Index – Belföld – Egész éjjel folyt a vita a parlamentben a szociális törvényről

általa megosztva admin
Kategória:



A folyamatos obstrukciós vitában az ellenzéki képviselők alapvetően arra keresték a választ, hogy a legnagyobb válság kellős közepén miért akar az állam kivonulni a szociális szektorból. Az MTI összefoglalója szerint még csütörtök reggel 6 órakor is tartott az előző, szerdai ülésnap első napirendi pontja, a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslat vitája a parlamentben. Az ellenzék elsősorban a jogszabálycsomag szociális törvényt módosító részével elégedetlen.

    
  A hozzászólások szerint Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy nemcsak egy gazdasági, hanem egy szociális válság is kialakulóban van. Mihálffy Béla (KDNP) kijelentette, a kormány az elmúlt 12 évben bizonyította, hogy az emberek bízhatnak benne.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, 2010 óta Magyarország folyamatosan leszakadt a visegrádi országoktól, majd a szociális érzékenységet kérte számon a javaslat kidolgozóin.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: az otthongondozás elismertségét növelte a kormány, kevesebb mint negyedére csökkent a mélyszegénységben élők aránya, nemzetközi összehasonlításban is javítva az ország pozíciót, “kanyarban előzve”.

Bakos Bernadett (LMP) előremutatónak nevezte a “hosszú és mély vitát”, hangsúlyozva, “egyéni válságokkal igenis van teendője az államnak, nem a legutolsó, hanem az első helyen”.

Nagy Csaba (Fidesz) kijelentette: az ellenzéki kritikákkal szemben a kormánynak van válasza a kis falvakban, tanyákon egyedül élő idős emberek gondjaira. Az ő támogatásukat szolgálja a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amelyben a települések kisbuszra pályázhatnak, hogy el tudják érni a tanyán élő idős embereket.

Komjáthi Imre (MSZP) jelezte, hogy a kormány GDP-arányosan kevesebbet költ szociális szolgáltatásokra mint 2010-ben. Míg 2010-ben még az uniós középmezőnyben volt Magyarország, tavaly már csak Lettországot és Írországot előzte meg – mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) erre reagálva kettős mércének nevezte, hogy míg az ellenzék kritizálja a kormánypártokat, amiért 2010 előtti adatokat használva érvel, ők megteszik ezt. Tordai Bencéhez hasonlóan ő is a katolikus egyház katekizmusából idézett, jelezve: a szociális felelősségvállalás hierarchiájáról szóló rész a törvényjavaslatban – mely szerint mindenkinek részt kell vennie a közjó előmozdításában – éppen az egyház társadalmi tanításán alapul.

Jámbor András (Párbeszéd) a törvénymódosítás energiaválsággal való kapcsolatát fejtette ki, példaként hozva fel, hogy eltűnt a hazai piacról a rezsicsökkentett PB-gázpalack vagy hogy szerinte nem lép fel a kormány a kilakoltatási anomáliákkal szemben.

Rétvári Bence erre úgy reagált, hogy a kilakoltatásokra példaként felhozott V. kerületnél jóval több ilyen intézkedés történik ellenzéki vezetésű városrészekben.

Ungár Péter (LMP) hangsúlyozta, elsődlegesen a nők töltik be a gondoskodási feladatokat és koruk előrehaladtával egyre több emberről gondoskodnak, ők nevelik a gyermekeket és gondozzák az idős embereket.

Rétvári Bence szerint erre a fontos kérdésre reflektál a kormány számos intézkedése, így a Nők 40 program, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az édesanyák foglalkoztatásának rugalmasabbá tétele vagy a bölcsődei férőhelyek számának növelése.

Kanász-Nagy Máté (LMP) jelezte, Újpesten a kilakoltatásokat az önkormányzati bérlakásokból rendkívül hosszú folyamat előzi meg és csak végső esetben történnek meg.

Ungár Péter (LMP) szerint évek óta látható: kivonul a szociálpolitika területéről az állam, dacára annak, hogy alapvető feladatai vannak e téren.

Hajnalban már tanulmányokat olvasott fel az ellenzék

Az éjszaka folyamán Tordai Bence (Párbeszéd) több felszólaláson keresztül olvasott fel egy tanulmányt a szociális védelemről. A hajnali órákban Jámbor András a magyar szociálpolitika helyzetéről szóló tanulmányból olvasott fel, majd egy rövid szünetet tartott a Ház.

