Index – Belföld – Szakértő: Elmaradottnak tartják a magyarok közlekedési kultúráját

általa megosztva admin
Kategória:


Deli Kálmán balesetelemző, igazságügyi szakértő volt az eheti vendége Lampé Ágnesnek, a Szabad Európa Címlap című műsorában, ahol többek között az elmúlt időszakok közúti balesetei és közúti vitái kapcsán beszéltek az itthoni közlekedési kultúráról, illetve a zérótolerancia lehetséges kivezetéséről.

Nem indokolt a zéró tolerancia kivezetése

A nemrég sajtóban felmerült hír kapcsán, miszerint a kormány gondolkodik a zéró tolerancia kivezetésén – amit később a Belügyminisztérium és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is cáfolt – kapcsán Deli azt mondta, ő civilként ellenezné a zéró tolerancia eltörlését. Mint kifejtette, statisztikák szerint

vannak olyan vármegyék, ahol a közúti balesetek okozójának közel tíz százaléka alkoholos befolyásoltság után okoz balesetet.

Példaként Pest mellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs vármegyéket említette. „Az, hogy minden tizedik balesetnél egyes területeken az alkoholos befolyásoltság megjelenik, az véleményem szerint nem teszi lehetővé, hogy zérótoleranciáról beszéljünk”  fogalmazott a szakértő.

Mi lenne az ideális megoldás a védett biciklisávoknál?

A műsorban szóba került a nagy vitát kiváltó védett budapesti biciklisávok is, amit a biciklisek üdvözöltek, azonban például a Mentőszolgálat kritizált, mert szerintük az akadályozza a mentősök közlekedését, de emellett Deli általánosan is beszélt biciklisek helyzetéről is. Deli utóbbiról elmondta, 

tapasztalata szerint a biciklisek nem szabálykövetőek, pedig ők is ugyanolyan közlekedőnek minősülnek, mint az autósok.

Emiatt szerinte fontos lenne, hogy ők is azonosíthatóak legyenek, mint például az elektromos rollerek is. Gyakori szabálysértésként a piroson való áthajtást említette.

Emellett elmondta, hogy a kerékpárok kapcsán másik problémát a sebesség adja, hiszen a kerékpárosoktól tartandó távolság a sebességtől is függ. Mint a balesetszakértő hozzátette, ez egy olyan kérdés, amin fontos lenne elgondolkodni, mivel az a másfélméteres távolság, ami még biztonságos az autó 50 km/órás sebességénél, az már a mentősök 70–80 km/órás sebességénél már egyáltalán nem biztos.

A biciklisek és az elektromos rollerek kapcsán azt is hozzátette, hogy azok használatát már jogszabályokban rögzítették, ugyanakkor Deli úgy látja,

A BICIKLIKRE ÉS AZ E-ROLLEREKRE IS SEBESSÉGMÉRŐ ESZKÖZÖKET KELLENE TELEPÍTENI.

Hogy miért látja így, példaként azt említette, hogy a biciklisek kapcsán a jogszabály úgy fogalmaz, hogy járdán csak akkor közlekedhetnek, ha a sebességük nem haladja meg a 10 km/h-t, azonban szerinte sebességmérő eszköz hiányában a biciklis ezt nem tudja eldönteni, hogy helyesen jár-e el. A vidéki városok járdáin ez szerinte gyakran problémát okoz.

Arra a kérdésre, hogy a védett biciklisávok esetén mi lehetne az ideális megoldás, azt mondta, erre hirtelen nem tud ilyen megoldást ajánlani, mivel a közlekedési szabályok megváltoztatásán hosszú távon kell elgondolkodni.

Rendőri jelenléttel és kamerákkal megelőzhető lennének a balesetek

Mint arról az Indexen korábban beszámoltunk, július 1-jén egy tragikus, biciklis halálával járó baleset történt az Árpád hídon, miután három jármű versenyzett, azonban az egyik sofőr elvesztette uralmát a jármű felett és nekivágódott a szalagkorlátnak, amivel egy szabályosan, a korlát mögött közlekedő kerékpáros halálát okozta.

