Index – Gazdaság – Százmilliárdos ébredés a Dürer Park álmából

általa megosztva admin
Kategória:


Korábban többek között Quimby-koncertnek is otthont adott, de több száz nemzetközi és hazai előadó is megfordult benne, ahogy baráti összejöveteleket is szép számmal rendeztek a Dürer Kertben. A kultikus szórakozóhely 2008-ban nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt, a koronavírus-járvány 2020-ban lakatot tett rá, az eredeti helyszínen történő újranyitás pedig kérészéletűnek bizonyult, hiszen a területet megvásárló, befektetési vállalat az addigiaktól merőben eltérő projekt megvalósítását tűzte zászlajára.

Történelemóra

Az Ajtósi Dürer sor 19-21. szám alatt lévő épületegyüttes egy merőben új, szinte már futurisztikus testet ölt, némi klasszicista éllel. Rá is fér a ráncfelvarrás, hiszen sem az épület, sem a parkrész nem esett át állagmegóváson az elmúlt évtizedekben.

A terület igencsak gazdag történelemmel rendelkezik. 1875-ben a Dürer Kert területén található akkori nyaralók egyikében töltötte utolsó nyarát a szépkorú Deák Ferenc, erről egy, az épületegyüttes falára felvésett emléktábla árulkodik. Az épület 1883-ban a Sacré-Coeur (Szent Szív) rend nővéreinek birtokába került, akik egyházi katolikus leányiskolát alapítottak a szomszédos telkek felvásárlásával párhuzamosan, így 1884-85-re megépült a zárda épülete, melyet aztán tovább bővítettek – később fiúk is tanulhattak az iskolában. A II. világháború idején a nővérek számos menekültet, zsidót, hadiszökevényt bújtattak az iskola falai között, akik ennek köszönhetően élték túl a világégés viszontagságait. A Rákosi-rendszerben, ahogy a többi egyházi intézmény, ez is az államosítás sorsára jutott, a rend tagjaival pedig nem bántak kesztyűs kézzel. Többeket meghurcoltak, másokat kiutasítottak Ausztriába, illetve Franciaországba.

Az épületegyüttesben ezt követően kommunista pártpolitikusok képzésére létrehozott iskola működött tovább, egészen 1956-ig. A forradalom- és szabadságharc kitörését követően a Kádár János vezette MSZMP vette birtokba az épületegyüttest, továbbra is politikai főiskolaként, ez egészen 1990-ig tartott. A kommunista időszakban méltatlanul elhanyagolták az épület eredeti értékeit, leverték a katolikus múltra utaló díszeket, emlékeket, elbontották a tetőt és egy „építészetileg értéktelen tetőt húztak fel helyette”. A rendszerváltás után a politikai főiskola megszűnt, a terület azonban állami tulajdonban maradt. Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kapta meg üzemeltetésre a területet. Végül 2006-2007 környékén privatizálta az épületegyüttest az akkori kormányzat, ami egy izraeli befektetőcsoport érdekeltségébe került, amely azonban a 2008-2009-es pénzügyi világválság hatására kihátrált a fejlesztések mögül. Így egy ideiglenes hasznosítás vette kezdetét, ekkor költözött be a Dürer Kert szórakozóhely, amely az alsó szintet, valamint a kerthelyiséget vette igénybe, a többit épületrészt továbbadta albérletbe különböző cégeknek, magánszemélyeknek.

Miről szól a Dürer Park-projekt?

A terület történelmi kontextusba ágyazása után nézzük, milyen beruházások valósulnak meg Zugló szívében.

Új generációs zöld környezetbe illeszkedő lakó-, valamint irodaépületek létesülnek, emellett egy új belső park is teret kap

– mondta az Indexnek Szilágyi István, a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője.

A Városligeten belül a Liget-projekt által minőségi átalakulás zajlik, ehhez jön hozzá a Dürer Park-projekt – ismertette az ügyvezető. Feltett szándékuk volt a Dürer Kert fennmaradása, és méltó helyre kerülése, továbbá a többi bérlővel is korrekt megállapodást hoztak tető alá. A Dürer Kert végül a befektetők segítségével az Újbudán található BudaPart városnegyedben, a Kopaszi-gátnál horgonyzott le – fűzte hozzá.

Az irodaházak építése már zajlik a Market Építő Zrt. generálkivitelezésében, a lakóépületeké azonban még nem kezdődött el, jelenleg a tervek véglegesítésénél tartanak. A projekt részeként 208, kialakításában, méretében, illetve anyaghasználat tekintetében felső kategóriás lakás épül, „a kereslet szempontjából frekventált Zuglóban” – mondta Szilágyi István. A későbbi ütemezésben szerepet játszik az ingatlanpiac jelenlegi gyengélkedése.

