Index – Belföld – Újabb „élet-halál kérdésre” kell válaszolniuk az alkotmánybíráknak

általa megosztva admin
Kategória:


Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés

A jogászok szerint négy „élet-halál kérdés” teszi igazán próbára az alkotmánybíróságokat:

  1. a halálbüntetés;
  2. az abortusz;
  3. az eutanázia, valamint
  4. a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés.

Nos, az első három kérdésben már hozott érdemi határozatot az elmúlt évtizedekben a magyar Alkotmánybíróság, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről (tész) azonban még nem. Itt a lehetőség!

Kozma Ákos ombudsman 2020. december 31-én kelt indítványában az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésének értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérdései a következők:

  • Következik-e a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmából, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítélt személy számára biztosítani kell a meghatározott, belátható időtartamon belüli szabadulás lehetőségét?
  • Meg kell-e határozni a jogalkotónak azon legkésőbbi időpontot, amikor a szabadlábra bocsátás lehetősége mérlegelésre kerül?
  • Amennyiben a szabadlábra helyezés belátható időn belüli elvi lehetőségét minden, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt számára biztosítani kell, következik-e az Alaptörvényből, hogy ezt a lehetőséget az elítélés időpontjában alkalmazandó jogi szabályozás tartalmától függetlenül garantálni kell?

Az indítványt idén januárban és márciusban már tárgyalta az Alkotmánybíróság teljes ülése, de határozat még nem született.

Varga Zs. megtámadta a Bírák Etikai Kódexét

Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2022. május 25-én kelt utólagos normakontroll keretében megtámadta a Bírák Etikai Kódexét, amelyet az Országos Bírói Tanács (OBT) a 2022. március 2-én megtartott ülésén fogadott el.

A kúriai elnök szerint az új etikai kódex megközelítése, ezen belül különösen az Alaptörvényre való hivatkozás elhagyása a bírói hivatás Alaptörvénytől való eloldását eredményezi.

Emellett úgy látja, hogy a bírákra vonatkozó, esetlegesen fegyelmi eljárás alapját képező magatartási szabályok megalkotása és elfogadása nem illeszkedik az OBT ilyen jellegű feladatai közé.

Kifejtette álláspontját amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában négy civil szervezet (az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) is. Véleményük szerint a Kúria elnöke által felhozott érvek megalapozatlanok, ezért azt javasolják az Alkotmánybíróságnak, hogy ne fogadja el azokat.

Pesti közterek államosítása

Egy friss beadvány ugyancsak feladja a leckét az alkotmánybíráknak. A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa ugyanis július 18-án fordult az Alkotmánybírósághoz három államosított budapesti közterület ügyében. Ennek lényege: az Országgyűlés döntése alapján, a törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével, ellentételezés nélkül állami tulajdonba került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket a V. kerületi önkormányzat kap meg. Budapest Főváros Önkormányzata viszont beperelte az államot a Fővárosi Törvényszéknél, amely arra jutott, hogy az ügyben Alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia.

Az indítványozó bírók szerint a támadott jogszabályi rendelkezések a Fővárosi Önkormányzat tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, amely már átlép a jogalkotó számára biztosított autonómia-korlátozás keretein, és sérti a felperes Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát.

Tüntetői panasz a rendőrség ellen

Március 2-án futott be a Donáti utcába az az alkotmányjogi panasz, melynek indítványozóját a kisadózókat érintő törvénymódosítás elleni tavaly nyári tüntetésen testi kényszerrel előállítottak a rendőrségre, ahol megállapították szabálysértési felelősségét. Utóbb elmarasztalta a bíróság is, mert jogszabályi tilalom ellenére gyalogosként az úttesten tartózkodott, veszélyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát.

A tüntető határozottan állítja, hogy a bírói döntés Alaptörvény-ellenesen korlátozza a békés gyülekezéshez való alapjogát.

Álláspontja szerint magatartása a közlekedés biztonságát nem veszélyeztette, mivel az úttestet maga a rendőrség zárta el a forgalomtól.

A rendőri előállítás, majd a szabálysértési eljárás indítása pedig a gyülekezés folytatása szempontjából olyan hatású volt, mintha a rendőrség feloszlatta volna a gyűlést, hiszen a gyülekezéssel fel kellett hagyniuk. Azzal azonban, hogy nem hoztak döntést a feloszlatásról, nem volt lehetősége jogorvoslattal támadni gyülekezési jogának korlátozását. A gyülekezési és egyben szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség intézkedése tehát egyrészt kizárta a gyülekezési ügyben jogorvoslati jogát, másrészt a szabálysértési eljárás keretében korlátozta személyes szabadságát.

Parkolópályán a klímatörvény

Ötven ellenzéki képviselő utólagos normakontroll keretében a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény Alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte még 2021. szeptember 14-én.

Az indítványozók szerint a rendkívül rövid, deklaratív törvényben normatív tartalmat kizárólag a klímacélt meghatározó 3. §-a tartalmaz, amely azonban önmagában alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa. Az indítvány két éve került előadó alkotmánybíróhoz, de egyelőre nincs döntés.

Nem vágták ki a fakitermelős rendeletet

Ugyancsak ötven ellenzéki képviselő egy éve utólagos normakontroll keretében támadta meg a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm.-rendelet alkotmányosságát, mert álláspontjuk szerint a fakitermelési korlátozásokat megszüntető szabályozás érdemi visszalépést jelent az addigi, törvényben meghatározott garanciális szabályokhoz képest, és megvalósul a védelmi szint csökkenése, amely nem igazolható más alapvető jog érvényesülésével vagy valamely alkotmányos érték védelmével.

A képviselők azt is kérték az Alkotmánybíróság elnökétől, mivel a támadott rendelkezések hatályosulása a természetben súlyos és helyrehozhatatlan károkat idézne elő, rendelje el ügyük soron kívüli elbírálását.

Noha az indítványt aránylag gyorsan kiszignálták előadó alkotmánybíróra, az elmúlt tizenkét hónapban egyszer sem tűzték napirendre.

Válasz nélkül maradtak a multik

Kivárásra játszott az Alkotmánybíróság az árstopos termékek ügyében is. Pedig lett volna ideje érdemi döntésre, hiszen a hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok egy éve kérték, hogy állapítsa meg a hat alapvető élelmiszer (kristálycukor, finomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej) hatósági árát rögzítő kormányrendelet Alaptörvény-ellenességét, és azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

Nos, az 51 oldalas indítvány hiába került hamar előadó alkotmánybíróhoz, az ügyben eljáró 1. számú öttagú tanács egy év alatt mégsem tudott dűlőre jutni. Miután az árstopot 2023. augusztus 1-jével kivezették, az ítélkezési szünet után egy megszüntető végzéssel lezárhatják az ügyet.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.