Index – Belföld – „Gyurcsány fasiszta tagozata”, „pusztuló ország” – nem kímélték egymást a képviselők

általa megosztva admin
Kategória:



Kanász-Nagy Máté (LMP) a dugódíj minél előbbi bevezetését sürgette Budapesten. Véleménye szerint a közlekedési dugót, a túlzott autóhasználatot vissza kell szorítani az életminőség javítása érdekében. Szerinte a dugódíj nem egy sarc, hanem forgalomszabályozási eszköz.

Több érvet is megfogalmazott a dugódíj mellett: szerinte ahol bevezették, csökkent az autós forgalom, élhetőbbé, zöldebbé váltak a városok, emellett a belvárosban élőknek is joguk van a csendes, nyugodt környezethez. Hozzátette: Magyarországon évente 10-15 ezer ember hal meg környezetszennyezés miatt, a dugó pedig környezetszennyező.

Fizessenek a szennyezők!

Szólt arról is, hogy jelenleg az autós közlekedés költségét csak részben fizetik az autósok, érvényesíteni kell a fizessenek a szennyezők elvet. Közölte: a dugódíjjal pluszforrás jutna a közösségi közlekedésre. Jelezte, hogy a dugódíjat nem a baloldal, hanem a zöldek, az LMP szeretné bevezetni.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette: amíg ez a kormány hivatalban van, nem lesz dugódíj.

Indoklásként elmondta: a kormány nem akarja nevelni az embereket, nem akarja megmondani, hogyan éljék az életüket, mivel közlekedjenek. Szerinte Karácsony Gergely főpolgármester mellett most már az LMP is a dugódíj mellett van.

Értékelése szerint a probléma valós, de a dugódíj mint megoldás nem jó, mert nem helyes azoknak a külső kerületekben vagy az agglomerációban élőknek a megsarcolása, akik például munkába járáshoz használják az autót. Autóval közlekedni nem deviancia – közölte.

Készen lenne, ha marad Tarlós

Elmondta: a budapesti közlekedés romokban hever, a káosz mindennapos, mert nem hangolják össze a fővárosi önkormányzat által megvalósított fejlesztéseket, amelyek késnek is, holott a kormány jelentős pénzt ad rájuk. Ha Tarlós István maradt volna a főpolgármester, már rég készen lennének a budapesti fejlesztések – hangoztatta.

Hiányolta a 3-as metró klimatizálását. Úgy összegzett, a főpolgármester nem teszi, amit ígért, de teszi, amiről egy szót sem szólt: megbénítja a város közlekedését biciklisávokkal, és lezárja az autóval közlekedőktől szinte a teljes rakpartot.

A beterjesztett költségvetés megszorításokra épül, és hiányzik belőle a zöld nézőpont – mondta keddi napirend előtti felszólalásában a párbeszédes Szabó Rebeka a parlamentben, és hozzátette: fontos lenne, hogy a zöld civil szervezetek kapjanak pályázati úton megfelelő állami támogatást. Az ellenzéki politikus a magyarországi nagy tavak helyzetéről is beszélt, és kifejtette, hogy szerinte a kormány nem tesz semmit ezek megmentése érdekében.

Válaszában Koncz Zsófia államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a teremtett világ megóvása és a klímavédelem mellett, zajlik a klímavédelmi akcióterv, amelynek keretében többek között felszámolják az illegális szemétlerakókat, minden újszülött után 10 fát ültetnek, meghatszorozzák a hazai napenergia-kapacitást 2030-ra, és betiltották az egyszer használatos műanyagokat. A kormány elfogadta Európa legszigorúbb állatvédelmi törvényét, és hazánk a hatodik legjobban áll a szén-dioxid-kibocsátás terén az EU-ban – sorolta az államtitkár.

Költségvetési maradványok, kenyér, cirkusz és tűzijáték

A Mi Hazánk képviselője, Szabadi István fölvetette, hogy a költségvetési maradványösszegből miért nem csoportosítanak át a pedagógusok béremelésére. Helyes, hogy az orvosok bérét emelték, de ezt a tanárok esetében is meg kellene tenni – vélekedett.

