google-site-verification=PtjQs7Jg5omM41sTZDXK4H_QipQn6vTy4c0SJnkqixk

Index – Gazdaság – A járvány miatt az európai állások 26 százaléka van közvetlen veszélyben

Posted by admin



Az évszázadunk eddigi legnagyobb gazdasági sokkja a munkaerőpiacon máris berobbant, de természetesen ágazatonként és régiónként is eltéréseket mutat. A McKinsey globális tanácsadó cég a koronavírus európai hatásairól mutatott be egy rendkívül érdekes kutatást. Tera Allas, a McKinsey londoni kutatási vezetője szerint

az európai gazdaságban az állások 26 százaléka van közvetlen veszélyben, ami összesen 59 millió állást jelent.

A problémák minden nagy európai gazdaságban jelentkeztek:

  • Spanyolországban 13,7 százalékról 15 százalékra nőtt áprilisban a munkanélküliség.
  • Németországban 10 millió munkavállaló (a munkaerőpiac 25 százaléka) jelentkezett be április 26-ig a részmunkaidős foglalkoztatást támogató kurzarbeitprogramra.
  • Franciaországban pedig április 22-i adat szerint szintén 10 millió ember veszített a korábbi teljes munkaidejéből.

A brit adatok

A tanácsadó cég fókuszált kutatása az Egyesült Királyságban részletesebben is vizsgálta a várható hatásokat. Az egyes munkakörök közül arányaiban a szállásadás és vendéglátás területén van veszélyben a legtöbb munkahely (68 százalék), de a szórakoztatás, művészetek, rekreáció kategóriában is 41 százalék a veszélyeztetettség.

Európa egészére és a nominális számokra kitekintve a legtöbb európai munkahely (14,6 millió) a lakossági értékesítés és szolgáltatások kategóriában van veszélyben, az említett szállásadás-vendéglátás (vagyis nagyjából a turizmus) visszaszorulása miatt 8 millió, a feldolgozóipar változó kibocsátása miatt 7,9 millió, az építőiparban 5,9 millió állás szűnhet meg.

Több millió ember veszítheti el a munkahelyét a szociális szférában, az oktatásban, a közlekedésben, az említett művészetek-szórakoztatás kategóriában (arányaiban ez a fele a jelenlegi munkahelyeknek), de még az európai közalkalmazottak körében is milliós lehet a leépítés.

Egyes ágazatok viszont jobban – szinte munkahely megszűnések nélkül – vészelhetik át a járványt, így például a vízellátás, a hulladékgazdálkodás, a távközlés és az egészségügy (public és nem privát része).

A szegényebbek vannak nagyobb veszélyben

A részletes brit kutatás egyik legmegdöbbentőbb adatsora, hogy kifejezetten a rosszul fizetett munkakörök szűnnek meg a legnagyobb arányban. Ha az óránként megszerezhető fontbevételeket tekintjük, akkor

  • miközben a 0-10 fontos (0-4000 forintos) órabérrel honorált munkakörök esetében 43 százalék van veszélyben,
  • addig a 10-15 fontos (4-6 ezer forintos) bérekkel járó munkák esetében ez a szám már csak 28 százalék,
  • a 15-20 fontos (6-8000 forintos) kategóriában 9 százalék,
  • afölött pedig csak 5-6 százalék.

Drasztikus apadás

Az európai gazdaság amúgy sem ad túl sok okot az optimizmusra. A McKinsey előrejelzése szerint a 2020-as 11,1 százalékos eurózónás visszaesés után a remélt visszarendeződéssel csak 2023-ban lesz ugyanakkora a GDP, mint a válság előtti kibocsátás volt.

Kínában csak 4,4 százalékos visszaesést prognosztizál a cég, amellyel 2021-ben már elérheti a tavalyi szintet.

Az Egyesült Államokban pedig 8,1 százalékos idei GDP-csökkenés után szintén csak 2023-ra térhet vissza a régi szintjére a kibocsátás, igaz, az éven belül valamivel korábban, mint Európában

– mondta Sebastian Stern, a németországi elemzőcsapatból.

Érdekes eredményeket mutatott a vezetői bizalmi index is, amely az Egyesült Államokban és Kínában sokkal optimistább szentimentet jelez, mint Európában. A kéthetente elvégzett felmérés szerint a nagyobb európai országok közül

  • egyedül Portugáliában tér vissza az optimizmus (javul a bizalmi index),
  • a német, olasz bizalmi index stabilabb,
  • de az angol, a francia, a spanyol mutató még felmérésről felmérésre egyre negatívabb.

A lokális mélypont

A felmérés azon része is izgalmas volt, hogy a normál kibocsátás és a totális leállás első hónapja között mekkora volt a GDP-visszaesés, és abban mely szektorok okozták a legnagyobb mínuszt.

Franciaországban ez a kibocsátáscsökkenés 32 százalékos volt, és valamennyi szektor közül az építőipar vágott a legnagyobbat a GDP-ből (ez a szektor önmagában 4,7 százalékot jelentett),

25 százalékos volt a német visszaesés a bezárás havában (ebből csak a feldolgozóipar 6,7 százalékot adott), míg Nagy-Britanniában egyelőre csak 21 százalék volt a legrosszabb hónap apadása (azon belül 3,2 százalékot a lakossági kiskereskedelem adott).

A kereslettel van baj, nem a kínálattal

A tanácsadó cég nagyon határozott véleménye szerint a GDP visszaesése 95 százalékban keresleti oldalról jön, és sokkal kevésbé, mindössze 5 százalék erejéig kínálati.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy lennének autók a szalonban, csak nem mennek el a vevők megvásárolni azokat.

A járvány első heteiben voltak a kínálatban is zavarok, logisztika, gyárbezárás, ellátási lánc, de valójában minden egyes országban a kereslet hiánya fogja vissza a gazdaságot.

A kutatásokat ismertető online sajtótájékoztató inkább a nyugat-európai gazdaságokra fókuszált, de az Index kérdésére az előadók nem zárták ki, hogy Kelet-Közép-Európa esélyt is kap a járvány után újrastrukturált európai gazdaságban. Ennek ugyanis az egyik iránya a hazajövünk lesz, vagyis a rövidebb és közelebbi szereplőkkel felépített ellátási lánc. Ahogy Sebastian Stern mondta, a vírus adta nagy pofon azért is hat eltérően az egyes iparágakra, mert ezek közül több eleve komoly strukturális kihívás elé nézett.

Ilyen volt az autóipar (elektromos autók térhódítása), a high-tech világ (Kína), a bankszektor (fintechek), de ilyen volt a vegyipar, a fémipar, vagy a gyógyszeripar is. Néhány stabilabb szektor nem is esett vissza annyira, és éppen nem is forrongott (közszolgáltatások, élelmiszer-kiskereskedelem, távközlés), néhányan hatalmas visszaeséssel kénytelenek eleve megküzdeni (vendéglátás, közlekedés, feldolgozóipar), de vannak olyanok is, amelyek akár nagyon gyorsan visszarendeződhetnek (energia, biztosítás, közszolgáltatások, ingatlanpiac.)

(Borítókép: Autóipari munkás pihenőt tart egy angol gyárban 2020. március 17-én. Fotó: Colin McPherson / Getty Images Hungary)





Source link