Index – Belföld – Kreszprofesszor: Az Árpád híd szalagkorlátját nem gyorsulási versenyhez tervezték
Rögtön azzal kezdtük, amit nemrégiben jelentett be Lázár János, hogy az általa vezetett Építési és közlekedési minisztérium a Belügyminisztériummal közösen megkezdte a közlekedési szabályokat tartalmazó KRESZ felülvizsgálatát. A tervezetet ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják. Ezzel együtt felülvizsgálják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit is.
Kreszprofesszor kissé keserűen tette hozzá, miért kell mindig valamilyen tragédiának történnie ahhoz, hogy a jogalkotó belássa, elavult rendszerrel van dolgunk. Saját tapasztalata szerint a hazai KRESZ tartalmaz olyan dolgokat, amelyeket gyakorlati oktatóként néha még neki is nehezére esik megfelelő példával elmagyarázni a tanulóinak. Ugyanakkor a lassan fél évszázada lefektett közlekedési szabályok már régen megérettek a felülvizsgálatra és gyakran túl bonyolultak.
Van olyan ország, ahol 30 oldalba belesűrítették a közlekedési szabályokat, ugyanez nálunk körülbelül 300 oldal”
– emlékeztetett Pető Attila, aki hozzátette, pontosan még nem tudják hol, milyen területeken fognak hozzányúlni a KRESZ-hez.
Miért nem mentette meg a biciklist a szalagkorlát?
Pető Attila azt mondta, hogy a szalagkorlátot 50-70 kilométeres közlekedéshez tervezték és egy ilyen balesetnél biztosan működött is volna, de nem 120 kilométer fölötti sebességnél. Ennek kapcsán érintettük, hogy hol vannak az országban, illetve Budapesten azok a helyek, ahol rendszeresen rendeznek illegális gyorsulási versenyeket. Kreszprosszor azt mondja, hogy ilyen volt Budapesten a Szentendrei út, amíg be nem kamerázták, a Váci út, de számára teljesen új, hogy már az Árpád hidat is ilyesmire használják.
De rendszeresen használják ilyenekre a nagy bevásárlóközpontok parkolóit. A rendőrségnek ugyan van tudomása ezekről, de gyakran nincs elég embere, hogy idejében utánanyúljon és megakadályozzon ilyesfajta városi száguldozást.
Mennyibe kerül ma egy jogosítvány?
A Kreszprofesszor felidézte, hogy mik is szükségesek a jogosítvány megszerzéséhez ma és ennek része a nem túl erős alkalmassági vizsgálat megszerzése a háziorvostól, aki a legtöbb esetben unalmas rutinként adja ki a papírt. Pető szerint képbe kerülhetne komolyabban a pályaalkalmassági vizsgálat, amely kötelező buszvezetőknél, taxisofőröknél, de nem biztos, hogy ezt úrvezetőkre is ki lehet terjeszteni.
A koronavírus járvány idején nagyon felpörgött a piac, amikor sokan döntöttek úgy, megszerzik a jogosítványt. Manapság azonban komolyan csökken az érdeklődők száma. Mostanában 5-600 ezer forintba kerül egy jogosítvány megszerzése, azonban Pető Attila szerint ez mindenképpen egy megtérülő befektetés.
aehgegshrs
Mi legyen a nyugdíjasok jogosítványnak meghosszabbításával?
Felidéztük, hogy elég sűrűn hallani manapság olyan esetekről, amikor 70 év feletti sofőrök rendszeresen szembemennek az autópályán a forgalommal, rossz helen hajtanak fel az autóutakra. Kreszprofesszor szerint erre az egyik megoldás az önszabályozás, amikor az ember már elkezdi érezni magán, hogy nem úgy működnek a reflexei, mint húszévesen, akkor bizony már le kell mondani a vezetésről.
felmerült több európai uniós államban a 70 év feletti alkalmassági tesztek bevezetése, de Pető Attila hangsúlyozta, az olyan drámai baleseteket, mint amilyen az Árpád hídon is történt, azokat nem a 70 pluszos sofőrök okozzák. Náluk lehet parkolási koccanás, vagy bizonytalan sávváltás, de ez nem mérhető az életveszélyes vezetéshez.
Több a kerékpárút, csökkent a biciklis balestek száma?
Pető Attila szerint arányaiban nem, de biztonságosabb lett számukra a közlekedés. Viszont a biciklisek is rengeteg szabálytalanságot követnek el és maradt az autós és kerékpáros tarsadalom örök szembenállása.
A beszélgetés során még szó volt arról, hogy
- miért nem megy át a kezdők 60-70 százaléka elsőre a KRESZ írásbelin;
- hányan buknak meg általában a gyakorlati, forgalmi vizsgán;
- miért nem szabályozza a KRESZ például az e-rollerek közlekedését;
- mekkora felelősség terheli a háziorvost a felületesen elkészített alkalmassági igazolás kiadásakor;
- beszéltünk arról, hogy szerencsés volt-e a Nagykörúton lecsípni a két sávból egy kicsit, hogy önálló biciklis sáv jöjjön létre;
- ki a felelős a lekopott zebrákért, elválasztóvonalakért;
- honnan jött maga a KRESZ, Kik írták és mikor az első ilyet Magyarországon?
A Kibeszélő korábbi epizódjait ide kattintva tekinthetik meg.
(Borítókép: Pető Attila. Fotó: Karip Tímea / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!