Júniusban ült tárgyalóasztalhoz Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester, hogy átbeszéljék Budapest pénzügyeit. Akkor a megbeszélés után a kormány azt kérte, kapjon teljes képet a fővárosi önkormányzat gazdálkodásáról. A vizsgálat vezetésével Domokos Lászlót bízták meg, aki korábban az Állami Számvevőszéket irányította. Kedden a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közzétette az első előzetes megállapításokat a főváros pénzügyi helyzetéről.
Az eddigi átvilágítás szerint már kirajzolódnak bizonyos kockázatok, de a kép még nem teljes. A szakértők a feldolgozott iratokból levontak előzetes következtetéseket, de hangsúlyozták: további dokumentumok vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy pontos és teljes képet kapjanak a főváros gazdálkodásáról. Vagyis a most közzétett megállapítások egyelőre csak előzetesek, nem véglegesek. Az már most látszik, hogy Budapest pénzügyei már nagyjából öt éve folyamatosan romlanak.
A főváros készpénzállománya mára a korábbi szint töredékére zsugorodott, és a likviditást eddig csak úgy tudták fenntartani, hogy a BKK és a BKV finanszírozásának egy részét átgörgették a következő évre, úgynevezett faktoring szerződéssel. Ez a lehetőség azonban 2025-től jogszabály miatt már nem áll rendelkezésre.
Igaz, az adósságállomány 2021 vége óta lassan csökken, de közben a működési kiadások fedezésére egyre gyakrabban kellett likvidhitelt felvenni. A helyzet odáig jutott, hogy a főváros saját bevételeiből nem tudja maradéktalanul rendezni a terheit: a szeptember 10-étől befolyó iparűzési adó önmagában már nem elég a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez – hívta fel erre a figyelmet a szakértői jelentés.
Már az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett
A megállapításokat alátámasztják az Állami Számvevőszék 2025. szeptember 17-én közzétett, „Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzése” című jelentésének főbb megállapításai is. Az Állami Számvevőszék jelentésében – egyebek mellett – az alábbi, ebben a dokumentumban foglalt előzetes következtetésekkel egybehangzó megállapítások szerepelnek:
- „(…) [a Fővárosi Önkormányzat] a költségvetési helyzete hosszabb távú kiegyensúlyozottá válása céljából nem tett lényegi lépéseket.”
- „A rákosrendezői ingatlanok vételárának megfizetése és a tervezett projekt megvalósítása további pénzügyi kockázatokat jelent a Fővárosi Önkormányzat számára.”
- „Fővárosi Önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezett meg 51,2 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást és 59,6 milliárd forint gazdasági társaságok számára a közfeladatok ellátására nyújtandó támogatást, míg 17,3 milliárd forint osztalékbevételt megalapozatlanul szerepeltetett (…)”
- „(…) a tervezett költségvetésben nem volt biztosított valamennyi kiadás fedezete.”
- „A Fővárosi Önkormányzat olyan lényegi intézkedéseket nem jelölt meg, amely a közfeladatai azonos szolgáltatási szinten, de alacsonyabb költséggel történő, hatékonyabb ellátását szolgálták.”
- „A Fővárosi Önkormányzat közfeladatai ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében érdemi intézkedéseket nem tett.”
- „A Fővárosi Önkormányzat a pénzügyi nehézségek ellenére az elemzett hat év minden évében fizetett jutalmat, amely összesen 5,5 milliárd forint kiadást jelentett.”
- „(…) a gazdasági társaságoknál a Fővárosi Önkormányzat nehéz gazdasági helyzete ellenére sor került prémiumkifizetésekre.”
- „Fővárosi Önkormányzat egyre növekvő kötelezettségállományt görget maga előtt.”
- „2025. évi költségvetési rendeletben a tárgyévi feladatellátásra előirányzott kiadás kevesebb volt, mint amennyi indokolt lett volna”
- „Kockázatot jelent az, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2025. július–december havi likviditási tervében szereplő mindkét verzióban kormányzati segítséggel vagy […] kedvező bírósági döntéssel számol.”
