Index – Külföld – EU-biztos az Indexnek: Nincs alternatíva

általa megosztva admin
Kategória:


A Nobel-díjas közgazdász, William Nordhaus azért a tanulmányáért kapta az elismerést, amelyben kifejti, a szennyezés nullára csökkentése nem megoldás, hanem meg kell találnunk az egyensúlyt a klímaváltozás és a klímapolitika költségei között. Hogyan tud megbirkózni az EU a károsanyag-kibocsátás 2050-re tervezett nullára csökkentésének árával?

A tudomány szerint az éghajlatváltozás és a környezet romlása egzisztenciális fenyegetést jelent Európára és a világra nézve. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület hatodik értékelő jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a tudományos bizonyítékok egyértelműek: az éghajlatváltozás veszélyt jelent az emberi jólétre és a bolygó egészségére. Bármilyen további késedelem az összehangolt globális fellépésben mulasztásnak számít. Ez azt jelenti, hogy a klímaválság ára felmérhetetlen az emberek számára, és megfosztjuk gyermekeinket a jövőjüktől. A William Nordhaus által kidolgozott költség-haszon elemzési modellek még csak nem is veszik figyelembe az éghajlati fordulópontok átlépésének gazdasági hatását.

Nincs erkölcsi, etikai és gazdasági alternatívája a cselekvésnek.

Ez az oka annak, hogy az EU az éghajlattal és a természettel kapcsolatos fellépést a zöld megállapodásának középpontjába helyezte. Célunk, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, ezért elválasztjuk a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és biztosítjuk, hogy egyetlen régió se maradjon le.

Ezt hogyan kívánják biztosítani? Vannak erre vonatkozó becsléseik?

A 2050-ig elérendő klímasemlegesség, azaz a károsanyag-kibocsátás nullára csökkentése immár szilárdan beépült az uniós jogba. A klímasemleges gazdaságra vonatkozó javaslataink 2050-re technológiailag, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt megvalósíthatók. Elemzésünk szerint az EU GDP-je 2050-ben ténylegesen két százalékkal nőhet a klímasemlegesség esetén a jelenlegi „business as usual” forgatókönyvhöz képest, ha a klímapolitikát más szakpolitikai területeken megfelelő reformok támogatják. Az egész EU-ra kiterjedő éghajlatpolitikai célkitűzés nemcsak szakpolitikai célként megfelelő, hanem a jelenlegi és a jövő nemzedékek jólétének, társadalmi-gazdasági modellünk fenntarthatóságának és az importált fosszilis tüzelő- és nyersanyagoktól való általános stratégiai autonómiánk biztosításának feltétele is.

Az alacsonyabb életszínvonallal rendelkezők jövedelmük nagyobb részét költik energiakibocsátással kapcsolatos kiadásokra. Meg tudja akadályozni az EU azt a helyzetet, hogy a zöld átállás a legszegényebbeket érintse a leginkább hátrányosan?

Valójában a legszegényebbek azok, akik a leginkább szenvednek az éghajlatváltozástól és a károsanyag-kibocsátástól, beleértve a levegő-, zaj- és talajszennyezést. Ennek egyik példája a lakhatás. A szegények általában csak a legszennyezettebb területeken engedhetik meg maguknak a lakhatást, például ipari övezetek környékén vagy nagy utak közelében. A kérdése azonban nagyon jó. Az igazságos átmenet az európai zöld megállapodás alapvető pillére, a klímasemlegességre való átállás során az embereket kell előtérbe helyezni, és figyelmet kell fordítani azokra a régiókra, iparágakra és közösségekre, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe. Az októberben közzétett Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok 88 százaléka támogatja ezt a célt. 

Európai zöld megállapodás (EU Green Deal)

Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása egzisztenciális veszélyt jelent Európa és az egész világ számára. E problémák kezelése érdekében az európai zöld megállapodás az EU gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá fogja átalakítani. Biztosítani fogja, hogy:

  • – az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen;
  • – a gazdaság növekedése függetlenedjen az erőforrás-felhasználástól;
  • – az átalakulásnak se egyének, se térségek ne legyenek vesztesei.

Az európai zöld megállapodás a koronavírus-válságból is kiutat mutat. A hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló, összesen 1,8 billió (ezermilliárd) eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál.

forrás: Európai Bizottság hivatalos oldala

És mi a helyzet a növekvő energiaárakkal?

Sajnos ez a jelenlegi helyzetben egyre nagyobb kihívást jelent. Az ukrajnai háború és az ehhez kapcsolódó energiaválság az egekbe emeli az energiaárakat.

A világjárvány áldozatai után a legszegényebb családoknak nehéz döntéseket kell hozniuk, hogy korlátozott erőforrásaikat élelmiszerre vagy otthonuk fűtésére/hűtésére költik.

Még a közepes jövedelmű családok és kisvállalkozások esetében is fennáll annak a veszélye, hogy nem tudják fizetni az energiaszámláikat. Ehhez erős és összehangolt szakpolitikai válaszra van szükség gazdaságunk és társadalmunk védelme, valamint a zöld átállás előmozdítása érdekében.

