Index – Kultúr – Már látszik a világűrből a Pokol bugyrának hívott, 170 kilométer hosszú megaváros

általa megosztva admin
Kategória:


Futurisztikus vagy disztópikus?

Mohamed bin Szalmán koronaherceg két évvel ezelőtt jelentette be, hogy Szaúd-Arábia megépíti a világ első olyan egyenes vonalú intelligens városát, ahol nem lesznek sem utcák, sem autók. Az Al-Khatt (a Vonal) néven futó lineáris város építéséhez 2021 októberében láttak hozzá, amely 

a New Yorknál 33-szor nagyobb Neom nevű, 41 szigeten és a közöttük feszülő vízen úszó megaváros „előtanulmánya”, hivatalosan zászlóshajója lesz.

A tervek szerint itt épül majd a világ legnagyobb repülőtere, és az a 60 négyzetkilométer nagyságú, Trojena nevű síközpont is, amely mellé a Zaha Hadid Építészstúdió egy 330 méter magas, kristály formájú felhőkarcolót is megálmodott. Ez a gigantikus méretű épületegyüttes lesz 2029-ben az Ázsiai Téli Játékok helyszíne.

A kínai CG Satellite és a Maxar Technologies cégek által készített új műholdfelvételek szerint a világ legnagyobb beruházásaként aposztrofált projekt már a mélyalapozásánál tart. A fejlesztési területen hetente körülbelül hárommillió köbméter földet ásnak ki.

  • A munkálatokban csaknem 300 ezer, zömmel Ázsiából verbuvált munkás vesz részt. 
  • Az angol hírszerzés adatai szerint eddig 24 segédmunkás vesztette életét az erőltetett munka miatt.

A 200 méter széles és 500 méter magasra tervezett, futurisztikus település lényegében két darab, egyenként 170 kilométer (!) hosszú, egymás mellett párhuzamosan futó épülettömbből áll majd, amely alatt Elon Musk találmánya, a Hyperloop nevű vasút szállítja a leendő lakosokat. A vákuumcsövekben 1220 km/h sebességgel közlekedő kapszulák elméletileg 20 perc alatt teszik meg majd az elővárosnak szánt Vonal két végpontja közötti távolságot. Elgondolkodtató, hogy az Al-Khattban csak ez az eszköz lesz az egyetlen közlekedési lehetőség a gyorsliftek és a mozgójárdák mellett.

A 135 modulból álló, 170 kilométer hosszú szerkezet a Vörös-tenger egyik mesterséges szigetétől a keleti Tabukon át Qiddiyáig nyúlik majd. A 34 négyzetkilométeren elterülő épületek egy részét átvezetik a Jebel al-Lawz nevű hegy alatt is.

A projekt generálterveihez – a Süddeutsche Zeitung német lap szerint – Norman Foster és Francine Houben tervei alapján láttak hozzá, de a tervezésben rajtuk kívül több olyan magas rangú építésziroda is részt vesz, mint a londoni Zaha Hadid, a holland Rem Koolhaas és UNStudio, a német LAVA, az osztrák Delugan Meissl, az ausztrál Bureau Proberts és a nemzetközi Aedas iroda. Rajtuk kívül szintén részt vesz a munkákban a Boston Consulting Group, a McKinsey & Company és az Oliver Wyman vezetési tanácsadó cég, valamint a multinacionális Samsung dél-koreai elektronikai vállalat.

A város első ütemét 2024 végén adják át, kivitelezési költsége pedig több mint 725 milliárd amerikai dollárt emészt fel. Ez az összeg több, mint az éves magyar GDP HÁROMSZOROSA.

A királyság a beruházás segítségével 2030-ra teljesen el akar távolodni az olajfüggőségétől. A fényes tükrökkel körbeölelt lineáris város a tervek szerint 2045-re lesz kész – a Vörös-tenger bejárata fölött lebegő Neom városával együtt.

  • Nem elhanyagolható információ, hogy a kilencmillió ember otthonának szánt város népsűrűsége itt lesz a legnagyobb a világon. A szaúd-arábiai kormány szerint az ország jelenlegi 35,5 milliós lakosságának 25 százaléka, azaz négyzetkilométerenként 260 ezer fő fog majd itt lakni. 

Összehasonlításképpen a világ legsűrűbben lakott városának számító Manilában a népsűrűség 44 ezer fő volt négyzetkilométerenként – még három évvel ezelőtt. Rijád szerint az új város 460 ezer új munkahelyet teremt majd, amely 48 milliárd dollárral növeli meg az ország GDP-jét. 

A Pokol bugyra: Siló 2 vagy 1984?

A Vonal állítólag karbonsemleges lesz, azaz a konstrukció nem bocsát ki szén-dioxidot. A zsúfolt megaváros teljes egészében megújuló energiával fog működni, amelyet a mesterséges intelligencia tudásával kívánnak működtetni. Szintén a központi számítógép irányítása alá esik majd a leendő polgárok élelmezését ellátó vertikális kertek gondozása és szüretelése, valamint az ivóvíz, a szennyvíz, az áram, az internet és a többi telekommunikációs hálózat működtetése.

George Orwell 1984 című regényét megidézve a leendő lakosok mindennapi életének javítása érdekében az 

itt letelepedőknek havonta azért kell majd pluszban fizetniük a fenntartóknak, hogy az AI a személyi adataik felhasználásával az életkörülményeiket jobbítsa.

Vincent Mosco jogász szerint ez a típusú adatgyűjtés könnyen „megfigyelő várossá” teheti a települést. Az adatok helytelen felhasználása azért is valós veszély, mert Szaúd-Arábia eddig sem foglalkozott az emberi jogokkal.

Jól érzékelteti ezt a problémát, hogy a helyi törzs 47 tagját azért tartóztatta le tavaly nyáron a szaúdi rendőrség, mert kritizálták a projektet és ellenálltak a kilakoltatásnak. Az Alqst nevű brit jogvédő csoport információi szerint a börtönre ítéltek között

öt személyt csak azért végeztek ki, mert a kényszerkilakoltatásról felvételeket készítettek és azokat nyilvánosságra hozták. A törzs többi tagját 15 és 50 év közötti börtönbüntetésre ítélték, csak nyolc személyt engedtek szabadlábra. 

A rendőrség által elkövetett gyilkosságokon kívül sok mérnök már a Halál városának, a Pokol bugyrának hívja az építés alatt álló futurisztikus várost. Etienne Bou-Abdo várostervező szerint

a bemutatott látványképek nem a klasszikus építészetről szólnak. A projekt kiötlői inkább videójáték-tervezőket hívtak meg. A projekt számos kulcsfontosságú eleme, különösen az energia és a közlekedés területén olyan technológiákon alapul, amelyek még prototípus formájában sem léteznek. Elég csak a Hyperloop vasútra gondolnunk.

Hasonlóan vélekedik Philip Oldfield, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, aki szerint azért nem lehet karbonsemleges városról beszélni, mert a

170 kilométer hosszú és 500 méter magas épülettömböket lehetetlen úgy megépíteni alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagokból, ha csak az beépítésre váró üveg, az acél és a beton szénlábnyoma csaknem 1,8 gigatonna szén-dioxid-kibocsátású.

A kivitelezés alatt álló disztópikus projekt nemcsak az őslakosokra, a leendő lakosságra, hanem a területre is komoly hatással van. A fénylő és tükröződő üvegfelületek zavarni fogják a madarakat, a 170 kilométer hosszú szelvény pedig a vadon élő állatok vonulását. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.