Index – Gazdaság – A rezsin spórolnak a magyarok, a húsevésen viszont nem

általa megosztva admin
Kategória:


Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé.

Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben.

A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.

Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozóerejű előírások. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések

a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik.

Mekkora áldozatot hoznának a magyarok a környezetért?

A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus állt. Arról kérdezték meg az embereket, hogy e hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül (vagyis 2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor).

Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen. 

Az eredmény azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.

Elsősorban a következő területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok:

  • a válaszadók 67,4 százaléka az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata),
  • 61,2 százaléka a kevesebb hulladéktermelés,
  • 54 százaléka a dolgok megjavítása,
  • 42,9 százaléka vásárláskor környezetbarát termékek preferálása,
  • 31,7 százaléka a környezetbarátabb közlekedés,
  • 21,3 százaléka a környezetbarátabb ruházkodás,
  • 20,3 százaléka a kevesebb állati eredetű táplálék mellett tette le a voksát,
  • 5,2 százaléknak pedig semmilyen szándéka nincs az életmódját megváltoztatni.

Leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók mutattak tendenciát erre.

Az ország legszegényebb régiójában élőknek már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra, mint az ország leggazdagabb régiójában élőknek, ezért látnak kevesebb lehetőséget energiafogyasztásuk csökkentésére az észak-magyarországi válaszadók a közép-magyarországiakhoz képest.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Translate ?