Index – Belföld – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet
A Momentum Mozgalom politikusa, Havasi Gábor vezette tanács összesen tíz ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt.
A projektet két éve vizsgáló eseti bizottság munkáját összegző, kétszáz oldalas tervezetben összesen tizennégyszer szerepel a korrupció szó, nagyrészt két olyan ügyben, amelyet már korábban kivizsgáltak, nevezetesen a parkolás és az M4-es metró esetében – hívja fel a figyelmet a Népszava cikke.
A jelentés leszögezi, hogy legtöbb esetben a fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek.
Amint a lap írja, az elmúlt húsz évben Magyarország GDP-jének 34–39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, ez arány pedig 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP-konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. Mivel a kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra, ezért több esetben is
„a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatók azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok rendszeres alábecslését, valamint a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását nevezték meg. A város a pénzügyi mozgástér teljes hiányában, a külső finanszírozásoktól függve kezdett bele egy hatalmas projektbe, anélkül hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna.
A lap írása kiemeli, hogy az egyik legmeghökkentőbb megállapítást a 4-es metróval kapcsolatban tették, amely az ismert 453 milliárd forint helyett csupán 380 milliárd forintba került. A csökkenés annak köszönhető, hogy az irányítást átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést belefoglalták a költségvetésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegy esetében sem volt jobb a helyzet, ahol egy működő modell helyett egy olyan csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíteni, amelyhez hasonlót még sose csinált a megbízott cég.
A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott.
Nem vonnak senkit felelősségre
A bizottság nem tesz javaslatot büntetőfeljelentésre, tekintettel a már lezárt büntetőeljárásokra. Akikkel kapcsolatban ez felmerülhetett volna, ők „már nem tartoznak a fővárosi önkormányzat, illetve gazdasági társaságai állományába”.
Azt javasolják viszont a városvezetésnek, hogy a Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztési jogával az Országgyűlés felé, a közösségi közlekedés finanszírozásának átalakítására készüljön egy költséghatékonyságot növelő terv, beleértve a meglévő díj- és kedvezményrendszer áttekintését is.
(Borítókép: A Budapesti Közlekedési Központ [BKK] elektronikus jegyrendszeréhez kapcsolódó érvényesítő készülék a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán 2017. szeptember 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!