Tállai András jogszabály-ismertetéssel kezdte a válaszát, és közölte, szigorú szabályai vannak a maradványforrások felhasználásának. Szerinte az ellenzéki politikus összekeveri a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványokat.

Maradványforrásokra folyamatos béremelést tervezni súlyos szakmai és politikai hiba lenne, mivel azt csak biztosan beszedhető forrásokra lehet alapozni, de a maradványok nem ilyenek – ismertette a Pénzügyminisztérium államtitkára, és hangsúlyozta:

a 2023-as költségvetés megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjasokat, a családokat és a rezsicsökkentést is.

A szocialista Komjáthi Imre kifogásolta, hogy 6,5 milliárd forintba kerülhet az augusztus 20-ai rendezvénysorozat, amin felül nettó 1,3 milliárd forintot költenek majd a tűzijátékra. Az MSZP politikusa hangsúlyozta: nem szeretné elvenni egyetlen családtól sem a tűzijáték élményét, de a jelenlegi helyzetben kevesebb forrásból is meg lehetne oldani annak lebonyolítását.

Több kenyeret és kevesebb cirkuszt!

– fogalmazott a képviselő.

Dömötör Csaba úgy reagált, a baloldalnak mindig is ellentmondásos volt a viszonya a nemzeti ünnepekhez, a kormány célja viszont az, hogy méltóképpen lehessen megünnepelni azokat. A tűzijáték fontos és rendkívül népszerű eleme az ünneplésnek, amit az emberek szeretnek – húzta alá az államtitkár, és emlékeztetett: a kiemelt területekre is egyre nagyobb források jutnak. A védelem, az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális segítségnyújtás területén is jelentősen emelkedtek a források 2010 óta, amihez képest elenyésző összeg az, amit a tűzijátékra fordítanak.

Ki beszélhet a rendőrségről?

A momentumos Gelencsér Ferenc azonnali, érdemi béremelést követelt a rendvédelmi dolgozóknak. Szerinte 12 éve kétharmaddal kormányoz a kormány, így az elmúlt évek kudarcai csak őket terhelik. Egy rendőr ma nettó 200 ezer forintot keres.

Mit csináltak önök 12 éven keresztül, hogyan lehet, hogy a magyar rendőrök rosszabban keresnek, mint a román, szlovák vagy horvát kollégáik?

– tette föl a kérdést a politikus.

Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, a Momentum frakcióvezetője füstgránátot dobott a rendőrökre, így a párt álláspontja nem hiteles. Hozzátette: Brüsszelben is akadályozzák a hazánknak járó források utalását, a magyar Parlamentben viszont hiányolják az uniós pénzeket. A bűncselekmények száma mintegy harmadára csökkent, az emberek biztonságérzete viszont jelentősen nőtt 2010 óta – emelte ki a Belügyminisztérium államtitkára, és hangsúlyozta korábban 35, idén pedig 10 százalékos béremelést kaptak a rendőrök, akiknek nemrég hathavi fegyverpénzt is utaltak.

A jobbikos Sas Zoltán a rendvédelmi illetményalap emelésének elmaradását kifogásolta, aminek összege 2008 óta nem változott. Méltatlan azt várni a rendőröktől, hogy mondjanak le a családalapításról vagy a lakhatásról, és nem is ezekről mondanak le, hanem a hivatásukról, hiszen rekordszámban szerelnek le a rendőrök – mondta a képviselő.

Gyurcsány Ferenc fasiszta tagozata lett a Jobbik, és a saját pártrendezvényükön sem tudják a rendet és a nők védelmét biztosítani – szúrt oda válaszában Rétvári Bence, és úgy vélekedett, ha házon belül nem tudnak rendet tartani a jobbikosok, nehezen hihető, hogy a rendvédelem fontos a számukra.

Emlékeztetett: ma több mint kétszer annyit fordítanak rendvédelemre, mint 2010-ben. Az államtitkár szerint az ellenzék szinte drukkolt, hogy tömeges felmondások legyenek a felmondási moratórium lejártával, de csak mintegy 1 százalékos fluktuáció volt a féléves időszakot követően. Hozzátette: több mint háromezer fővel emelkedett a rendőrség létszáma az elmúlt években.

