Index – Gazdaság – Döntött a kormány: kulcsfontosságú szektorban lesz elővásárlási joga

általa megosztva admin
Kategória:


„A külföldről érkező befektetések feletti állami kontroll gyakorlása nem új keletű. Szinte az összes uniós tagállam alkalmaz valamilyen szabályrendszert annak érdekében, hogy a más országból érkező befektetések egy részét ellenőrizze, illetve azoknak a végrehajtását a saját jóváhagyásához kösse” – szögezte le az Index megkeresésére Márky Gábor, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, partnere.

A PROTEKCIONIZMUS EZEN FORMÁJA KÜLÖNÖSEN NAGY HANGSÚLYT KAPOTT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN.

A teljes képhez azt is érdemes az ügyvéd szerint hozzátenni, hogy a kormány a világjárvány megjelenésének idején tovább szigorította a korábban alkalmazott szabályrendszert a külföldi közvetlentőke-befektetések (Foreign Direct Investment – FDI) kontroll alatt tartására. Az erre vonatkozó szabályozás egy része január derekán módosult Magyarországon.

Számos országban már meglépték

A magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló – 561/2022 (XII. 23.) – kormányrendelet módosult. A kormány január derekán megváltoztatta a gazdasági társaságok védelméhez szükséges egyes rendelkezéseket, veszélyhelyzet ideje alatt eltérő korábbi szabályokat.

Márky Gábor arra is kitért, hogy a módosítás alapján az 561/2022-es kormányrendelet többek között kiegészült plusz bekezdésekkel. A módosítások lényege, hogy az eddig is miniszteri tudomásulvétel hatálya alá eső külföldi érintettségű jogügyletek közül azokra,

AMELYEK NAPERŐMŰRE VONATKOZÓ TEVÉKENYSÉGGEL RENDELKEZŐ STRATÉGIAI TÁRSASÁG TEKINTETÉBEN JÖNNÉNEK LÉTRE, MOSTANTÓL FENNÁLL AZ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG.

A stratégiai társaságokba történő külföldi befektetések miniszteri jóváhagyására vonatkozó hazai szabályozás két jogszabályban jelenik meg. A fent már említett kormányrendelet határozza meg a jelenleg alkalmazandó szabályokat.

A szabályozás eredetileg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben jelent meg, ami jelenleg is hatályban van. Ám az 561/2022 kormányrendelet alapján az ukrajnai háborúval kapcsolatos veszélyhelyzet ideje alatt ezen kormányrendelet szabályai szerint kell eljárni.

A napelemes projektekre vonatkozó elővásárlási jog kizárólag a rendeletben jelenik meg. Ebből önmagában arra lehetne következtetni, hogy átmeneti szabályokról van szó. „Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a majdnem négy éve hatályos 2020. évi LVIII. törvény is átmeneti szabályokat állapít meg, nem kizárható, hogy hosszabb távon terveznek vele” – tette hozzá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda partnere.

A RENDELET TÁRGYI HATÁLYA A STRATÉGIAI TÁRSASÁGOKRA TERJED KI.

Ezen társaságok olyan tevékenységi körrel rendelkeznek, amelyek védelméhez az állam kiemelt gazdaságstratégiai érdeket fűz. A tevékenységi körök például azok, amelyek az energia, a közlekedés vagy a kommunikációs ágazathoz tartoznak. A főszabály szerint az ilyen társaságokban a külföldi befektetők általi meghatározott tulajdonrész- vagy befolyásszerzéshez a belgazdaságért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

„A lényeg a részletekben rejlik. A bejelentési kötelezettség több feltétel együttes fennállásától függ. A külföldi befektető honossága, tulajdonosi szerkezete, a tulajdonosok magyar, EU-s vagy azon kívüli illetősége, a tulajdon- vagy befolyásszerzés mértéke, valamint a tranzakció értéke mind olyan tényezők, amelyek együttesen meghatározzák, hogy a tranzakció miniszteri jóváhagyáshoz kötött-e” – mondta Márky Gábor, majd kiemelte:

A SZABÁLYOZÁS A TÖBBI UNIÓS TAGÁLLAMÉHOZ HASONLÓ SZINTŰ ÁLLAMI KONTROLLT EREDMÉNYEZETT A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK FELETT.

A január közepén hatályba lépett módosítások egyrészt szűkítették a bejelentési kötelezettség alóli mentesülés eseteit, másrészt szektorspecifikus szabályozást alkalmaztak. A megszorító rendelkezések az energiaszektort, és ezen belül is a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó, illetve a naperőműves beruházásokat érintik. Ha a külföldi befektetést naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaságban kívánják végrehajtani, a jogügylet érvényessége a jogszabályi feltételek érvényesülése esetén nemcsak miniszteri tudomásulvételhez kötött, hanem

AZ ÁLLAMOT ELŐVÁSÁRLÁSI JOG IS MEGILLETI. TULAJDONOSI JOGOKAT AZ ENERGIAÜGYI MINISZTER ÚTJÁN GYAKOROLHAT. A JANUÁR 13-ÁN HATÁLYBA LÉPETT ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRÓLAG A MAGYAR ÁLLAMOT ILLETI MEG.

