Index – Belföld – Rendőrség, hivatal, iskola – az állami fenntartó milliárdokkal tartozik a fővárosnak

általa megosztva admin
Kategória:


Az állam igénybe veszi, de sok esetben nem fizeti ki a főváros által nyújtott közszolgáltatások után a számlát. Hátralékot halmozott fel egyebek mellett víz- és csatornadíjakból, a közétkeztetés területén vagy épp a távhőellátás ki nem fizetésével. A listán szerepel a rendőrség, kormányhivatal, valamint iskolák és különböző egészségügyi intézmények is. Nyár elején a kifizetetlen számlák összesen már 5,5 milliárd forintot tettek ki. Látható, hogy az állam fizetési hajlandóságában érvényesül egyfajta szezonális hatás: májusban 4,6, júliusban 5,5, augusztus végére pedig 1,4 milliárd körül alakult a kifizetetlen számlatartozás – mondta el lapunk kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki a tanévkezdéskor látható csökkenést a közétkeztetés gyors rendezésével indokolta. 

Nem határidőre fizetnek, hanem jelentős csúszással, de az látszik, hogy a teljes tartozás-állomány egy részét lefaragták a nyáron. Sajnos az várható, hogy ősztől újra visszatér az iskoláknál képződő tartozásállomány, azaz nem áll helyre a likviditásunk.

A távhő esetében is csökkent a tartozás, mivel aki nem átalánydíjat fizet, annak a nyári hónapokban nincs költsége, a késedelmes, de átutalt összegekkel pedig mérsékelhető a tartozás. A víz- és csatornaköltségekben viszont nincs szezonalitás, így érdemi változás sincs, ezeken a területeken nem érvényesül a csúsztatott fizetés hatása.

Annyiból nem kivételes a főváros helyzete, hogy hasonló alapokon épült fel a kórházak beszállítóinál is a rendkívüli összegű kintlevőség. Örvendetes hír azonban, hogy legalább az egyik szimbolikus ingatlan után fizetendő bérleti díjakat rendezte júliusban az államkincstár. Mint ismeretes, a 2014-ben államosított Operettszínház az energiaválság hatásaira hivatkozva nem fizetett hosszú időn keresztül, így közel 100 milliós tartozása keletkezett.

Kiss Ambrus szerint a szolgáltatások leállításának kilátásba helyezésével biztosan nem fognak nyomást gyakorolni az államra. Az étkeztetés esetében például nem lehet az ebédet megvonni a gyerekektől meg a tanároktól az efféle elszámolási viták miatt.

Nonszensz, hogy miközben brutális mértékű szolidaritási hozzájárulást kell fizetnünk, és – ezzel párhuzamosan – a költségeink is nőnek az árérzékeny területeken, aközben még mi hitelezzünk az államnak.

Meg nem érkező állami milliárdok

A számlatartozások mellett külön kalapban gyűjti a főváros azokat az állammal szembeni követeléseit, amik a fennálló konfliktusos politikai helyzetben vélhetően nem fognak beérkezni. 

A csupán papíron létező összeg nem kicsi: 9,9 milliárd forint, amivel egyébként számolnak is a Fővárosi Önkormányzat 2023-as évi költségvetésének bevételi oldalán.

Ez a pénz azok után a normatíva alapján, a főváros, illetve cégei által ellátott közszolgáltatások után járna, amiért az állam  ha akar – kompenzációt fizet az energiakrízis káros hatásainak ellensúlyozására. Ide tartozik a közvilágítás, az idősotthonok fenntartása, közösségi közlekedés. A hangsúly itt a feltételes módon van, hiszen az állam a válság beköszönte után a szolgáltatásokat nem a központi normatíva egységes megemelésével akarta támogatni, hanem 2023-as költségvetést egy kormányrendelettel úgy módosították, hogy az önkormányzatok megemelkedett energiaköltségeit egy külön dotáció keretében ismerték el. Ebből a keretből azonban sem a főváros, sem egyetlen cége nem részesült, hiába vett részt a támogatás feltételéül szabott első és a második körös egyeztetésen is.

Az a 6 milliárd forint sem érkezett meg, amit a kormány a Lánchíd felújítására ígért. Hogy kinek van igaza az autósforgalom kitiltása miatti elszámolási vitában, arról a miniszterelnök azt mondta, majd a jogászok eldöntik. A főváros addig is levelet írt Lázár János építési és beruházási miniszternek, felidézve számára az első Budapesti Lakógyűlés vonatkozó eredményét, mely azt mutatta, hogy a válaszadók 93 százaléka szerint is az államnak fizetnie kéne. A kormány egyébként már 2021-ben bekérte a fővárostól a támogatási szerződés elkészítéséhez szükséges dokumentumokat, de azt azóta sem kötötték meg.

Budapest folyószámlájának egyenlege jelenleg 23,9 milliárdos negatívumot mutat.

Ezt úgy sikerült elérni, hogy a likviditási hiány csökkentése érdekében a főváros kihelyezte a problémát a BKK-hoz, amely  a meglévő folyószámla hitelállománya mellett nyitott egy 24 milliárdos faktoring keretet, ezzel részben tehermentesítve a költségvetést a közösségi közlekedés finanszírozásának terhe alól. A lépés azonban legfeljebb csak szépségtapasznak tekinthető, egyfajta pénzügyi bűvészkedés, hiszen a fővárosnak és a BKK-nak is most együtt 55 milliárd forint tartozása van. Az említett faktoring keret egyébként szeptember 18-án lejár, vissza kell fizetni, első lépésként tehát ezt a lyukat foltozzák majd be. Erre mozgásteret az iparűzési adó szeptember 15-éig beérkező forrása ad, ebből a főváros (a kerületi forrásmegosztást követően) 127,8 milliárd forinttal gazdálkodhat, ha minden cég valóban be is fizeti az adóját.

Erre azonban Kiss Ambrus nem venne mérget.

(Borítókép: Komka Péter / MTI)

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.