öröksége: az élet bölcsőjétől a fenyegetett tájig
A mai Irak egykor a világ egyik legtermékenyebb területén virágzó civilizációnak adott otthont. Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók ölelésében emelkedett ki, és lett a földművelés, az öntözéses gazdálkodás, az írásbeliség és a városállamok szülőhelye. Ez a vidék nemcsak az Akkád, Újasszír és Újbabiloni Birodalmakat táplálta, hanem évszázadokon át a kulturális és gazdasági fejlődés egyik központja volt.
A Tigris és az Eufrátesz vizének szabályozásával virágzó kereskedelem és mezőgazdaság bontakozott ki, biztosítva a térség lakóinak megélhetését. Ma azonban ugyanezek a folyók, amelyek valaha az életet adták, egyre kevésbé képesek betölteni ezt a szerepet.
Vészjósló felmelegedés
A jelenlegi tendenciák alapján az évszázad végére Irak átlaghőmérséklete akár 5,6 Celsius-fokkal is meghaladhatja az iparosodás előtti értékeket, amennyiben a globális kibocsátások nem csökkennek érdemben. Ez a drámai emelkedés már most is érzékelhető a mindennapokban: hosszabb és forróbb nyarak, rekordmagas hőmérsékletek és kiszámíthatatlan időjárás nehezíti az életet.
A fokozódó hőség az ökoszisztéma rombolása mellett, a megélhetés alapjait is aláássa, a földműveléstől a vízellátásig.
Egyre több közösség kényszerül elhagyni otthonát, ami migrációs nyomást gyakorol a városokra, miközben romlik a közszolgáltatások minősége. A Human Rights Watch adatai szerint a legkiszolgáltatottabb csoportokat, így a mocsári arabokat és a vidéki gazdálkodókat különösen súlyosan érintik ezek a változások – elveszítik hagyományos életformájukat, földjeiket, sőt, alapvető jogaikhoz, például a tiszta vízhez is csak bajosan jutnak hozzá.
Apadó folyók, növekvő feszültségek
A Tigris és Eufrátesz folyók vízhozama évtizedek óta csökken, részben a klímaváltozás, részben pedig a folyásirányban fekvő országok vízgazdálkodási gyakorlata miatt. Törökország és Irán folyamatosan gátakat épít, és egyre több vizet tart vissza saját mezőgazdasági és ipari céljaira, miközben Irak déli részei krónikus vízhiánytól szenvednek.
A Közel-Kelet egészét sújtó vízhiány milliók életét sodorhatja veszélybe, és Irakban már most is gyakoriak a vízért folytatott helyi és nemzetközi viták. A vízkészletekért zajló versengés politikai konfliktusokat gerjeszthet, és újabb instabilitási gócpontokat hozhat létre a már amúgy is megterhelt régióban.
Pusztító porviharok
Az elmúlt években drámai mértékben megszaporodtak a homokviharok, amelyek olykor már a mindennapok működését is veszélyeztetik. A városokat gyakran vastag porréteg fedi be, a repülőtereket leállítják, a közlekedés megbénul, a mezőgazdasági területek pedig jelentősen károsodnak.
A leglátványosabb következményeket a közegészségügy szenvedi el: egy-egy nagyobb vihar után a kórházak megtelnek a légúti betegségektől szenvedő emberekkel. A porviharok emellett közvetett gazdasági károkat is okoznak (például kieső munkaidő, elmaradt szállítmányok, leálló repülőjáratok, pusztuló termények). Irak gazdasága így még sebezhetőbbé válik. A sűrű por, amely egykor a termékeny iszapot jelentette, ma már fullasztó és bénító hatású.