Domokos László és szakértői csapata most további nyolc fő megállapítást fogalmazott meg Budapest költségvetési helyzetéről. Első és legfontosabb: a Főváros az elmúlt öt évben folyamatosan többet költ működésre, mint amennyi a bevétele, a gazdálkodási hiány állandósult. „Összességében kijelenthető, a Fővárosi Önkormányzat vezetése nem tervezi meg kellő megalapozottsággal a költségvetési kiadások teljesítésére szánt forrásokat” – írták a szakértők.
Elköltötték a pénzt, üres a kassza
Másrészt a szakértői vélemény szerint 2023 végére vélhetően már beállt Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, ami hónapról-hónapra romlik, mivel – az eddig feldolgozott dokumentumok szerint – nem került sor tartós gazdálkodási egyensúlyt helyreállító intézkedés megvalósítására. „Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd.”
Így 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét.
Ráadásul Budapest Főváros Önkormányzata az éves költségvetési beszámolóban nem tette átláthatóvá a likviditási nehézségek beállásának tényét, sőt, több lépést tett annak láthatósága ellen. Majd Domonkos Lászlóék azt is kiemelték, hogy a 2020. évtől kezdve az önkormányzat vezetése a főpolgármester döntése értelmében egyfajta pénzügyi „diktatúrát” épített fel a rábízott közvagyont kezelő, működtető intézmények és gazdasági társaságok rovására.
A jelentés egyik legerősebb megfogalmazása szerint: „2025-ben a főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére.” Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a fővárosi közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne.
A likviditási zavar egyik oka a szakértők szerint az, hogy a 2025. évi költségvetési rendelet beterjesztésekor az előterjesztők teljes mértékben tisztában voltak a szolidaritási hozzájárulás várható nagyságrendjével, mégsem tervezték be a költségvetési rendeletbe.
De azt is kiemelték, hogy a 2023. és 2024. évi költségvetési beszámolójában a Fővárosi Önkormányzat nem megfelelő módon mutatta be a saját tulajdonú gazdasági társaságaitól 5,2 milliárd forint és 6 milliárd forint nagyságrendben időszakosan igénybe vett pénzeszközöket.
Nincsenek érdemi intézkedések a főpolgármestertől
Az önkormányzat cégeinek átvilágítása egyelőre akadozik a hiányos adatszolgáltatás miatt, de néhány probléma így is jól látszik. A jelentés szerint a több száz egyajánlatos közbeszerzés mellett komoly gondot jelent a likviditási tervezés széles körű hiánya. Emellett tisztázásra vár egy jelentős túlfizetés is az adófolyószámlákon,
különösen annál a társaságnál, amely a Rákosrendező területével kapcsolatos elővételi joggal él.
A jelentés végül azt is kiemelte, hogy a számviteli elszámolások értékeléséhez további dokumentumok feldolgozása szükséges. Különösen nagy szakértői munkát igényel majd a fővárosi cégek elszámolási és beszámolási rendszereinek vizsgálata, valamint annak bemutatása, hogy ezek hogyan hatnak Budapest tényleges gazdasági helyzetére.
Az eddigi átvilágítás tehát meglehetősen borús képet fest Budapest gazdálkodásáról: a főváros pénzügyi helyzete évek óta romlik, a működési hiány állandósult, a költségvetés pedig egyre kevésbé átlátható. A szakértők szerint már 2023 végére beállhatott a fizetésképtelenség, amely azóta hónapról hónapra mélyül,
miközben érdemi intézkedés nem történt az egyensúly helyreállítására.
Súlyos megállapításokat tartalmaz a főpolgármester döntési gyakorlatáról, a közgyűlés szerepének háttérbe szorításáról, és a közlekedés alulfinanszírozottságáról is. Bár a dokumentum hangsúlyozta: a végső képhez még további vizsgálatok szükségesek, az eddigi eredmények alapján a főváros előtt komoly pénzügyi kihívások állnak, amelyek rendezése nélkül Budapest működése hosszabb távon veszélybe kerülhet.
(Borítókép: Budapest Városháza. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!