Szilágyi István rámutatott, hogy a régi zárdaépület nem számít műemléknek. Jelenleg fővárosi védettség alatt áll, ami azt jelenti, hogy az egységes városkép szempontjainak figyelembevételével kell megőrizni elsősorban az épület homlokzatát – jelezte. A beruházó az elvárt odafigyelésen túlmenően is igyekszik minden apróságot menteni, ami menthető, művészettörténészt is bevontak az értékek beazonosítására. Mindezt figyelembe véve a második számú irodaépület gyakorlatilag egy hibrid épület lesz, a modern körülöleli a klasszikus épületrészt. Megtartják a régi épület homlokzati részeit, belül pedig egy hatalmas aulát alakítanak ki, ami a régi és az új épületrész csatlakozási pontja lesz.

Akár a 100 milliárdot is súrolhatja

A teljes beruházás költségvetése 50 és 100 milliárd forint közé tehető.

Az ügyvezető beszámolt arról, hogy a projektet előbb a koronavírus-járvány miatt szállítási nehézségek, az alapanyagok drasztikus drágulása nehezítette, majd az orosz–ukrán háború kitörésével felerősödő energiaár-robbanás, valamint a forint euróval szembeni gyengélkedése is sújtotta.

A nagyobbik irodaház 2024 második felére, a kettes számú 2024 végére, míg a lakóingatlanok 2025 végére-2026 elejére készülhetnek el. Az úthálózat felújítása várhatóan az idei év végére, jövő év elejére fejeződhet be.

Win-win helyzet

A kivitelezők megállapodtak a zuglói önkormányzattal, hogy a projekt részeként mintegy egymilliárd forintból megújul az Ajtósi Dürer sor mintegy 300 méteres, valamint a Zichy Géza utca közel 100 méteres szakasza. „Az infrastrukturális beruházásokat teljes mértékben saját forrásból valósítjuk meg, ám az érintett közterületek tulajdonosa a kerületi önkormányzat, az engedélyeket pedig a Budapest Közút adta ki. Ez egy win-win szituáció. Bízunk benne, hogy a főváros folytatja a Hungária körútig tartó felső, illetve a Dózsa György útig tartó alsó szakaszt” – tette hozzá az ügyvezető.

A közterületi infrastruktúra a Colas Alterra Építőipari Zrt. kivitelezésében valósul meg. A munkálatok március 22-én kezdődtek, a közlekedők ütemezett és időszakos, nem teljes keresztmetszetű forgalomterelésekre, sávlezárásokra számíthatnak. A trolibusz közlekedés folyamatos lesz.

A közterületi felújítási program többek között az alábbi fejlesztéseket fogja össze:

Ajtósi Dürer sor

  • 300 méter hosszú, teljesen új pályaszerkezet kap az Ajtósi Dürer sor, ezen kívül új járdaburkolatot építenek, és egy középső zöldsáv is kialakításra kerül, szem előtt tartva a zöldterületek növelését.
  • Megújul a közvilágítási- és trolibusz felsővezetéki hálózat is, több mint 30 darab új oszlop felállításával, valamint korszerűsítésével.
  • Megújul a forgalomirányítási rendszer is, szem előtt tartva a biztonságos gyalogos és biciklis közlekedést: új jelzőlámpás gyalogos átkelőket hoznak létre, többek között a Szent István Gimnázium előtt is, emellett pedig a KRESZ előírásainak megfelelő kerékpársávok kerülnek kialakításra.
  • A balesetveszélyes Ajtósi Dürer – Stefánia csomópontban a három egyen sávon átvezető telezöldes rendszer helyett, a forgalombiztonságot szem előtt tartva egy önálló balra kanyarodó sáv kiépítése történik meg.

Zichy Géza utca és Abonyi utca

  • A Zichy Géza utca Ajtósi Dürer sor felőli első 100 méterén új aszfaltburkolatot építenek, és kétirányú forgalmi rendet alakítanak ki, továbbá a Zichy Géza utca páros oldala új járdaburkolatot kap.
  • Az Abonyi utca páros oldala is új járdaburkolatot kap, mintegy 220 méter hosszan, egészen a Szent István Gimnáziumig tartó szakaszon.

