Index – Gazdaság – Airbus: Elérhető a kibocsátásmentes légi közlekedés

általa megosztva admin
Kategória:


A tervezés ideje lejárt, a cselekvésé elérkezett. A 2020-as éveknek a gyors és hatékony változások évtizedének kell lennie a légi közlekedésben – szögezte le megnyitó videóüzenetében Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója, aki üdvözölte, hogy a fenntarthatóság szolgálatába állítja a szektor az energia- és gazdasági válságot, és a haladás felgyorsítására használja fel.  

Úton a karbonsemlegesség felé

A légi közlekedés fenntarthatóságra irányuló törekvései még a Covid előtt, a párizsi klímaegyezmény aláírásával kezdődtek. A légitársaságokat összefogó Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), illetve az ENSZ légügyi szerve, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szektornak 2050-re el kell érnie a nettó karbonsemlegességet. Ehhez a kezdeményezéshez később csatlakoztak a repülőterek is ernyőszervezetük, a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által. Az ágazatot számos szereplő alakítja, példaként említette a légitársaságokat, a gyártókat, a repülőtereket, a kutatóintézeteket, az energetikai vállalatokat, ráadásul képben vannak a politikai döntéshozók is. Míg a tavalyi csúcson a kollektív kihívást boncolgatták, addig idén azt vizsgálják meg, hogy milyen kézzelfogható előrelépések történtek a szén-dioxid-mentesítés felé vezető úton.

Két irány az Airbus előtt

Nem is késlekedhetnek, hiszen nagy a nyomás rajtuk, nemcsak a klímaegyezmények miatt, hanem a versenytárs is jelentősen motiválja az Airbust. 

A célok egyértelműek, azonban a szakértők szerint van egy hatalmas akadály, mégpedig az, hogy a nettó karbonsemlegesség eléréséhez jelenleg nem áll rendelkezésre a technológia, és nem is mostanában jöhet. Az akkumulátor alapú hibrid, vagy teljesen elektromos meghajtás nagyon gyerekcipőben jár, egyszerűen nem tudnak elég kis méretű és könnyű akkumulátort gyártani egyelőre ahhoz, hogy akár egy regionális géptípus (pl. egy A220-as Airbus) el tudja vinni és értelmezhető hatótávolsága legyen. A hajtóműgyártók már kísérletezgetnek, de maximum 1-4 személyes kisgépeken. Emellett a másik fontos tudnivaló, hogy a repülőgépek aerodinamikai hatásfoka, kialakítása nem tud lépést tartani a forgalom bővülésével járó emissziónövekedéssel. Másrészt korlátos, hogy mennyit lehet még csökkenteni a CO2-t hatékonyabb kialakítású gépekkel. 

Az elektromos technológia a földi szállítástól eltérően a légi közlekedésben nem lehetséges, két járható út maradt. Az egyik a fenntartható forrásból származó kerozin, vagy SAF (Sustainable Aviation Fuel) vagy a hidrogén, amely hosszú távon oldhatja meg a problémát. Ugyanakkor ezek az irányok jelentős befektetéseket és beruházásokat igényelnek a szektor minden szereplőjétől, különösen azoktól, akik az “üzemanyagot” biztosítják.

Felpörgetik a fenntartható kerozin gyártását

A SAF második generációs anyagokból készül, tehát egyszer már feldolgozott termékekből pl. használt sütőolajból, kommunális hulladékból, faipari melléktermékekből. Előnye, hogy teljes életciklusra vetítve (bányászástól a felhasználásig) a hagyományos kerozinhoz képest 80 százalékkal alacsonyabb a CO2-kibocsátása, és az szálláshoz, tároláshoz nem kell átalakítani az infrastruktúrát. Hátránya, hogy keveset gyártanak belőle, ezért drága. Napirenden van, hogy az ár mérséklése érdekében állami támogatással növeljék a kapacitását. 

Más alkalmazható alternatíva átmeneti technológia jelenleg nincs.

A hangsúly egyértelműen a hidrogénen van, de ösztönözni kell a SAF piacot, ahol az ambíció egyelőre nem igazán párosul tettekkel. Európa 6 százalékos SAF felhasználást ír elő 2030-ra, de Faury szerint magasabb arányra lenne szükség.

Hidrogén töltőállomás a Toulouse-Blagnaci repülőtéren

Hidrogén töltőállomás a Toulouse-Blagnaci repülőtéren

A szerdán és csütörtökön zajló Airbus Summit 2022 rendezvényen jelentette be az Airbus, hogy együttműködési megállapodást kötött a világ vezető fenntartható kerozin (SAF) gyártójával, a Neste-vel, amelynek értelmében a két vállalat együtt dolgozik az alternatív üzemanyag gyártásának felpörgetésén. 

