hírek

Kedden az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt számolt be a friss klíma- és energiapolitikai tervekről az Információs és Technológiai Minisztérium vezetése. Palkovics László miniszter és Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár röviden ismertették a múlt hét végén publikált Nemzeti Energiastratégia és Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) lényegét, aztán a felmerülő kérdésekre válaszoltak, bár a bizottsági tagok részéről elég mérsékelt volt az érdeklődés; ha nem hívtak volna meg civileket, akkor csak Schmuck Erzsébet bizottsági elnöktől kapott volna kérdéseket az ITM vezetése.

Pedig fontos dokumentumokról van szó, ezekben rögzíti ugyanis a kormány, hogyan képzeli el az átmenetet a klímasemlegesség felé és a magyar energiarendszer jövőjét, mindkét terület elbírt volna több kritikus vagy tisztázó jellegű felvetést (különösen mert a klímakérdőívből kiderült, a lakosságot a várakozásokkal szemben fokozottan érdekli a téma, és szívesen tennének is az ügy érekében). 

Palkovics szerint a kormány 2050-ig 50 ezer milliárd forintos költséggel számoló klíma- és energiaterve összhangban áll a szintén elég friss, múlt héten publikált  Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) befektetési tervének szellemiségével. Ennek alapján a zöld átmenetet a piaccal együttműködésben képzelik el, kormányzati befektetések mellett fontosnak tartják a magántőke mobilizálását is a területen. A kérdéskör fontosságát az Európai Beruházási Bank is felismerte, ezzel is kap majd egy erős löketet a finanszírozási oldal. 

Kaderják Péter azt mondta, alaptalanok azok a gyakran hangoztatott kritikák, miszerint nem foglalkozik eleget a klímával a kormányzat, szerinte a tavaly tavasszal létrejött, integrált energia és klímapolitikai államtitkárság léte önmagában bizonyíték arra, hogy a helyén van kezelve a terület, a számonkérhetőség biztosított.

Az a vád sem igaz szerinte, hogy Magyarország alig tesz valamit klímapolitika terén, hiszen az 1990-es bázishoz képest 32 százalékot csökkent a szén-dioxid-kibocsátásunk, uniós szinten ez csak 23 százalék, és vannak országok (pl. Ausztria, Portugália), amelyek semmit sem csökkentettek. Az államtitkár elsősorban az Energiastratégiát – amelyről mi itt írtunk bővebben – részletezte, ami szerinte lényegében az energiafüggetlenség felé vezető útról szól, középpontjában a fogyasztó, az ellátásbiztonság megerősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása valamint az energetikai innováció és gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása áll. 

hiszen sok lehetőség van például közlekedés és ipar zöldítése, a vállalatzöldítés területén. Vagyis úgy kívánják fenntartani az intenzív gazdasági növekedést, hogy közben nem nő az összenergia-kibocsátásunk a 2005-ös szint fölé, vagy ha nő is, az már csak karbonsemleges forrásból. Kaderják főként Paks 2-re utalva azt mondta, a kormány a technológiai semlegesség elvében hisz, vagyis semmilyen olyan technológia alkalmazását nem zárják ki, ami hozzájárul a klímacélok eléréséhez. A preferált technológiákkal kapcsolatban azt a kritikát is meg szokták kapni, hogy miért ennyire túlsúlyos a fotovoltalikus energia a tervekben a szél rovására, erre azt mondta:

és azokat a megújuló erőforrásokat szeretnék erősíteni, amelyekhez a legjobbak az adottságaink, hogy végül Közép-Kelet-Európai léptékben kellően diverz portfóliót kapjunk. Lengyelországban, Romániában a szél, a Balkánon a víz,

Az energiastratégiába az uniós Tiszta Energia Csomaggal összhangban bekerült a energiafüggetlenség fogyasztói szintű értelmezése is (korábban ez a fogalom inkább nemzetállami szinten merült fel). Ezzel összefüggésben támogatni fogják az egyéni és települési megoldásokat, a „háztáji energiatermelést”, mondta. 

A beszámolók után először LMP-s Schmuck Erzsébet tett fel kérdéseket az ITM-nek. Schmuck szerint örvendetes, hogy a kormány végre elkezdett foglalkozni a területtel, de néhány helyen túl szerénynek tartja a vállalásokat, például szerinte kevés a 2030-ra kitűzött, 1990-hez képest 40 százalékos kibocsátás-csökkentés,

Ugyanígy szerinte megújulókból is tudnánk nagyobb arányt vállalni, mint a csomagban szereplő 21 százalék. Hogyan leszünk klímabajnok ilyen alacsonyra belőtt szinttel, tette fel a kérdést. Ugyanígy a Mátrai Erőművel kapcsolatban is túl megengedők szerinte a tervek, amelyek 2030 körül számolnak csak a lignites blokkok bezárásával, az LMP inkább 2025-re hozná előre ezt. A paksi bővítést rendszeresen kritizáló LMP-től nem meglepő módon Schmuck felhozta azt is, miért nem látják megvalósíthatónak atomenergia nélkül a klímaátmenetet; mint mondta, már csak

ráadásul a Paks 2-projekt csúszása miatt a kérdéses időtávon nem is lesz hasznos nekünk a bővítés. 

