Index – Gazdaság – Elmondta a Mol, mi az, amire ezután is biztosan szükségünk lesz

általa megosztva admin
Kategória:


Immár hét éve zajlik a Mol 2016-ban bejelentett transzformációs stratégiájának megvalósítása. A fő cél a régió körforgásos gazdaságának meghatározó szereplőjévé válása – mondta Bacsa György, az olajtársaság ügyvezető igazgatója, hozzátéve: a Mol kulcsszerepet szeretne játszani egy fenntartható jövő építésében.

A társaság az elmúlt években ennek megfelelően új szegmensek irányába fordította a befektetői kormányrudat, többek között jelentős mértékű organikus és inorganikus beruházásokat eszközölt, mindeközben fejleszti és erősíti meglévő üzletágait. Emellett a Mol a hulladék-újrahasznosítás területén is új pályára áll. Júliustól jön a hulladékkoncessziós óriás, a MOHU, amely országos szinten felelős a hulladékgazdálkodás megfelelő lebonyolításáért.

A jövő stratégiája

A fentiek mellett a társaság eltökélt célja a szénhidrogén ágazat fejlesztése. Bacsa György beszámolt róla, hogy a Mol töretlen növekedési pályáját a Covid-járvány fékezte le. 2021-ben a túlfűtött gazdaság hamar újraindította a motorokat, ám tavaly februárban kitört az orosz–ukrán háború, ami Európa-szerte energiaválsághoz vezetett, valamint megtépázta az ellátásbiztonságot. Az ügyvezető szerint a Mol portfóliója jelenleg megfelelően diverzifikált ellátásbiztonsági szempontból, köszönhetően többek között a hazai, illetve nemzetközi beruházásoknak. Példaként említette, az azerbajdzsáni ACG olajmezőben meglévő kisebbségi részesedés megvásárlását, amely jelentősen hozzájárult a szénhidrogénkészlet-pótlási célokhoz.

A háború miatt olyan beruházásokat is végre kellett és kell hajtanunk, amik nem szerepeltek a korábbi fókuszterületek között. Példaként említhető a kőolaj forrásdiverzifikáció. Ezek más, fejleszteni kívánt területekről vontak el forrást

– mondta Bacsa György.

A Molnak ugyanakkor van mit a tejbe aprítania, hiszen a tavaly december 6-án kivezetett üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak ellenére (480 forintban maximalizálták mint a benzin, mind a gázolaj literenkénti árát) is olyan pénzügyi eredményt tud felmutatni, ami a mosolyt csal a részvényesek, valamint a vállalatvezetés arcára. Ugyanakkor az extra adók, járulékok, ársapkák jelentős mértékben terhelték és terhelik a cégcsoport eredményességét.

„Klímatudatosnak lenni nem marketingfogás, hiszen ha olyan biztonságos, klímasemleges ipari konfigurációt helyezünk előtérbe, ami biztosítja a növekedést, de óvja a bolygót, akkor tehetünk azért az uniós célkitűzésért, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet. Enélkül komolyan kockáztatjuk a bolygó jövőjét. foglalkozni kell azzal, hogy lehet fenntartható a tevékenység” – mondta Bacsa György, hozzátéve: a vállalat jelenlegi technológiája még évtizedekig fenntartható az emisszió csökkentése, illetve a hatékonyság javítása mellett. „A Mol és a fenntarthatóság nem áll ellentétben” – fogalmazott.

Stratégiai trilemma

Bacsa György arról is beszélt, hogy a stratégiai céljaik megvalósításával kapcsolatban három oldalról is jelentős kihívásokat látnak.

  • Egyrészt az egyre ambiciózusabbá váló fenntarthatósági célok,
  • másrészt a hosszútávú transzformációs célok finanszírozhatósága,
  • továbbá az erősödő regionális elvárások a helyben történő energiaelőállítás és az ellátásbiztonság fokozására, valamin az extra adók.

A Mol a következő másfél évtizedben várhatóan átlagosan évi több milliárd dolláros beruházási szükséglettel számol többek között a hulladékgazdálkodás, a hidrogéngyártás, a növekedési beruházások, a jelenlegi üzletmenet fenntarthatóvá tételét szolgáló beruházások terén.

