Index – Gazdaság – Aki új életet akar kezdeni, annak kapóra jönnek az akkumulátorgyárak

általa megosztva admin
Kategória:


„Teljesen új helyzetet teremt az autógyárak, és velük együtt a járműipari beszállítók életében, hogy 2035 után már nem lehet belső égésű motorral szerelt új autót forgalmazni az Európai Unió 27 tagállamában” – mondta az Indexnek a svájci Georg Fischer AG szerszámgépüzletágának (GF Machining Solutions) régiós, magyar és román piacért felelős vezetője. Kifejtette, hogy a céldátum már most sem felfoghatatlanul távoli, de az átállás azért várhatóan egy hosszabb folyamat lesz, benne van a pakliban a kivezetés előtt egy belsőégésű-dömping. Azoknak a járműveknek a 8-10 éves generációs életciklusával számolva reálisan a 2040-es évek közepére jöhet el a totális elektromobilitás korszaka az utakon.

Az akkumulátorgyárak hozadéka

„A belső égésű motor és az elektromos autó között a fő különbség az energiaforrás, márpedig az akkumulátor lemezeihez, celláihoz, valamint a villamos hajtáslánchoz olyan precíziós alkatrészekre van szükség, amelyek technológiájával rendelkezünk” – jelentette ki Szabó Gábor. Úgy véli,

a Magyarországra települő dél-koreai, illetve kínai akkumulátorgyárak a kkv-szektor több száz hazai tagjának kínálnak új esélyt. Legalább akkora változásokra számít, mint a győri Audi- vagy a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár megjelenését követő években.

Ami pedig az akkumulátorgyárak megítélését illeti, a szakember hangsúlyozta: ha egy üzem valóban környezettudatosan épül meg, akkor annak nemcsak az adott városra, hanem a komplett régióra is pozitív hatása van. Márpedig „szigorú szabályokat kell betartaniuk az ilyen kaliberű termelőegységeknél, ahogy a kivitelezés, úgy már a tervezés során is”. A GFMS régiós vezetője szerint az utóbbi időszak azt bizonyítja, hogy a beruházásösztönző gazdaságpolitikának érdemes volt ebbe az irányba nyitnia, viszonyításképp Szlovákia hamar bajba kerülhet amiatt, hogy egyértelműen a belső égésű motorokkal szerelt autók gyártása mellett kötelezte el magát.

Kitért arra is Szabó Gábor, hogy szerszámgépeikkel elsősorban nem a tömegtermelést szolgálják ki, a nagy szériájú alkatrészgyártás helyett sokkal inkább az egyedi, kis szériás vagy saját termékfejlesztésekhez kínálnak berendezéseket. Így a zöldátállás stációitól függetlenül ugyanúgy szállítanak gépeket mások mellett fényszórót, vagy a belső enteriőr elemeit gyártó cégeknek. Mielőtt a vállalat markáns járműipari kitettségére gyanakodnánk, a cégvezető megjegyezte, hogy több lábon állnak, teljes árbevételük csak egy kisebb hányada függ egyetlen ipari szegmenstől.

Nem szerencsés, ha mindenki autóipari beszállító akar lenni, miközben ott van az elektronika, az energetika, a csomagolóipar, az orvostechnikai eszközgyártás, vagy ha már közlekedés, a repülőgépipar is

– adott ízelítőt a színes portfólióból, hogy mennyire különböző ipari területeken vethetők be az általuk forgalmazott megmunkálóközpontok, tömbös és huzalos szikraforgácsológépek, illetve számos egyéb megmunkálási megoldásuk.

Hasonló cipőben, mint a háztartások 

Míg azonban az elektromosjármű-ipar ma még kicsit inkább a jövő, addig az energiaválság nagyon is a jelen. Szabó Gábor szerint a magyar kis- és középvállalkozások hasonló cipőben járnak, mint a hazai háztartások:

újabb gépvásárlások helyett most inkább az energiaköltségek optimalizálására törekednek, elsősorban napelemmel, hőszivattyúval.

Ezzel együtt új technológiára, ahhoz pedig modern gépekre is szükség van és lesz, ez alapvetően finanszírozási kérdés, sok múlik a régóta várt, beruházási célú uniós pályázatok megjelenésén is. Úgy látja, a kkv-szektor életében a fenntarthatósági törekvések megvalósítását évekkel hozhatja előre az energiaválság, miután a termelő-gyártó iparvállalatok egyik napról a másikra a saját bőrükön tapasztalták: aki a függőséget csökkentve nem ruház be megújuló energiás fejlesztésekbe, annak a pluszköltségeit be kell építenie a termékek, szolgáltatások áraiba, ami a versenyképesség rovására megy.

Senki sem tudja megmondani, hogy alakulnak hosszú távon a gáz- és áramárak, de a mostani helyzet egy olyan adottság, amivel kezdeni kell valamit. A cégek is érzik, hogy lépéskényszerben vannak, akinek nincs B terve, az nehéz helyzetbe kerülhet

– állapította meg. Stratégiai szemlélet nélkül, mint mondta, nincs túlélés, a beszállítói láncok gyárbezárásokba torkolló töredezése senkinek sem az érdeke. „A magyar vállalkozások egyre szélesebb körben keresik a megoldást, a szavak évei után 2023-nak a tettekről kell szólnia, elérkeztünk a fenntarthatósági fordulathoz. Más kérdés, hogy ha nincs az orosz–ukrán háború és az energiaválság, csak valamikor 2025 után jött volna el ez a pillanat.

Korábban senkit nem érdekelt, ma mindenkit

A GFMS svájci anyavállalata, a Georg Fischer AG arra törekszik, hogy a károsanyag-kibocsátás és az energiafelhasználás drasztikus csökkentéséből az ügyfeleik is részesüljenek, azaz minél környezettudatosabb, kisebb fogyasztású, közben mégis hatékonyabb, nagyobb teljesítményre képes gépek gyártása áll a középpontban. Példaként felhozta, hogy van olyan géptípus, amelynek a 2015–2016-os változatához képest a fejlesztések révén létrejött mai modellel ma már 16-18 ezer kilowattóra/év megtakarítás érhető el két műszakos felhasználásban egy év alatt, ami öt-hat háztartás éves áramfogyasztásának felel meg.

Még két évvel ezelőtt sem érdekelt senkit egy gép megrendelésénél, hogy napi 70 kilowatt vagy 110 a fogyasztás, mára viszont ez a prioritássá vált.

Meggyőződése, hogy aki már a válság előtt energiatudatos volt, az hatalmas versenyelőnyre tett szert, ami a következő konjunktúrára tovább is növelhető.

(Borítókép: Szabó Gábor 2022. október 18-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).