Ahol törvény írja elő a bukósisak viselését, ott visszaesik a kerékpározás – állítja Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szerint ez nemcsak közlekedéspolitikai, hanem közegészségügyi kérdés is. A klubvezető közösségi oldalán fejtette ki, miért tartja veszélyes illúziónak a kötelezővé tétel gondolatát.
Ausztráliában és Új-Zélandon például 30 százalékkal csökkent a biciklizők száma, miután bevezették a kötelező sisakhasználatot – idéz kutatásokat Kürti. A visszaesés oka szerinte nemcsak a kényelem vagy az esztétika, hanem az a társadalmi üzenet, amely a kerékpározást a veszély és a trauma világába sorolja, miközben az valójában az egyik legegészségesebb közlekedési forma.
A rendszeresen bringázók ugyanis egy–három évvel hosszabb életre számíthatnak – szív- és érrendszeri, daganatos, csontrendszeri és mentális betegségek megelőzésével. Magyarországon körülbelül 1,3 millió felnőtt számára a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz. Ha csak 15 százalékuk hagyná abba a biciklizést egy kötelező szabály miatt, az már 400 ezer vesztett életévet jelentene.
Szerinte a sisak nem véd annyival többet, mint amennyivel torzítja a közlekedés résztvevőinek viselkedését. Hivatkozik saját mérésére, amely szerint az autósok kisebb oldaltávolságot tartanak a sisakos biciklisek mellett, így a védőfelszerelés nemhogy biztonságosabbá, hanem egyes helyzetekben még kiszolgáltatottabbá teszi viselőjét. Ezzel párhuzamosan a kerékpáros – különösen a gyerek – hamis biztonságérzetbe ringatja magát, és merészebben, kockázatvállalóbban közlekedik.
A kötelezővé tétel legfeljebb a 6–8 év alatti, gyerekülésben szállított passzív bringázók esetében lehet indokolt
– teszi hozzá.
De nem csak az egészségi és biztonsági szempontok számítanak. A kötelező sisakviselés ellehetetlenítené a közbringarendszereket, nyáron csökkentené a koncentrációt, növelné a kerékpározás költségeit, és mivel a sisak háromévente cserére szorul, újabb terhet jelentene a felhasználóknak. Mindez tovább csökkentené a biciklisek számát – azaz még kevesebb lenne belőlük az utakon, ami szintén biztonsági kockázat.
Kürti Gábor hangsúlyozza: nem sisakellenes, sőt, hegyi túrákon és versenyeken maga is viseli, munkahelyén kötelező, és gyerekeire is ráadja. „Fejsérülések elkerülésére hasznosnak tartom, de bármilyen sisakkampány és kötelezővé tétel ellen vagyok” – írja. Azt is megjegyzi: minél többen kerékpároznak, annál biztonságosabbá válik a közlekedés számukra, hiszen az autósok ismerősként, ismerős mintára kezdik kezelni a bringásokat. Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom „safety in numbers” néven említi – és hatása akár erősebb is lehet, mint a sisaké.
Kövesse az Indexet Facebookon is!