Hogyan lehet mindezt összehangolni a zöld átállással?

A jelenlegi példátlan helyzetre adott európai szakpolitikai válasz kulcsfontosságú új eleme a REPowerEU-terv, amely növeli az energiahatékonysággal, az építkezésekkel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós jogalkotási javaslatok ambícióit. Európa aránytalan lakáspiaca az energiaszegénység és a túlzott energiafogyasztás egyik fő oka.

Minden uniós polgárnak joga kell legyen megfizethető, minőségi és egészséges otthonhoz.

Az energiahatékonysági intézkedések felgyorsítása a fogyasztók – a háztartások és a vállalkozások – védelmére szolgáló eszköz az energiafogyasztásuk és energiaszámláik csökkentése révén, ugyanakkor hozzájárul az energiaellátás és a megszorító intézkedések kockázatának csökkentéséhez. Így még most is össze tudjuk hangolni a zöld politikánkat az energiaszegénység elleni küzdelemmel.

A tervek között szerepel, hogy a levegő minőségével kapcsolatos kritériumokat nem teljesítő EU-tagállamoknak kártalanítaniuk kell az ezzel összefüggő betegségben szenvedő lakosaikat. Miket fogadnak el kompenzációként? Milyen eszközökkel rendelkezik az Európai Bizottság, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ezek a kártérítések valóban megtörténnek?

Az uniós környezetvédelmi jog nem pusztán szabályok és szabványok összessége, hanem intézkedéseket is tartalmaz az ilyen szabályok hatékonyságának biztosítására. A szabályok megsértése esetén a környezetszennyezés áldozatainak való ésszerű kártérítés méltányos intézkedés, amely segít biztosítani a szabályok hatékonyságát. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a kárt szenvedett személyek bizonyos feltételek teljesülése esetén kártérítésre jogosultak. Jelenleg az Európai Bíróság előtt folyamatban van egy olyan ügy, amely egy francia bíróság kérésére elmagyarázza, hogyan alkalmazható ez az elv a levegő minőségének területén.

Az uniós jog jelenleg nem határozza meg, hogy milyen kompenzációt kell elfogadni, csupán azt követeli meg, hogy annak eredményesnek kell lennie.

A felülvizsgált, levegő minőségéről szóló irányelvre vonatkozó közelmúltbeli javaslatában a Bizottság konkrét kompenzációs mechanizmust javasolt arra az esetre, ha az emberek egészségének károsodása részben vagy egészben a levegőminőségi szabályok megsértése miatt következett be. Az érintetteknek joguk van kártérítést követelni és azt megkapni, ez pedig magában foglalja a kollektív fellépés lehetőségét.

2019 és 2021 között mintegy 19 ezer ember halt meg a nyugat-balkáni gyárak kén-dioxid-kibocsátása miatt, sokan az unió területén. Mit tehet az EU ezekben az esetekben?

A légszennyezés nem áll meg a határoknál, ezért létfontosságú az azokon átnyúló, légszennyezéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, valamint az országok és régiók közötti információ- és tudásmegosztás. A Bizottság együttműködik a nyugat-balkáni országokkal, hogy elősegítse az európai zöld átállás céljainak elérését, és a társulási előrehaladás részeként szorgalmazza az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, például a levegő minőségéről szóló irányelvekkel való összehangolást. 2021-ben elindult a nyugat-balkáni zöld menetrend, amely a szennyezés- és szén-dioxid-mentesítéshez kapcsolódó uniós irányelveket tartalmaz. Ennek a menetrendnek a megvalósítása érdekében jelentős pénzeszközöket különítenek el az energiára és a környezetvédelemre ebben a régióban. Az EU környezetvédelmi és energiatörvényeit fokozatosan beépítik az Energiaközösségbe, amely magában foglalja a nagy tüzelőberendezések veszélyes kibocsátásának korlátozását.

Ebben hogyan tudják segíteni az említett térséget?

Az EU jelentős támogatást nyújt a régió levegőminőségének javításához, például több mint 75 millió eurót adtunk Koszovónak az ottani B szénerőművek légszűrőinek felszerelésére. Ez jelentősen javítja a levegő minőségét, az érintett lakosság egészségét és jólétét a környező területeken. Az Európai Unió emellett támogatja a szén kivonását a Nyugat-Balkánon és Ukrajnában. A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv, valamint a zöld menetrend révén az EU több mint 138 millió eurót fektetett be a térség szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására, és ezáltal polgárai életének javítására. Uniós szinten a levegőminőségre vonatkozó új javaslatok egyértelművé teszik és megerősítik a tagállamok közötti együttműködés szabályait a levegőminőségi előírások határokon átterjedő légszennyezés miatti megsértésének kezelése érdekében. Ez megköveteli a tagállamok közötti, valamint a Bizottsággal való gyors információcserét.

Az előrejelzések szerint a magyarországi levegőben szálló finompor (PM2.5) szintje 2030-ban közel azonos lesz a mostanival. Milyen hatásai lehetnek az új autó- és akkumulátorgyárakba történő beruházásoknak? Terveznek új előírásokat ezekre az iparágakra vonatkozóan?

