hírek

Különleges módon a Városháza-ügy hozhat végső megoldást a III. kerületi politikát már évek óta lázban tartó Mocsáros beépíthetőségének kérdéskörében. A vizsgálóbizottság korábbi ülésén – amelyen Barts Balázst, a főváros vagyonkezelő cégének vezetőjét hallgatták meg – ugyanis előkerült egy ingatlanfejlesztési javaslatot tartalmazó dokumentum, melyet a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT), a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) és a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya közösen készített még 2020 nyarán.

Kovács Péter, a vizsgálóbizottság elnöke által felmutatott kiadvány pontosan beazonosítja a Mocsárosdűlőnek azt a területét, mely kívül esik azon a területen, amelyet még tavasszal minősített át a főváros, kizárva onnan a beépítés elvi lehetőségét is. 

Ez a még „megmentésre” váró terület az Aranyhegyi út – Határ út – Gladiátor utca – Zsófia utca – Budapest-Esztergom vasútvonal között helyezkedik el, melyet a dokumentum úgy említ, mint

• …kiemelkedő természeti értékekkel bíró, városszerkezeti szempontból kedvező elhelyezkedésű terület, mely közúti valamint a vasúti, gyorsvasúti és autóbusz-közlekedés által közösségi közlekedéssel részben ellátott. 
• Mocsárosdűlő fejlesztési területe, mely jelen elemzés szerint nagyrészt beépítetlen, de fejlesztési potenciállal is rendelkező terület.
• az egy évtized alatt kiépíthető vegyes funkciójú városrész, mely mind a lakásszektorban, mind az irodaszektorban újszerű kínálattal jelenhet meg, kereskedelmi és intézmény funkciókkal kiegészülve.
• A közlekedési rendszer fejlesztése nélkül mintegy 1.100 lakás és 250.000 m2 bruttó szintterületű iroda-kereskedelem beépítés létesíthető, elsősorban az Aranyhegyi út mentén.
• Mocsárosdűlő területének további beépítéséhez a fejlesztési terület belső úthálózata és a Szentendrei út között különszintű kapcsolat megvalósítása szükséges a Gladiátor út kiépítésével, a Pók utcai csomópont fejlesztésével. 

A fővárosi vagyonkezelő vezetője szerint 2017 körül kereste még meg őket a III. kerület, hogy adjanak támpontokat a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) megalkotásához azzal, hogy letesznek a lehetséges fejlesztési irányokat tartalmazó koncepciót az asztalra. Ennek első változata 2018-ban el is készült.

Én az akkori főépítésszel, Mártonffy Miklóssal jártam Bús Balázs akkori polgármesternél, bemutattuk neki ezt az anyagot. Ebben az anyagban egyébként akkor még 640 ezer beépíthető négyzetméter volt, több alternatívával. Azt mondtuk, hogy ez egy tárgyalási alap dokumentuma, ami alapján a kerület is elmondja, hogy mit szeretne, és ez alapján, közösen alakítjuk ki azt a véleményt, hogy mi legyen a tulajdonosi szándék. Az a tárgyalás valóban kudarcba fulladt, mert a kerület nem volt hajlandó érdemben minősíteni. Bús Balázs úgy fogalmazott, hogy amíg ő polgármester, addig ott nem lesz beépítve semmi, de ettől még a KSZT-t létre kellett (volna) hozni

– mondta el a vizsgálóbizottsági meghallgatásán Barts. A bemutatott 2020-as változat is ugyanebből a szándékból készült a főváros megbízásából, de ebben már lényegesen kevesebb-, a legintenzívebb beépíthetőség szerint is csak 440 ezer négyzetméter szerepelt, a legkevésbé intenzív pedig csak 340 ezer.

A december elején nyilvánosságra került, megvágott hangfelvételen ez utóbbi méretet megengedő területfejlesztési változatról beszélt Barts Balázs. A titokban rögzített felvételen az is elhangzik, hogy az alapítványi tulajdonba átadott (és a közelmúltban 150 milliárd forinttal feltőkésített) Óbudai Egyetem már ki is nézte magának, hogy oda campust építsen, a lakófunkciós fejlesztés pedig bírja a DK-s óbudai polgármester támogatását is, „megvan a deal” – hallható Barts Balázstól.

A beépíthetőség lehetséges módozatait taglaló, nyilvánosságra került ingatlanfejlesztési javaslat, illetve a kerület jelenlegi polgármesterét kínos helyzetbe hozó hangfelvétel kellett ahhoz, hogy most az ügyeben az óbudai városvezetés és jobboldali ellenzéke egyetértésre jusson, és a szóban forgó terület státuszát véglegesen, közös akarattal rendezze.

Ahhoz, hogy ez valósággá is váljon, Kiss László polgármesternek a fővárosban ki kell lobbiznia, hogy Budapest vezetése ennek a kerületi kérésnek megfelelően módosítsa a főváros Településszerkezeti Tervét.

(Borítókép: Főpolgármesteri Hivatal)