Arató Gergely az infláció növekedését és a forint árfolyamának változását kifogásolta. Szerinte ma ezek a kérdések érdeklik a polgárokat, míg a kormányt csak a vármegyék és a főispánok foglalkoztatják, és nem törődnek a valódi problémákkal. Kamu, amikor a kormány az inflációt a háborúra fogja, miközben képtelen megoldást találni az emberek problémáira – vélekedett a DK politikusa.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, megfelelően tartja a kormány a választókkal a kapcsolatot, amit az április 3-i eredmények, és a hétvégi időközi választási eredmények is igazoltak, 17-2 arányban nyertek a hétvégén a kormánypártok jelöltjei – emlékeztetett az államtitkár.

Az ellenzék egy pusztuló, enyésző országról beszél, pedig a magyar gazdaság stabil: rekordszintű a foglalkoztatottság, a bruttó átlagkeresetek 15 százalékkal, az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek tavaly, a minimálbér háromszorosára nőtt 2010 óta – emlékeztetett a politikus.

Dömötör Csaba elmondta, van olyan uniós ország, ahol 20 százalék az infláció, és a háborúhoz való földrajzi közelség is egyértelmű szerepet játszik a pénzromlásban. Hangsúlyozta a négyféle árstop fontosságát, és felhívta rá a figyelmet, hogy ezek nélkül az üzemanyagért átlagosan 21 ezer forinttal fizetne többet egy magyar család, négy és félszeres rezsiszámlák lennének.

Háború, migráció és emelkedő védelmi források

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a háború, a terrorizmus és a migráció kérdésében Európának megfelelő válaszokat kell találnia. Az unió vezetői az önfeladás útján járnak, miközben egyre nő a migrációs nyomás, és Afrikában éhezés is kialakulhat a háború miatt, ami tovább erősítheti a bevándorlási hullámot, amelyre fel kell készülnie az országnak.

Válaszában Rétvári Bence elmondta, hogy 2020-ban 46 ezer illegális migráns akart bejutni hazánkba, tavaly viszont már 122 ezer, és egy év alatt háromszorosára nőtt az elfogott embercsempészek száma is. Hozzátette: tavaly az év első felében 45 ezren akartak illegálisan belépni Magyarországra, idén viszont már több mint 100 ezren, és duplájára nőtt az elfogott embercsempészek száma is. Egyre erőszakosabbak a migránsok, és egyre többször rongálják meg a kerítést is – fejtette ki a Belügyminisztérium államtitkára, aki szerint ezekből a számokból is látszik, hogy

nő a migráció megállításának a feladata, ezért is döntött arról a kormány, hogy önálló határvédelmi erőt hoznak létre, amely a déli határra koncentrál. Őszre pedig fel kell hogy álljon ez az egység, hogy az addigra tovább növekvő nyomás ellen meg tudják védeni Magyarországot.

Kósa Lajos a héten kezdődő NATO-csúcs kapcsán hangsúlyozta, a Fidesz a béke pártján áll, nem küld fegyvert Ukrajnába, de segíti a menekülteket, és a humanitárius segítségnyújtásban részt vesz. Naponta menekültek ezrei érkeznek hazánkba – emlékeztetett. Hozzátette: az ellenzék álláspontja eltér a kormánypártok békepárti álláspontjától, ami közelebb hozza Magyarországot a háborúhoz. A Fidesz képviselője elmondta, hogy 2010-ben 1,1 százalék volt a költségvetésből a honvédelemre fordított összeg, a baloldali kormányok leépítették a páncélos és tüzérségi képességeket, de jövőre hazánk eléri a NATO által megkövetelt kétszázalékos költségvetési arányt.

Vargha Tamás válaszában elmondta, a kormány a béke és a biztonság pártján áll, és a magyarok világosan kifejezték, hogy ezt várják a politikusoktól. Figyelmeztetett a háborús inflációra és a fenyegető gazdasági válságra, és elmondta, a szankciók egész Európának ártottak, ezért nem további szankciókra, hanem békére van szükség.

(Borítókép: Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2022. június 27-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)





Source link

Translate ?