Kellenek a fosszilis energiahordozók

Rámutatott ugyanakkor, téves az az út, hogy a fosszilis energiahordozókra vonatkozó uniós szabályozások elsősorban a közlekedés drasztikus transzformációjára fókuszálnak, ráadásul nagyon rövid határidővel. A karbonsemlegesség eléréséhez önmagában nem elegendő az elektromos autók előtérbe helyezése, illetve az épületek energiahatékonnyá tétele – mondta.

Bár 2022-ben a globális karbonkibocsátás mintegy 16 százalékáért felelt a közlekedés, valamint a szállítás, az autóipar meggondolatlan átalakítása kontraproduktív lehet, tekintve, hogy a szegmens az unió jelentős foglalkoztatójának és GDP-hozzájárulójának számít – jegyezte meg az ügyvezető, aki szerint az elektromos mellett több olyan hajtás is rendelkezésre áll, amivel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Példaként említette a szénhidrogén alapú szintetikus üzemanyagokat.

„Szükség van a fosszilis energiahordozókra az energiaátmenetben, a felhasználásuk átalakulásával párhuzamosan” – szögezte le Bacsa György, aki szerint

a zöld transzformáció egyik letéteményese a rugalmas fosszilis alapú áramtermelés, elsősorban a kiegyenlítő energia piacán.

„Az energiaipar sikeres transzformációja elképzelhetetlen ellátásbiztonság nélkül, ezért a zöld átmenetben a fosszilis energiának is kiemelt szerep jut: az áramtermelés mellett az alacsony karbonlábnyomú üzemanyagok és a fejlett vegyipari termékek gyártásához is szükség van rá. Emellett az is, hogy minden iparág felismerje a saját szerepét, és fenntarthatóvá váljon a szállítmányozás, a repülés, az autógyártás, vagy éppen az építőipar is – mondta az ügyvezető igazgató.

Bacsa György szerint jó úton járnak a hazai szénhidrogén lelőhelyek felkutatásával, ami újfajta technológia mentén zajlik – ezt mutatja a vecsési mező megtalálása is. Az ország kőolajtermelésének döntő hányada a Molon keresztül zajlik, s az elmúlt időszakban bejelentett sikerek hozzájárulnak a hazai szénhidrogén-termelés természetes csökkenésének ellensúlyozásához, ezáltal pedig az ország ellátásbiztonságához.

Bacsa György 2022. decemberben

Bacsa György 2022. decemberben

Fotó: Soós Lajos / MTI

Mi lesz az üzemanyagárakkal?

Az utóbbi idő a kereslet csökkenése a forint erősödése, valamint az olaj árának esése következtében trendszerű üzemanyagár-csökkenésnek lehettünk tanúi a hazai kutakon. Ennek ugyanakkor hamarosan vége lehet, és emelésekkel szembesülhetünk. Az olajtermelő országok május 1-től várhatóan visszafogják kitermelésüket, ami az olaj árának emelkedéséhez vezethet. Jelenleg a Brent hordónkénti ára 83, míg a WTI-é 79 dollár körül mozog, ám a termelés visszafogásának hatására a 100 dolláros hordónkénti árszint sem elképzelhetetlen.

„A Mol az aktuális versenypiaci változásokhoz igazítja üzemanyagárait. Fontos szempont az árak alakulásánál a dollár-forint, illetve az euró-forint árfolyamának alakulása, továbbá a logisztikai költségek beépítése is elkerülhetetlen. Valóban vannak olyan félelmek, hogy növekedni fog az olaj hordónkénti ára. Elég, ha csak a háború eszkalálódása miatti félelmekre gondolunk. Amely ország ettől tart, az visszafogja a termelését, ami áremelkedést von maga után.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) jövőbeni döntéseit nehéz leképezni, ezért a Mol az aktuális helyzetet veszi alapul. A forinterősödés nagyban segítette az üzemanyagok árának csökkenését, ez most megtorpanni látszik”

– mondta az Index kérdésére Bacsa György.

(Borítókép: A Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítója 2022. május 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Válságálló-e Magyarország?
Erre ad választ Virág Barnabás, az MNB alelnöke és Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára mellett több rangos pénzügyi szakértő a Napi.Gazdaság konferencián. Tudjon meg többet a konferenciáról!>
Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.