Index – Gazdaság – Így változott az EU energiafelhasználása az elmúlt 30 évben
Most, hogy az elmúlt két hétben szinte minden gondolatunk a rezsicsökkentés körül forgott, egyre többet filozofálunk az energiafogyasztáson, és egyre többet is akarunk tudni erről a témakörről. De mit is kell tudnunk pontosan? A villamos energia és a földgáz ára jellemzően három összetevőből áll:
- az energia alapára,
- hálózati díjak,
- adók és/vagy illetékek.
Az adók és illetékek aránya viszont meglehetősen eltérőek az Európai Unió tagállamai között.
Dániától Magyarországig – avagy a két véglet
Az Eurostat közlése szerint 2021 második felében a háztartások villamosenergia-ára – a 2 500–5 000 kWh éves fogyasztású háztartások esetében – átlagosan 0,237 eurót tettek ki kWh-onként az EU-ban.
A LEGMAGASABB ÁRAT A DÁN FOGYASZTÓK FIZETTÉK AZ ÁRAMÉRT, 3,4-SZER ANNYIT, MINT MAGYARORSZÁGON.
Míg Dániában az adók és/vagy illetékek aránya a villamos energia teljes árának 56,9% volt, addig Hollandiában negatív (-3,0 %) arányt figyeltek meg támogatások, a visszatérítések és juttatások miatt.
A földgáz ára – itt a 20–200 GJ éves fogyasztású háztartásokat figyelték – átlagosan 0,078 euró/kWh volt az EU-ban 2021 második felében.
A SVÉD FOGYASZTÓK 6,1-SZER ANNYIT FIZETTEK A FÖLDGÁZÉRT, MINT A MAGYAROK.
Az adók és/vagy illetékek a fogyasztók által Hollandiában fizetett teljes ár több mint felét (57,8 %) tették ki, míg ez az arány Görögországban volt a legalacsonyabb (6,2%).
Növekszik a megújuló energia aránya
2020-ban az EU végső összenergiafogyasztása 886 millió toe volt; ez 5,6%-kal volt alacsonyabb a 2019-es, a COVID-19-válság előtti szintnél.
- A kőolajtermékek az EU energiafelhasználásának több mint egyharmadát (35,0 %) tették ki (bár arányuk csökkenőben volt),
- a villamos energia (23,2 %)
- és a földgáz (21,9 %) is viszonylag magas arányt képviselt.
1990-hez képest az unió energiafogyasztása 2020-ban többé-kevésbé stabil maradt – átlagosan évi 0,1 %-os visszaeséssel. Azonban jelentős elmozdulást történt az EU végső energiafogyasztásának szerkezetében, méghozzá a szilárd tüzelőanyagoktól és a kőolajtermékektől a villamos energia, valamint a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felé való elmozdulást illetően.
- A szilárd tüzelőanyagok aránya például 11,5%-ról 2,6%-ra csökkent 1990 és 2020 között,
- ezzel szemben a megújulók és a bioüzemanyagok aránya 4,3%-ról 11,8%-ra emelkedett ugyanebben az időszakban.
Csak a válság és a pandémia csökkentette a közlekedés energiafelhasználását
2020-ban az ipar az Európai Unión belül elfogyasztott energia valamivel több mint egynegyedét (26,1%), míg a közlekedés 28,4%-át tette ki, 45,5%-ot hagyva az egyéb ágazatokra – ezek főként lakossági felhasználásra és szolgáltatásokra vonatkoznak.
Bár 1990-ben és 2020-ban szinte nem volt különbség az EU végső energiafogyasztásának általános szintjét illetően, jelentős különbségek voltak a különböző végfelhasználások között.
A közlekedés energiafelhasználása viszonylag gyorsan emelkedett – megszakítás nélküli ütemben – 1990 és 2019 között (kivéve a globális pénzügyi és gazdasági válságot és annak következményeit), tekintve, hogy a fogyasztás összességében 30,9 %-kal nőtt.
Ezzel szemben az iparon belüli végső energiafelhasználás közel egynegyedével (22,8%-kal) esett vissza ugyanebben az időszakban, és különösen nagymértékben csökkent a fogyasztás a 2009-es pénzügyi és gazdasági világválság idején (13,6%-kal).
Ezeket a hosszú távú tendenciákat 2020-ban megszakította a koronavírus-járvány. Az EU végső energiafogyasztásának általános szintje 2020-ban (2019-hez képest) 5,6%-kal esett vissza, különösen a közlekedés esetében, mivel a fogyasztás 12,8%-kal esett vissza.
Silányan állunk a megújuló energiaforrásokkal – nem úgy egyes tagállamok
2020-ban az EU bruttó végső energiafogyasztásának mintegy 22,1%-a származott megújuló energiaforrásokból, szemben az egy évtizeddel korábbi 14,4%-kal.
2020-ban Svédországban a végső energiafelhasználás több mint háromötöde (60,1%) megújuló forrásból származott,
míg Finnországban, Lettországban, Ausztriában és Portugáliában is több mint egyharmados arányt regisztráltak.
Nem mindenki áll viszont ilyen jól a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, ugyanis 15,0 % alatti felhasználást mértek Hollandiában, Magyarországon, Belgiumban és Luxemburgban is, míg Máltán rögzítették a legalacsonyabb, 10,7 %-os értéket.
Itthon is vége az aranykornak
S bár az Eurostat valamennyi energiaárral kapcsolatos mérési grafikonján Magyarország áll a legelőkelőbb helyen, a helyzet nálunk is változik, ugyanis augusztus 1-től vége a hagyományos rezsicsökkentési modellnek.
Aki ugyanis éves szinten átlépi
- áramfogyasztásban a 2523 kWh-ot,
- földgázfogyasztásban a 1729 m3-t,