„A településeknek minden eszköz rendelkezésükre állt eddig is, hogy megvédhessék arculatukat és hagyományaikat. Ezt nem a betelepülőktől kell félteni, hanem a meglévő infrastruktúra, iskola, posta, boltok, orvos szolgáltatások leépülésétől, ellehetetlenülésétől” – nyilatkozta az Indexnek Máté Gábor, aki 18 évig volt Pusztaszer polgármestere. Tavaly úgy döntött, hogy 65 évesen már nem indul az 1300 fős település polgármesteri tisztségéért, de támogatja utódját.
Évtizedeken keresztül kerestük, hogy miként tudjuk vonzóvá tenni településeinket. Jómagam is betelepülő vagyok. A pedagógushiány megoldásának terméke
– fogalmazott a nemzetközi hírű természetfotós, Máté Bence édesapja, aki Paksról költözött Csongrád-Csanád vármegyébe. „Nem hiszem, hogy rosszul járt velünk és számos más betelepülővel Pusztaszer. A falusiak hamar befogadják a betelepülőket, ha nem közösségellenesek. Semmivel sincs több probléma velük, mint az „őslakosokkal” – ha értelmezhető egyáltalán ez a fogalom” – tette hozzá Máté Gábor.
Az Alföldön más problémákkal küzdenek
Az expolgármester szerint falun a megélhetés egyáltalán nem olcsóbb, mint a városokban. Ráadásul többet kell utazgatni és alacsonyabb szintű szolgáltatásokkal és infrastruktúrával kell számolni.
„Jelenleg Pusztaszeren nincs eladó lakóingatlan, csupán üres építési telkek” – hívta fel a figyelmet a volt településvezető, aki szerint könnyen ellehetetlenülnének a még működő mezőgazdasági termelők is, ha nem kapnának állami támogatást.
Egy jól működő betelepülő vállalatnak megfelelő infrastruktúra, szakképzett munkaerő kell. A szárítóüzemünkben jelenleg 12 Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik, akik a faluban is laknak
– vázolta a falusi valóságot Máté Gábor.
„A települések társadalmi-gazdasági integritásának, helyi értékrendjének, hagyományainak a védelme a törvénytervezet elsődleges célja. Meggyőződésünk, hogy erős Magyarország csak erős vidékre alapozva létezhet” – válaszolta az Index megkeresésére a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Szerintük ehhez szükséges a települések értékalapú megerősítése, valamint a térségi együttműködésre koncentráló területfejlesztési szemléletre épülő Versenyképes Járások Programja. E két kezdeményezés egymással kölcsönhatásban biztosíthatja a területi különbségek mérséklését.
A budapesti agglomeráció, a Velencei-tó és a Balaton-környéke
Magyarországon a Statisztikai Hivatal adatai szerint a 3100 önkormányzatból körülbelül 2000-nek a népessége csökken, a maradék 1000-1100 önkormányzaté nő. „Ez a koncepció azoknak az önkormányzatoknak kíván segítséget adni, amelyek nem örülnek annak, hogy nő a népességük” – fogalmazott a minisztérium. Például
a budapesti agglomerációs övezetben vannak olyan települések, amelyek falvakból városok lettek, és sok esetben az eredeti, őshonos családok mai leszármazottai szomorúan nézik, hogy mi lett a településükből, esetleg hagyományőrző egyesületekként vagy olvasókörökként, civil egyesületekként próbálják megtartani a befolyásukat
Ahogyan a budapesti agglomeráció nő, terjeszkedik a gyorsforgalmi úthálózat megépülésével, a vasúti közlekedés korszerűsítésével, már a Balaton és a Velencei-tó térségében is vannak olyan települések, ahol annyi a beköltöző, hogy úgy gondolják, elég.
A szaktárca szerint túl sokan laknak már az adott településen, viszont nem kapnak elégséges jogi eszközt, hogy valamilyen formában szabályozhassák a településeket.
Senkit sem lehet diszkriminálni etnikai, nemi vagy vallási hovatartozásáért
„Mindezt azért kell az alaptörvényben szabályozni, mert a szabad mozgás és a szabad letelepedés is pontosan olyan, mint a gyülekezési szabadság, az egyesülési szabadság, vagy a szólásszabadság” – állt a minisztériumi kommünikében. Hozzátették: az Alaptörvényben elismerjük, de sarkalatos törvényekben szabályozzuk, hogy melyek a korlátai. Ennek a korlátozásnak a legmagasabb jogi szinten kell megtörténnie.
Ugyanakkor a sarkalatos törvényben deklarálni kell, hogy diszkriminációmentesen, az alaptörvény szellemének megfelelően lehet csak használni a korlátozó intézkedéseket.
Ez azt jelenti, hogy senkit nem lehet diszkriminálni etnikai, felekezeti, nemi, vallási hovatartozása miatt.
A helyi önazonosság megőrzését szolgáló tervezet a jelenleginél erősebb jogi védelmi lehetőségeket kíván biztosítani az ingatlanszerzési lehetőségektől a településrendezési szabályokig bezárólag. Fontos hangsúlyozni – tette hozzá a szakminisztérium –, hogy a törvényjavaslat erejével élni csupán lehetőség, és nem kötelezettség. A települések vezetői, közgyűlései dönthetnek, hiszen az csak helyben látható, hogy egyes települések milyen helyzetben vannak, segít-e ez az eszköz, vagy nincs rá szükség, esetleg éppen az ellenkező irányba akarnának elmozdulni.
A törvényjavaslat végleges tartalma még formálódik, várhatóan márciusban kerül az Országgyűlés elé.
(Borítókép: Velencei tó. Fotó: Shutterstock)
Kövesse az Indexet Facebookon is!