Fontosa arra is kitérni, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának indokoltságáról az energiapolitikáért felelős miniszter dönt. A kormány tavaly decemberi – 1576/2023. számú – határozata szerint ez technikailag úgy történik, hogy az állam az elővásárlási jog gyakorlásával megszerzi az értékesíteni kívánt napelemparkot. Majd a miniszter, mint tulajdonosi joggyakorló közreműködésével az apportként, alaptőkén felüli juttatásként átadja az MVM Zrt. részére.

Nagyon fontos hangsúlyozni a félreértések elkerülése érdekében: az elővásárlási rendelkezések nem alkalmazandók háztartási méretű kiserőműnek minősülő naperőművekre. Kizárólag az ipari szektorra, illetve a naperőműparkokra vonatkozó projektekre kell alkalmazni.

A puding próbája az evés

A korábban megkérdezett szakértők szerint a magyar kormány nem csak kommunikálja, de a gyakorlatban is tesz az ország szuverenitásáért: ,,a neoliberális gazdasági modellel ellentétben a protekcionizmus prioritásként kezeli a nemzeti érdekeket. Ennek lehet exportorientált, vagy olyan formája, amely a hazai termelőket szeretné megvédeni a külső hatásoktól azért, hogy a hazai termelők elsősorban a belső piacra termelnek” – mint azt korábban Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője megfogalmazta lapunknak.

A fejlődő országok újabban nem restek a protekcionista elveket szolgálatba állítani, amennyiben azt a politikai érdekük megkívánja. Ez alól pedig az energetika sem kivétel. Sőt, korunk legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát. Az energiaszuverenitás mára a kontinensen sem tűri a vitát. Ehhez pedig tökéletesen illeszkedik a változtatás.

Kutasi Gábor korábban azt is leszögezte, hogy az Orbán-kormány modelljében a gazdasági nacionalizmus vezérelte protekcionizmus eddig is nagyon erős volt. Ez a felfogás a mostani egymást követő válságfolyamatok láttán világszerte erősödött. A nemzetgazdasági miniszter pedig ezt tovább erősítette, hangsúlyozva: a nemzeti bajnokok megerősödése prioritás.

Márky Gábor a jogszabályváltozás konkrétumaival kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy az elővásárlási jog hatálya alá eső külföldi befektetők lehetőségei inkább szűkülnek. Velük szemben helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem esnek a szabályozási rezsim hatálya alá:

ELSŐSORBAN A MAGYAR TULAJDONOSI HÁTTERŰ BEFEKTETŐK.

Értékesítési oldalról nézve az elővásárlási jog puszta létezése már önmagában csökkentheti a külföldi keresletet a hazai naperőműves szektor iránt, ami nem kizárt, hogy az árakat is lenyomhatja. „Egy napelemparkra vonatkozó tranzakció – legyen a vevő külföldi vagy hazai befektető – ráadásul komoly tanácsadói költséggel, illetve vállalaton belüli erőforrás allokációval jár, aminek szintén nem elhanyagolható a költségvonzata” – összegezte a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A vevők szeretnek biztosra menni. Attól, hogy egy adásvétel meghiúsul az elővásárlási jog állam általi gyakorlása miatt, a számlákat még valakinek állnia kell. Így a napelemparkokra végső soron lehet, hogy kevesebb külföldi érdeklődő lesz, és azt olcsóbban lehet eladni, mintha nem lenne elővásárlási jog. Még akkor is, ha az állam végül nem gyakorolja a jogait.

Az ügyvéd szerint a nyertesek elsősorban a hazai befektetők lehetnek, hiszen rájuk az elővásárlási jog nem lesz alkalmazható. Ők nem kockáztatják, hogy az állam belép a helyükre a tranzakcióban, és az arra allokált humánerőforrások, tanácsadói- és egyéb költségek kárba vesznek.

Márky Gábor arra is kitért, hogy az állami elővásárlási jog fenntartása stratégiai szektorokban természetesen nem példa nélküli az Európai Unió más tagállamaiban sem. Ám a puding próbája az evés. Azt majd a következő időszak mutatja meg, hogy mennyi helye maradt a külföldi befektetőknek a naperőműves piacon, illetve a rendelkezés ténylegesen befolyásolja-e a szabadpiaci logika érvényesülését.

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.