Index – Kultúr – Máris átalakítanák a nemrég felújított Nemzeti Múzeumot, nem is akárhogyan

általa megosztva admin
Kategória:


A Magyar Nemzeti Múzeum látványterveit is kiállította a Pollack Mihály előtt tisztelgő intézmény az építész születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett tárlaton. A projektről olvasható a kiállításon egy leírás, de abból nem derül ki, hogy pontosan mikor valósulnának meg a tervek. A tárlaton egy makett is látható a Magyar Nemzeti Múzeum jövőbeli kinézetéről. 

A látványtervek és a koncepció alapján többek között a londoni British Museum, illetve a New York-i Guggenheim Múzeum mintájára alakítanák át a múzeum épületét, de a külső, föld alatti bejárat a párizsi Louvre piramisa körüli térre is emlékeztethet.

A koncepciótervet a Narmer Építészeti Stúdió készítette 2022-ben. A tárlaton olvasható leírás szerint „Pollack építészetét a »tisztasága« miatt tovább lehet írni, szervesen kapcsolódó minőségi térelemekkel tovább lehet gazdagítani. Az építészeti-térbeli javaslat, hogy mindkét udvar esetében egy-egy rotunda jelenjen meg, így köszönjön vissza a klasszicizmus egyik fontos építészeti forrása. A teret kitöltik, de a köztes terek továbbra is jól használhatók. A homlokzatok elképzelhetők téglából, akár vegyesen, a fehér mázas és matt felületeket beépítve, néhol üvegtéglával kiegészítve”.

Megjegyzik azt is, hogy Pollack klasszicizmusát a legtisztább forrásból, azaz a hellenisztikus építészetre alapozva gondolják tovább, amely a római, példaadó centrális építészet igen fontos forrása volt. Az új rotundákban felvonók és lépcsők segíthetik a közlekedést.

Az Arany János-szobor körüli lépcső

A kiállításon olvasható leírás szerint több tervjavaslat is született már arról, hogy alternatív bejáratot keresnek az épületnek. 

Egy lehetséges alternatív bejárata lehet a múzeumnak a koncepció szerint az Arany János-szobor körüli új lépcső. Az íves karú lépcső körülfonja a szobor talapzatát és alaptestét. Az elképzelés szerint felszabaduló főlépcső alatti térben jelentős közönségforgalmi területek nyerhetők. Innen a gépészet és a kiszolgáló terek a tetőtérbe kerülhetnek – részben a raktárak helyére. Az egykori gépészeti akna és alagút alkalmas egy felvonó kialakítására, azaz az akadálymentesség megvalósítására. 

Hagyomány és innováció?

L. Simon László, a múzeum főigazgatója a tárlat augusztus végi megnyitóján azt mondta, a múzeum épülete korszerűsítésre szorul: az intézmény kinőtte az épületet, nem rendelkezik elég kiállítótérrel, raktárral, valamint kiépítésre vár a klímarendszer és az akadálymentes közlekedés is. 

Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter pedig a megnyitón jelentette be, hogy a tárca anyagi támogatást nyújt a múzeum épületében lévő szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak felújítására. További együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy egy új, XXI. századi múzeumi infrastruktúra jöjjön létre, és Pollack Mihályhoz méltó módon hozzák helyre az épületet. Kiemelte, hogy

a nemzeti múzeum megújítása csatlakozhat a Palotanegyed fejlesztéséhez, ahol 2024 őszén megkezdődik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rekonstrukciója.

Építészeti csúcsalkotások

A Nemzeti Múzeum mellett Pollack Mihály, a reformkor építészzsenije számos épületet tervezett Magyarországon. Ő volt a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb képviselője, nevéhez mintegy kétszáz épület köthető, köztük bérházak, paloták és kastélyok.

A Bécsben 1773. augusztus 30-án született Pollack Mihály édesapja is építész volt, aki igyekezett gyermekét bevezetni a szakma szépségeibe. Budapestre 1798-ban érkezett, pont akkoriban, amikor a főváros építkezési lázban égett. Korai tervezési és kivitelezési munkái közé tartozik a Deák téri evangélikus templom és a budavári Sándor-palota is. Pollack Mihály osztráknak született, de magyarnak vallotta magát.

Az ő munkája a Festetics család dégi kastélya is, amely típusteremtő alkotássá vált:

a dégi tapasztalatai alapján tervezte meg később a magyar Nemzeti Múzeumot is.

Az arisztokrata családok is rendszeresen őt kérték fel, hogy tervezze meg a rezidenciájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum mellett a legkiemelkedőbb épületei közé tartozik a József nádor megbízásából 1827-re elkészült alcsúti kastély is, amely építészetének egyik csúcsalkotása volt. Ma már csak a főhomlokzat egy része van meg. Nevéhez köthető a régi pesti Vigadó (Redoute) és a Ludovika is, az utóbbi ugyan még áll, de mivel többször is átépítették, nem tükrözi Pollack eredeti elképzeléseit.

A Pollack 250 tárlaton nem csak a fent említett látványterveket lehet megtekinteni: megismerkedhetünk Pollack fontosabb épületeivel és fő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum létrejöttének körülményeivel. Láthatjuk a születési anyakönyvi kivonatát, gyászjelentését, az eredeti tervrajzait, a komódot, amelyben a rajzeszközeit tárolta, és amiről kevesebb szó esik, az egyik festményét is. A tárlat 2023. december 1-jéig látogatható.

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.