Az uniós környezeti levegőminőségi irányelvek felülvizsgálatához készített részletes tanulmány szerint az alapforgatókönyv szerint 2030-ban Magyarországon a várható PM2.5-kibocsátás 18 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 2020-ban.

Ezen forgatókönyv esetében a műszaki intézkedések végrehajtása során a PM2.5-kibocsátás akár 69 százalékkal is csökkenhetne 2030-ban.

Ez óriási csökkentési potenciál. A lakossági szektorban a szén- és biomassza-felhasználás mérséklésével és a tisztább technológiákra való átállással további PM2.5-csökkentés érhető el Magyarországon. A mezőgazdaságban ezek az ammónia csökkentését célzó intézkedések végrehajtásával érhetők el, mint például a szarvasmarha-, sertés- és baromfitrágya, valamint az ásványi műtrágyák hatékonyabb kezelése.

Milyen szerepet játszik a lakossági energiakibocsátás?

A levegő minőségét befolyásolja a közúti közlekedés, valamint számos más ágazat, például a lakossági fűtés, a gyártás és az energiaellátás. A közúti közlekedésből származó részecskék hozzájárulása az évek során folyamatosan csökkent, mivel a legtöbb járműben bevezették a részecskeszűrőket, és 2018-ban a becslések szerint az EU-ban a teljes mennyiségnek csak 11 százalékát tették ki. Azonban tudjuk, hogy jobban is lehet ezt csinálni. A Bizottság nemrégiben tett közzé új kibocsátási szabványokat, amelyek biztosítják, hogy az autók, kisteherautók, teherautók és buszok zöldebbek legyenek. Arra számítunk, hogy a következő években az autógyártók átalakítják gyáraikat ezen új típusú járművek gyártására. A beruházás nagy részét azonban nulla kibocsátású járművek előállítására kell fordítani, hogy 2035-re teljesüljön az a kötelezettség, hogy csak szén-dioxid-kibocsátástól mentes személygépkocsikat és kisteherautókat értékesítsenek.

A szennyvízi iszapból biogázzal energiát lehet előállítani, de az ivóvízzel más a helyzet. 2040-re az EU célja az energiasemlegesség az ágazatban, de mit értenek pontosan ezen a kifejezésen?

Az energiasemlegesség azt jelenti, hogy az ágazat által felhasznált energia megegyezik az ágazat által termelt energiával, vagy az alatti szinten van.

Az egyes szennyvíztisztító telepek, de teljes uniós tagállamok is úgy döntöttek, hogy elmozdulnak az energiasemlegesség felé. A közelmúltban felülvizsgált települési szennyvízkezelésről szóló irányelv segíteni fogja az európaiakat abban, hogy a tisztább folyók, tavak, felszín alatti vizek és tengerek előnyeit élvezhessék, miközben a szennyvízkezelés költséghatékonyabb lesz. A szennyvíz, mint erőforrás lehető legjobb felhasználása érdekében a javaslat szerint 2040-re az ágazat energiasemlegességét kell elérni, és javítani kell az iszap minőségét, hogy újrahasznosítható legyen, hozzájárulva ezzel a körkörös gazdasághoz.

A vízszennyező anyagok listáját nemrég frissítették új elemekkel, beleértve például az antibiotikumokat és a rovarirtó szereket. A szakértők szerint azonban a nagyvárosok közelében a legnagyobb probléma a hormonális fogamzásgátlókkal van, amelyek terméketlenné teszik a halakat. Gondolkodnak ezzel kapcsolatos szabályozáson?

A vízszennyező anyagok frissített listájára vonatkozó javaslat új szennyező anyagokat és az azokhoz kapcsolódó küszöbértékeket tartalmaz az ipari szennyező anyagokra, a gyógyszerekre és a rovarirtó szerekre vonatkozóan. Az újonnan javasolt anyagok tartalmaznak olyan hormonokat, amelyek felelősek a halak terméketlenné válásáért: 17 alfa-etinilösztradiol (EE2), 17 béta-ösztradiol (E2) és ösztron (E1). A hormonális fogamzásgátlókból származó maradék hormonok eltávolításának leghatékonyabb módja a települési szennyvíztisztítás szintjének emelése. Nemrég javasoltuk a nagyobb városokban, valamint a kockázatos területeken, például fürdőhelyeken a tisztítótelepek frissítését. Ezek alkotják a negyedik kezelési fokozatot, amely 80 százalékkal csökkenti a mikroszennyező anyagok általi szennyezést.

Azt is javasoljuk, hogy a gyógyszeripar, mint szennyező fizesse meg a tisztítótelepek korszerűsítésének költségeit.

Ez ugyan csökkenti a fogyasztók terheit, ugyanakkor piaci jelzést küld az iparnak, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyek kevésbé károsak az ökoszisztémára.

(Borítókép: Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelmi, óceáni és halászati biztosa az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2021. október 20-án. Fotó: Frederick Florin / AFP)

Translate ?