Az állattenyésztés válsága
Az állattenyésztés krízise is a klímaváltozáshoz köthető. Az elhúzódó aszály a takarmány drágulását idézi elő. Emiatt korántsem meglepő, hogy az elmúlt évtizedben a bivalyállomány a felére csökkent. Az iraki gazdák nem jutnak elegendő vízhez az állatok itatásához és a takarmány termesztéséhez sem.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormányzati támogatások hiányosak, és a vidéki infrastruktúra fejletlensége miatt a gazdák nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Sok állattartó kénytelen eladni vagy levágni állatait, mivel nem tudja fedezni a fenntartásuk költségeit.
Emellett a mezőgazdaság visszaszorulása a vidéki közösségek elnéptelenedéséhez is vezet. A fiatalabb generációk elvándorolnak a városokba munkalehetőséget keresve, ami egyrészt a hagyományos mezőgazdasági szaktudás elvesztéséhez vezet, másrészt hosszú távon az élelmiszer-önellátás biztonságát is veszélyezteti.
Nemzetközi segítség: biztosítás a kiszolgáltatottaknak
A nemzetközi közösség egyes szereplői igyekeznek segíteni Iraknak a klímaváltozás okozta károk csökkentésében. Az ENSZ Világélelmezési Programja és a Weather Risk Management Services együttműködésében indult el az első olyan biztosítási program, amelynek célja, hogy a kisbirtokos gazdáknak és mikrovállalkozásoknak pénzügyi védelmet nyújtson szélsőséges időjárási események esetén.
A projekt – amely négy iraki körzetben működik – előre meghatározott éghajlati mutatók alapján nyújt gyors kompenzációt a károsultaknak, elkerülve a hosszadalmas ügyintézést. A biztosítás révén több száz család folytathatja tevékenységét anélkül, hogy elhagyná földjét, így csökkentve a migráció és a vidéki térségek kiürülésének kockázatát.
Az iraki kormány nem túl proaktív
A kormányzat is felismerte a klímaváltozás jelentette fenyegetést, és vállalásokat tett a nemzetközi porondon. Mohammed Sía asz-Szúdáni miniszterelnök az ENSZ 79. közgyűlésén arról beszélt , hogy Irak már megkezdte az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti vállalásainak végrehajtását, és sürgette, hogy országa magasabb finanszírozásban részesüljön.
Ugyanakkor több szakértő, köztük Sukri al-Haszan, a Baszrai Egyetem professzora rámutatott arra, hogy az országon belüli problémák, elsősorban az olajipari kibocsátások, különösen a gázégetés, komoly környezeti terhelést jelentenek. Szerinte a klímaváltozás elleni küzdelem hitelességéhez hozzátartozik, hogy Irak ne csak külső segítséget várjon, hanem saját szennyező tevékenységeinek visszaszorításában is határozott lépéseket tegyen.
Jól látható, hogy két vélemény áll egymással szemben.
Az egyiket Irak nemzetbiztonsági tanácsadója, Kászim al-Aradzsi képviseli, aki szerint az éghajlatváltozás nem csupán nemzeti ügy, hanem globális kihívás, amely közös fellépést igényel. Ezen felfogás szerint az Irakot sújtó kihívások – a vízhiány, a mezőgazdaság összeomlása, a társadalmi feszültségek – olyan problémák, amelyek másutt is jelentkezhetnek, ha a világ nem cselekszik közösen és időben. Így a nemzetközi közösség felelőssége, hogy érdemi technológiai és pénzügyi támogatással segítse az arab országot a fenntartható jövő felé vezető úton. Viszont eme hozzáállást egyre gyakrabban éri bírálat amiatt, hogy miközben a kormányzat nemzetközi együttműködést sürget, a belső környezeti problémák kezelésében nem történik érdemi előrelépés.
Annyi bizonyos, hogy a civilizáció bölcsőjének nevezett terület most komoly nehézségekkel küzd. Irak sorsa intő jel: az éghajlat változása nem ismer határokat – és a válasz sem lehet kizárólag lokális. A tét nem csupán Irak jövője, hanem az egész térségé, sőt, a globális közösségé is.
A szerző az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: P orvihar Bagdadban, Irakban 2025. május 5-én. Fotó: Muntazer Uday Sahib / NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!