Ezt követően előbb Héjj Dávid (Fidesz), majd több ellenzéki politikus is köszönetet mondott azoknak a munkatársaknak, akik több órája segítik az ülés megtartását.

A vitában felszólalt Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is, aki Ungár Péter korábbi felszólalására reagálva jelezte: már mintegy háromezer olyan fogyatékossággal élő ember van, akik a korábbi nagy intézmények helyett tizenkét fős, támogatott lakhatási formában, önállóbban élhetik mindennapjaikat.

Szeberényi Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy Ázsia – és elsősorban Kína – jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt harminc évben, nyilvánvaló, hogy “a jövő Ázsiában is van”, nem kereskedni az ott található országokkal elképzelhetetlen. Úgy beállítani a belgrádi vasútvonalat érintő beruházást, mintha nem lenne értelme, rövidlátásra utal – hangoztatta. A hajléktalanellátás – kommentálta Tordai Bence egyik korábbi felszólalását – összetettebb kérdés, mint ahogy azt a Párbeszéd képviselője láttatta.

Reggel 7 óra után ért véget az általános vita

Jámbor András (Párbeszéd) az adórendszerről szóló és a családok jövedelmi viszonyait, helyzetét taglaló tanulmányt idézett felszólalásában. Szerinte a kormány olyan társadalmat épít, amelyben a “lent lévőknek” nem adják meg az esélyt. Szorgalmazta, hogy adjon a kormány magyarázatot a szociális törvény módosítására, illetve vonja vissza azt.

Bakos Bernadett (LMP) előremutatónak nevezte a vitát, majd azt mondta, általános tapasztalat, ha a kormány infrastruktúrát fejleszt, annak nem az emberek, hanem a nagytőke kiszolgálása a célja. Sürgette az ötezer forintos klímabérlet bevezetését, ami egyaránt lenne szociális és zöld intézkedés. Érthetetlen, a kormány miért nem támogatja – mondta.

Ungár Péter (LMP) szerint a régió többi országában jobb a helyzet az “aktanyilvánosságot” tekintve, mint nálunk. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem jeleskedik, hogy ez nálunk is megtörténjen – jegyezte meg. A segélyezési rendszer átalakításáról azt mondta, a nagyszülői gyed jó intézmény, de a gyodnál elgondolkodtak-e azon, hogy szintén flexibilis módon alkalmazzák. Továbbra sincs válasz arra, hogy ha nincs konkrét következmény, nem változik semmi, akkor miért módosítanak a gondoskodáspolitikán. Előfordulhat, hogy csökken majd a jogosultság mértéke? – kérdezte.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arról beszélt: a háborús gazdasági helyzet és az unió hibás szankciói miatt jelentős energiaköltség-növekedéssel kell számolniuk a kis- és középvállalkozásoknak. Ezért fogadták el az új támogatási programot, amelyre 250 milliárdot különítettek el. Kitért arra is: a törvény alapvető célja, hogy az igazi verseny az egyéni és a közösségi közlekedés között legyen. Jó menetrenddel, korszerű és kényelmes járművekkel, jó bérletrendszerrel szeretnék a közösségi közlekedést elősegíteni – jelezte.

Tordai Bence (Párbeszéd) a korábban megkezdett, hajléktalanokról szóló tanulmány felolvasását fejezte be. Szerinte az állam szociális biztonság megteremtésére vonatkozó kötelezettségét lényegében minimálisra csökkentik, az állam lemond a szociálisan veszélyeztetett polgárairól.     Jámbor András (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a rezsinövelés egymillió háztartást veszélyeztet. A tanárokért rendezett reggeli budapesti demonstrációra invitálta a kormánypáriakat, hogy ott mondhassák el: miért nincs pedagógus-béremelés.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra reagálva zárszavában azt felelte: a javaslat része a gyermekvédelmi törvény módosítása is, amely a gyermekek szociális biztonsága érdekében a tartásdíj állam általi megelőlegezését tartalmazza, valamint az a passzus, amely az emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket segíti.

Az ülésen elnöklő Oláh Lajos (DK) az általános vitát nem sokkal reggel hét óra után lezárta, majd kilenc óráig szünetet rendelt el. Akkor a szerdai, még nem tárgyalt napirendi pontokkal, elsőként az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának vitájával folytatják a munkát a képviselők.

(Borítókép: Latorcai János (KDNP) az Országgyűlés alelnöke a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 26-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)





Source link

Translate ?