Mindkét fél vallja, hogy a fenntartható forrásból származó üzemanyag az egyik legfontosabb eszköz az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Az együttműködéstől azt várják, hogy felgyorsítsa a légiközlekedés átállását az új energiahordozóra. Ezt a folyamatot jelenleg a szűkös SAF-kínálat is hátráltatja. A közös fejlesztést is magába foglaló megállapodással azonban lehetővé teszik a gyártás felpörgetését, emellett közösen dolgoznak azon, hogy a repülőgépek 2030-ra képesek legyenek 100 százalékban fenntartható kerozinnal üzemelni. Ma ez az arány legfeljebb 50 százalék.

A megállapodás részeként együtt vizsgálják a SAF-ban rejlő üzleti lehetőségeket is, a kutatásba a légitársaságokat és más érintett vállalatokat is bevonják.

Korai szakaszban a hidrogén

Faury kiemelte azt is, hogy a zöld hidrogén előállítására és szállítására szolgáló infrastruktúra a fejlődés korai szakaszában van, ahogyan a szabályozó környezet is.

A karbonsemlegesség eléréséhez 2030-ra el kell érnie a zöld energiába való befektetett összegnek az évi 4 ezer milliárd dollárt. A mai előrejelzések azonban 2030-ra mindössze 2 ezer milliárdos befektetést prognosztizálnak.

Véleménye szerint az államok és az űripar is kollektív lépéseket tesz majd az éghajlat változás kezelésére, valamint az energiaellátás és energiabiztonság javítására. A hidrogénről érdemes tudni, hogy egy robbanékony gáz, amit ráadásul magas nyomáson kell tárolni, elégetésével viszont víz keletkezik, így teljesen környezetbarát. A műszaki kihívást a robbanékonysága és a magas nyomású tárolás jelenti, illetve teljesen új hajtóműveket, szállító és tároló kapacitást kell kiépíteni hozzá. 

A végleges technológiát az Airbus várhatóan 2027-2028-ban jelenti be, ekkor indul el a zéroemissziós típus fejlesztése. Eredetileg 2035-re tervezték élesíteni az első kereskedelmi verziójú gépet. Az Airbus vezetője megjegyezte, hogy az üzletmenethez nagy mennyiségben és megfelelő mennyiségben lesz szükségük zöld hidrogénre. Ez arra készteti a vállalatot, hogy felfedezze a teljes hidrogén-ökoszisztémát, amelyre a hagyományos üzemanyagoknál nincs szükség. 

Fejlesztések hidrogéntechnológiában

A toulouse-blagnaci repülőtéren építi fel az Airbus és az ArianeGroup a ZEROe repülőgépek első folyékony-utántöltő létesítményét, amelyet 2025-ben terveznek átadni – jelentették be a rendezvényen. 

Az, hogy az Airbus minket választott partnernek, bizalmi szavazás, amely elismeri az Ariane rakétahajtáshoz használt folyékony hidrogén terén szerzett fél évszázados szakértelmét

– mondta André-Hubert Roussel, az ArianeGroup vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy az Airbusszal dolgozhatunk a folyékony hidrogénüzemű repülőgépek felé vezető első lépéseken. A repülés és az űrhajózás két úttörő iparág. Szakértelmünk egyesítése a mi felelősségünk, hogy megbirkózzunk a holnap kihívásaival.” 

Tájékoztattak arról is, hogy hidrogén üzemanyagcellás motort is fejlesztenek. Ugyanis a hidrogén kétféleképpen használható fel a repülőgépek meghajtására. Először a hidrogén égetésével egy gázturbinában, másodszor az üzemanyagcellák segítségével, amelyek a hidrogént elektromos árammá alakítják a propellermotor meghajtása érdekében.

Az üzemanyagcellás technológia az egyik lehetséges végleges megoldás lehet a hidrogén meghajtás alkalmazásában.

Ezen tesztek elsődleges célja, hogy a szakemberek megbizonyosodjanak arról: az üzemanyagcellás technológia valóban széleskörben alkalmazható a kereskedelmi repülésben 2035-től. A várakozások szerint ez a technológiával a száz utas szállítására alkalmas repülőgépek ezer tengeri mérföldes hatótávolsággal rendelkezhetnek. A validáláshoz azonban további kutatásra és fejlesztésre van szükség, ezeket végzik el az A380-as tesztgéppel.

Az első földi és légi hajtóműteszteket az évtized közepén hajtják végre az első legyártott Airbus A380-as óriásgép segítségével, amelyet most alakítanak át ZEROe demonstrátorrá, hogy képes legyen folyékony hidrogén szállítására és az új hajtómű fogadására.

Ezzel párhuzamosan az Airbus a zöld hidrogént előállító HyPorttal is együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy közösen hozzák létre a világ egyik első, zöld hidrogént előállító és elosztó repülőtéri üzemét. Az építkezés szintén a toulouse-i repülőtéren valósul meg, átadása 2023-ban várható, és naponta 400 kilogramm hidrogén előállítására lesz képes. Ez a mennyiség mintegy 50 földi kiszolgáló jármű energiaellátásához elegendő.

(Borítókép: Airbus 350. Fotó: Airbus Magyarország)

Translate ?