Arany tábla a cél

Egy másik el nem hanyagolható, sőt, ma már alapkövetelménynek számító tényező az épület fenntarthatósága. Zéró károsanyag-kibocsátású épületek megvalósítása a cél. A kivitelezők szerették volna a kert meglévő növényzetét is megóvni, a fák állapotának feltérképezésére külön erre specializálódott céget fogadtak fel, akik megvizsgálták, hogy melyik fát lehet megmenteni és milyen módon.

A projekt célja a LEED GOLD minősítés kiérdemlése, ami a legmagasabb minőséget képviselő építőanyagok használatát, valamint azt osztályozza, hogy az épületen belül dolgozók, élők egészsége szempontjából mennyire fenntartható a létesítmény. Egy ilyen minősítést jelző tábla óriási presztízs egy beruházás számára

– jegyezte meg Szilágyi István.

A zuglói önkormányzat régi vágya volt, hogy a mögöttes Abonyi utca felőli területről átjáró nyíljon a Városliget felé. „Szorgalmijog-megállapodást kötöttünk a kerület vezetésével, hogy kialakítunk egy közterületként átjárható átjárható sétányt, amin keresztül a Dürer Parkon keresztül gyalog, biciklivel, vagy épp rollerrel a Városliget felé lehet venni az irányt” – mondta Szilágyi István, aki szerint fontos szempont, hogy „kinyitottunk a lakók számára a területet, ami jelzi, hogy az épületegyüttes a városrész szövetébe kíván beágyazódni.”

Az Ingatlanfejlesztő feltett szándéka, hogy a zárda kápolnáját megmentsék (a Dürer Kert nagyszínpada a kápolna alján helyezkedett el), továbbá a projekt dísze lesz az ifjabb Albrecht Dürer festő – az utca egyik névadója – által megalkotott bűvös négyzet, aminek faragott kőtömb formában állítanak emléket. A bontási munkálatok során megtalálták az épület alapkövét, egy 1893-as keltezésű kétoldalas, német nyelvű újságot, valamint egy időkapszulát, amiben többek között régi pénzérmék voltak. Ezeket szintén kiállítják az épületben.

Az elkerülhetetlen politikai velejáró

Mivel Magyarországon vagyunk, a beruházás kivitelezői nem tudták elkerülni, hogy politikai csatározások közepette találják magukat. A NER-bélyeget egyből rásütötték a Dürer Park Projektre, köszönhetően annak, hogy a beruházás az állami beruházási tendereken gyakran győzedelmeskedő Market Zrt. generálkivitelezésében valósul meg.

Amiatt is támadták a projektet, hogy a korábban tervezett közérdeket szolgáló városligeti bővítés helyett magánérdekek kerültek előtérbe a beruházás által. A Dürer Park ingatlanfejlesztést 2021 novemberében nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánították. A rendelet felülírta a zuglói Kerületi Építési Szabályzatot és új paramétereket állapított meg, ezzel lényegében minden, a beruházás útjába kerülő akadály elhárult.

Szilágyi István elmondta: nincs politikai, csak városfejlesztési ügy.

Szakmai munkát végzünk a beruházás során, számunkra ez az egy szempont érvényesül. Van egy elhanyagolt terület, amit szeretnénk a lehető legjobban hasznosítani. Az is fontos számunkra, hogy a Fővárossal és a kerülettel jó kapcsolatot ápoljunk. A zuglói önkormányzattal kölcsönös megelégedettségre kötöttünk egy úgynevezett városrendezési megállapodást, amelyben rögzítettük azt a pénzügyi konstrukciót, illetve hogy pontosan milyen fejlesztéseket valósítunk meg

– szögezte le az ügyvezető, aki hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg a beruházást.

Dürer Park Projekt

A Dürer Park ingatlanfejlesztés előkészítése 2018-ban indult Zuglóban, az Ajtósi Dürer soron, a kivitelezési munkák 2020 nyarán kezdődtek. Az újgenerációs épületegyüttes – két iroda- és három lakóépület – az értékeit megőrző, megújuló zöld környezetben, 3,7 hektáron valósul meg 2024-25. évi átadással. A befektetési alapok által 2017-ben – kifejezetten a Dürer Park-projekt megvalósítása céljából – alapított Dürer Befektetési Kft. a Property Market Kft.-vel együttműködésben végzi az ingatlanfejlesztést. A Zugló szívében létrejött koncepció kialakítását a milánói Lissoni & Partners Studio készítette, az építészeti megoldásokért az Avant-Garde Építész Stúdió tervezőiroda, a generál tervezői feladatokért pedig a Lean Tech Mérnökiroda felel. Az irodaépületek generálkivitelezője a Market Építő Zrt.

(Borítókép: Szilágyi István. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.