Mivel képviselői részről más kérdés nem volt, ezen a ponton jöhettek a meghívott zöld civil szervezetek, a Greenpeace, a WWF és a Magyar Természetvédők Szövetsége is feltehette a maga kérdéseit. A Greenpeace azt feszegette,

illetve egyetértettek abban, hogy már 2025-tel le kéne szerelni a Mátrai Erőmű szennyező blokkjait. A szervezetet képviselő Perger András szomorúnak nevezte, hogy kikerült a csomagból a közvetlen lakossági energiahatékonysági/takarékossági támogatások ötlete, illetve az iszonyatos mértékű napelemkapacitás-bővüléssel kapcsolatban fogalmazott meg kételyeket. 

A WWF-től Sipos Katalin az energiastratégiában tervezett, növekvő biomassza-energia kapcsán elmondta:

az erdőgazdálkodás pedig nálunk 90 százalékban vágást jelent. Pedig az erdők szerepe többek között karbonmegkötés és biodiverzitás szempontjából is elsődleges fontosságú a klímaalkalmazkodásban, és akkor még energetikáról nem is beszéltünk.

Mint mondta, a kormányzati dokumentumokban a biomassza 30 százalékos, 1,5 millió tonnás volumennövekedése van betervezve, pedig már a mostani állapot sem fenntartható, és ezen a következő pár évtizeden belül az erdőtelepítés sem segít.

Az MTVSZ részéről Botár Alexandra a háztartások tízezreinek széntüzeléses fűtésének problémáját vette elő, illetve arról beszélt, problémásnak tartják, hogy az energetikai függetlenedés jegyében a kormány a palagáz-kitermelés irányába is kacsingat a tervezetben. Mint mondta,

hosszú távon az esetleges metánszivárgás miatt még a szénnél magasabb ühg-kibocsátási mérleggel rendelkeznek a nem konvencionális szénhidrogének. Az MTVSZ úgy értelmezte, hogy a kormány az energiaközösségekre vonatkozóan az EU-nál szűkebb definíciót határozott meg, és hogy csak járási szinten képzelik el ezek létrehozását, erről is kaptak kérdést az ITM vezetői.

Palkovics László válasza szerint azért nem kevés a 40 százalékos csökkentési vállalás, mert hiába voltunk már ott néhány évvel ezelőtt, azóta nagy gazdasági növekedést élt meg az ország. Mindazonáltal a 40 százalék csak minimumérték, amit lehet feljebb vinni, ha menet közben úgy látjuk, jobban állunk. Az atomenergia klímabarátságával kapcsolatban Palkovics közölte, különféle számítások élnek ezzel kapcsolatban, de ugyanígy fel lehetne hozni a szélerőművek teljes életciklusát is, hiszen ezek rengeteg beton és acél legyártását igénylik.

Kaderják szerint látni kell, hogy a magyar kibocsátás globálisnak csak 0,13 százaléka, ezért ha mindent lenulláznánk holnapra, akkor is minimális lenne a hatásunk.

ugyanakkor mint a stratégiákban rögzített kibocsátás-csökkentés, mind a megújuló arány csak minimum, ezek fölé lehet menni. Szerinte a 2050-es célok elérését a 2040-ig belőtt szerény ütem ellenére az garantálja, hogy közben fejlődni fog a technológia, az innovációk révén felgyorsulhat a változás.

A Mátrai Erőműről annyit mondott, mindenki elkötelezett abban, hogy egy közösen kialakított programot végigvigyenek, kiemelt projekt, hogy célszerűen valósuljon meg a leszerelés, de ennek pontos tervezett dátumát nem közölte. A lakossági támogatásokról elhangzott, hogy a fűtéskorszerűsítés, a zöld távfűtés, az okosmérés masszívan szerepel a programban,

Az őrült mértékű napenergiás bővítésről Kaderják közölte, kb. 2000 MW-onként ellenőrizni kell a hálózatot, milyen állapotban van, az ezen a téren jelzett 6500 MW-os cél amúgy is csak célszám, ez lehet valamivel kevesebb is a végén, a lényeg a dinamika. 

A palagáz-kitermeléssel kapcsolatos aggályok szerinte nem megalapozottak, hiszen

miközben a készleteink jelentősek. De persze a környezetvédelmi szempontokat figyelembe kell venni bányászat közben. A lakosság körében elterjedt szén/lignitfűtés szerinte is valós probléma, amivel foglalkozni kell, például hamarosan indítanak pilot projekteket a leghátrányosabb helyzetű településeken, amelyekben arra keresik a választ, hogy lehetne a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazni ezen a téren.

Az energiaközösségekről Kaderják közölte, nem állt szándékukban szűkíteni az uniós rendeleti definíciót, épp azon azon dolgoznak az államtitkárságon, hogyan implementálják az EU ezzel kapcsolatos elvárásait a magyar jogrendszerbe.  Mint mondta, mindenképp úgy akarják megalkotni a szabályokat, hogy támogassák a fogyasztókat és termelőket abban, hogy ilyen közösségeket hozzanak létre, a járási szinten egy közösség pedig csak minimum célként szerepel, nem egy korlátozó szám. Ezután arra buzdította az MTVSZ-t, hogy