Index – Belföld – Alkotmánybírósághoz fordult a tavalyi katatüntetés egyik megbírságolt résztvevője
Az Országgyűlés 2022. július 12-én fogadta el a katatörvényt, amely alapján minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kellett az adóhatóságnak arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e működését.
A jogszabály nyomán a mintegy 450 ezer katás jelentős részének másik adózási megoldás után kellett néznie. A törvénymódosítás ellen július 18-án demonstrációt szerveztek, és a tüntetők elfoglalták a Margit hidat.
Panasz a rendőrség ellen
A szervezők a bejelentett gyűlést reggel kilenckor befejezettnek nyilvánították, ezért a rendőrség háromnegyed tizenegykor hangosbeszélőn többször felszólította a tömeget, hogy hagyják el a helyszínt. Az indítványozó, aki nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, de tudni lehet róla, hogy szellemi szabadfoglalkozású bölcsész, szerkesztő és szövegíró, más résztvevőkkel együtt a többszöri felhívást figyelmen kívül hagyva az úttesten maradt.
Ezt követően
a rendőrség testi kényszert alkalmazott vele szemben, és kerékpárjával együtt előállította a területileg illetékes rendőrkapitányságra. Itt hat órán át fogva tartották.
A XIII. Kerületi Rendőrkapitányság augusztus 4-i határozatában a tüntetőt közúti közlekedési szabályok kétrendbeli, kisebb fokú megsértése miatt kilencvenezer forint pénzbírsággal sújtotta.
A tüntető jogi képviselője útján kifogással élt a szabálysértési hatóság határozatával szemben, mire a Pesti Központi Kerületi Bíróság december 7-én kelt végzésében a pénzbírság összegét harmincezer forintra mérsékelte, egyebekben hatályban tartotta a hatóság határozatát. A bírói döntés indoklása szerint az indítványozó
magatartása jogellenes volt, mivel a jogszabály tilalma ellenére gyalogosként az úttesten tartózkodott, veszélyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát. A jogellenesség a büntetendővé nyilvánítás alapja, ez a kifejezője a társadalomra veszélyességnek, mely megmutatja, hogy az adott cselekmény valamely társadalmilag védett érdeket, értéket sért vagy veszélyeztet.
A demonstráció résztvevője nem fogadta el a bírói döntést, ezért alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult. Álláspontja szerint magatartása a közlekedés biztonságát nem veszélyeztette, mivel az úttestet éppen a rendőrség zárta el a forgalomtól.
Alkotmányjogi panasz
Azt is szóvá tette, hogy a rendőri előállítás, majd a szabálysértési eljárás indítása a gyülekezés folytatása szempontjából olyan hatású volt, mintha a rendőrség feloszlatta volna a gyűlést, hiszen a gyülekezéssel fel kellett hagyniuk. Azzal azonban – folytatta –, hogy a hatóság nem hozott döntést a feloszlatásról, nem volt lehetősége jogorvoslattal támadni a gyülekezési jogának korlátozását. A gyülekezési és egyben szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség intézkedése egyszerre járt együtt a gyülekezési ügyben jogorvoslati jogának kizárásával és szabálysértési eljárás keretében személyes szabadságának korlátozásával.
Az indítványozó szerint a bírói döntés Alaptörvény-ellenessége abban áll, hogy magatartását nem értékelte az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése („Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.”) szerinti alapjog-gyakorlásként. Márpedig magatartása megfelelt a gyülekezési törvény szerinti békés gyűlés fogalmának, így
alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, hogy magatartása önmagában megalapozza-e a szabálysértési eljárás lefolytatását, illetve a szabálysértési felelősség megállapítását.
Az indítványt 2023. március 2-án iktatták a Donáti utcában, és az Alkotmánybíróság elnöke március 30-án szignálta ki előadó alkotmánybíróra.
(Borítókép: Katatörvény elleni tüntetők a Margit hídon 2022. július 25-én. Fotó: Szabó Réka / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!