Az ehhez hasonló illegális versenyek megelőzése kapcsán a szakértő kifejtette, az egyik megoldás a rendőri jelenlét, a másik pedig a kamerák kihelyezése lehetne – utóbbi kapcsán sikeres példaként a harmadik kerületet említette.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos lenne, ha nem ún. passzív, hanem aktív eszközöket használnának: azaz,

ha valaki túllépné a megengedett sebességet, akkor azt kijelezné neki egy monitor, vagy hangot adna ki a kamera.

Arra a kérdésre, hogy a kamerák ellenére miért vannak esetek, hogy a rendőrség néha 170 km/órával közlekedő autósokat talál az Árpád hídon, Deli egy francia jogszabályt hozott fel példaként: Franciaországban ugyanis, ha valaki a megengedett sebességet 50 km/órával túllépi, akkor mérlegelés nélkül már a helyszínen elveszik az illető jogosítványát, míg Magyarországon nincs ilyen szabály.

Szerinte nagyobb visszatartó ereje lenne, ha pénzbírság mellett automatikusan elvennék a jogosítványát is a sofőrnek.

Ez azért is lenne fontos, mert a saját testi épsége mellett a gyorshajtók mások életét is veszélyezteti – mint emlékeztetett, nemrég a sűrűn lakott XI. kerületben fogtak egy autóst, aki 138 km/órás sebességgel közlekedett. Szerinte a közlekedés egy közös tevékenység, ezért másokkal is tekintettel kell lennünk. Bár mint mondta, a magyarok között van olyan, aki jogosítvány nélkül vagy ittasan is beül a volán mögé.

Korhatárhoz kéne kötni a jogosítványt?

Azzal kapcsolatosan, hogy kellene-e egy felsőhatárt bevezetni a jogosítványok kapcsán, Deli úgy fogalmazott, hogy ebben a témában vannak kutatások, és abból kellene kiindulni, ezért ő ezzel kapcsolatosan nem foglalna állást.

Arról a törvénytervezetről, miszerint a középiskolások jogosítványszerzését a kormány kedvezményekkel támogatná, a balesetelemző személy szerint örült. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egyrészt ehhez fontos, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő oktatók, emellett pedig több új elemet is beemelne az oktatás során.

Példaként azt említette, hogy a tanulóvezetőkben tudatosítani kellene, hogy a közlekedési eszközök képesek lehetnek akár halálos kimenetelő személyi sérüléseket okozni, illetve hogy a jogszabályok mögötti gondolatokat jobban megértsék – például a fentebb taglalt, biciklisektől tartandó kötelező távolság, vagy a zebrák megközelítése kapcsán a láthatatlansági problémát.

A közlekedési kultúra kapcsán elmondta, hogy például a büntetőfékezés műveltségi problémából akad.

Hiszen a büntetőfékezés kapcsán figyelemmel kell lenni, hogy például egy autóbusz nem tud olyan gyorsan lefékezni, ami így nemcsak a megállításra kényszerített, hanem a büntetőfékező számára is veszélyes lehet.

A magyar közlekedési kultúra kapcsán egy személyes történetet is elmesélt: mint mondta, korábban német és osztrák kollégáival gyakran tartottak járműakadémiai konferenciákat Tatán. Elmondása szerint azért a dunántúli városra esett a választás, mert nyugati kollégái nem voltak hajlandóak átmenni a Dunán, mert ott

olyan a közlekedési kultúránk, ami szerintük alacsony.

Véleményük szerint a magyarok sokkal erőszakosabban és olykor figyelmetlenebbül vezetnek, mint Nyugaton – mondta Déli Kálmán. 

Baleset esetén a veszélyhelyzetet előidéző fizet

A szakértő ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy egy baleset esetén ugyan a biztosító fizet annak, akinek a járműében kár keletkezett, ugyanakkor ilyen esetben a biztosító azt mindig visszakéri attól, aki a balesetet okozta – konkrét példaként azzal szemléltette, hogyha például ha egy gyalogost amiatt ütnek el, mert nem a kijelölt gyalogosátkelő helyen kelt át, és az autós nem láthatta, akkor az autóban keletkezett kárt visszaköveteli a gyalogostól, mivel ő idézte elő a helyzetet.

A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet meghallgatni.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.