Gondos stratégia született – a BKK állásfoglalása a Budapesti Mobilitási Tervet ért támadásokkal kapcsolatban

általa megosztva admin
Kategória:


Budapest, 2023. szeptember 28. – Nemrég még „gondos és mély anyagnak” minősítette, most a pontos nevét sem tudja, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellé állva élesen kritizálja Budapest Főváros fejlesztési alapdokumentumát a Magyar Mérnöki Kamara.

A Balázs Mór Bizottság jóváhagyása után a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága is megtárgyalta, így hamarosan a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a hosszas társadalmi és szakmai felülvizsgálaton átesett Budapesti Mobilitási Terv (BMT), amely 2030-ig jelöli ki a főváros fejlesztésének irányát.

 

A Balázs Mór-tervet 2015-ben, majd ennek nyomán a Budapesti Mobilitási Tervet (BMT) 2019-ben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestersége alatt. A budapesti fenntartható városi mobilitási stratégia legfontosabb célkitűzése és eszközrendszere nem változott – 2030-ra a Budapesten megtett utazások 80 százaléka fenntartható módon, gyalog, közösségi közlekedéssel vagy kerékpárral valósuljon meg –, csupán a projekteket kellett felülvizsgálni a megváltozott körülményekre való tekintettel.

 

A felülvizsgálati folyamat széles körű partnerségben zajlott, több szinten párhuzamosan folytak egyeztetések az elmúlt két évben. A fővárosi közlekedés irányításáért, szabályozásáért és fejlesztéséért felelős kormányzati és önkormányzati szereplők, a fővárosi kerületek vezetői, a különböző érdekeket képviselő civil szervezetek, a közlekedéssel és városfejlesztéssel foglalkozó szakértők, valamint a budapesti polgárok egyaránt véleményezték a több alkalommal „kifüggesztett” dokumentumot.

A társadalmasítási folyamat során több szinten zajló egyeztetések közepette ezres nagyságrendben érkeztek észrevételek. A kormányzati és önkormányzati szereplők, illetve intézmények a Balázs Mór Bizottságon keresztül, a szakmai civil és érdekvédelmi szervezetek a Mobilitási Témacsoportban, a kerületi vezetők egyéni konzultációk keretében, a budapesti lakosok pedig kérdőíves felmérések és a „kifüggesztések” alkalmával mondhatták el véleményüket a BMT helyzetértékelésével, célrendszerével, stratégiai környezetvizsgálatával és beruházási programjavaslatával kapcsolatban.

 

A BMT-vel szemben az elmúlt hetekben olyan szervezetek fogalmaztak meg éles kritikát – élükön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával –, amelyek részt vettek a társadalmasítási folyamatban. A BKIK képviselői öt alkalommal jelen voltak a 2022 és 2023 folyamán hat alkalommal összeült Mobilitási Témacsoportban.

 

A társadalmasítási folyamatban kiemelt jelentősége volt annak, hogy az egyéni gépjárműközlekedés milyen szerepet kap a stratégiában, a résztvevő szervezetek által képviselt szempontok is megjelennek a dokumentumban – ezt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának tudnia kell.

 

Még meglepőbb a Magyar Mérnöki Kamara most megjelent állásfoglalása, amelyben a BKIK-hoz csatlakozva a „Mobilitás 2030” program módosításának felfüggesztését követeli – egyrészt mert nincs ilyen nevű alapdokumentum, másrészt mert valószínűleg arra a BMT-re gondoltak, amelynek felülvizsgálatában az MMK képviselői is jelentős szerepet vállaltak.

A Budapesti Mobilitási Terv szakértői kontrolljáért felelős Balázs Mór Bizottságban ugyanis az állami (például: Építési és Közlekedési Minisztérium, Miniszterelnökség), önkormányzati (Pest Vármegyei Önkormányzat, Fővárosi Önkormányzat) és a főváros közlekedésében érdekelt szereplők (MÁV, MÁV-HÉV, MÁV-Start) mellett a szavazati joggal rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara delegáltja is ott van.

A Balázs Mór Bizottságnak a BMT felülvizsgálatát érintő döntései mellett a kamara képviselője is kiállt szavazatával, sőt a 2023. szeptember 5-én összehívott ülésen – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – úgy nyilatkozott, hogy „gondos és mély anyag született”. A vonatkozó ülésen a Bizottság konszenzussal hagyta jóvá a javaslatot. A következő lépésben a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága tárgyalta a dokumentumot, az ülésen a visszavonás kérdését egyik képviselő sem tartotta fontosnak napirendre tűzni.

 

A részvételi folyamatban aktív szerepet vállaló szereplőként a most tiltakozó szervezetek tisztában lehetnének azzal, hogy milyen felelőtlen követelés a felülvizsgálat leállítása, a dokumentum visszavonása. A részvételi folyamatok szereplőinek oldaláról nem véletlenül nem vetődött fel egyszer sem ez a gondolat, hiszen egy ilyen lépés, vagy akár a felülvizsgálat elmaradása az uniós szabályok alapján hosszú évekre ellehetetlenítené a budapesti közlekedési fejlesztések számára az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférést (beleértve azokat a projekteket is, amelyek mellett a Kamara is érvel). A BMT megléte ugyanis alapvető feltétele az uniós pályázatokon való indulásnak. A dokumentum visszavonása olyan, régóta tervezett fejlesztéseket akadályozna meg, mint a trolijárműpark és -hálózat bővítése, az új villamosbeszerzések, a budai fonódó villamoshálózat bővítése, vagy a Göncz Árpád városközpont akadálymentesítése.



Source link

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.