Index – Gazdaság – Költségvetés: nem fékez a kormány a családtámogatásoknál és az uniós előfinanszírozással

általa megosztva admin
Kategória:



Mindjárt az első oldalon zárójelbe tette a kormány a Költségvetési Tanács pénteken kiadott véleményét a kedden benyújtott költségvetési törvénytervezetben, ugyanis a parlamenthez benyújtott szövegben eleve magasabb összegek szerepelnek a 2023-as büdzsé központi alrendszerének kiadási és bevételi főösszegénél is, mint amelyekről a tanács beszámolt a pénteken közzétett véleményében. Míg a KT által pénteken közzétett véleményben az szerepelt, hogy a következő évi költségvetést 30.913 milliárd forintos bevétel és 33 265,2 milliárd forint kiadással tervezi a kormány, addig a parlamentnek benyújtott törvénytervezetben

  • 30 976,3008 milliárdos bevétel, 
  • 33 328,45 milliárd forint kiadási előirányzat, és 
  • 2 352,15 milliárd forintnyi hiányt tüntettek fel. 

És a benyújtott szöveg alapján úgy tűnik, hogy nem fogadta meg a kabinet a KT ajánlását az európai uniós források előfinanszírozásának visszafogásával kapcsolatban, mivel a benyújtott tervezetben 3 407,9 milliárd kiadási, de csak 2 057 milliárd bevételi előirányzat szerepel. A tervezet indoklásából az derül ki, hogy a kiadási oldalnál jelentős tétel lehet az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 80 százalékra emelt nemzeti társfinanszírozási aránya is. 

Varga Mihály pénzügyminiszter a büdzsé parlamenti benyújtásakor egyébként hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy hamarosan lezárulnak a tárgyalások az Európai Unióval és sikerül megállapodni a helyreállítási alap (RRF) forrásainak felhasználási tervéről. Addig is úgy tervezi a kabinet, hogy annak tervezett felhasználási céljaira szánt uniós és hazai társfinanszírozási összeg feléig vállalható kötelezettség, ami az EU-val való megegyezés esetén emelkedik 100 százalékra. Hasonlóképp a keret 50 százalékáig engedne előzetes kötelezettségvállalást a 2021–2027 közötti strukturális alapok forrásaival kapcsolatban is a kabinet. A vidékfejlesztési pénzek esetén nincs ilyen óvatosság, a teljes betervezett keret erejéig vállalható kötelezettség.        

A 2023-ra várt makropálya fő számai viszont nem változtak péntek óta:

  • továbbra is 4,1 százalékos gazdasági növekedés,
  • 3,5 százalékos eredményszemléletű hiánycél,
  • a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadóssági ráta és
  • 5,2 százalékos infláció szerepel a javaslatban.

Az is kiderült, hogy a bruttó és nettó átlagkeresetek átlagosan 10 százalékos növekedésével kalkulál a kormány 2023-ra, 6,9 százalékos jegybanki alapkamat, és éves átlagban 377 forintos euróárfolyam mellett. Varga Mihály az MTI szerint a makropálya ismertetése után azért kitért arra, hogy a tervezéskor a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával is. Viszont a tervezet szerint tényleg feszes munkaerőpiaccal számoltak, mivel a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot szufficitesre tervezték, azaz azzal számolnak, hogy az emelkedő bérekből származó járulékbevételekből, és az előfinanszírozott uniós programok ellentételezésének megérkezése után még marad is 36,2 milliárd forint, miután az álláskeresési támogatásokra szánt 115 milliárdot, illetve az ismét 100,1 milliárdosra emelni tervezett tervezett Start-munkaprogramot, azaz a közmunkaprogramot, valamint az egyéb támogatásokat kifizették. 

A frissen bevezetett Rezsivédelmi Alappal – melynek keretét 670 milliárd forintra tervezik – kapcsolatos újdonság, hogy a kormány irányítása, vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek energiaár-növekedés miatti kompenzációjáról minden egyes intézmény esetén egyedi kormányhatározat alapján dönt majd a kormány. A tervek szerint 600 milliárdot szánnának az alap központi kiadásaira, 70-et pedig energia-árnövekedés kompenzáció címen fizetnének ki. Bevételként az energiaágazat különadójából 242,3 milliárdot, a bányajáradékból 240 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a távközlési cégektől 96,4 milliárdot tüntettek fel. 

A Honvédelmi Alap keretét az idén bevezetett, és jövőre is beszedni tervezett pénzügyi és biztosítási ágazati különadókból származó befizetésekkel tervezik feltölteni, a törvényjavaslat szerint 842 milliárd forintra számít a kormány. Ezt alapvetően a Magyar Honvédség működésének megerősítésére, fejlesztésére terveznek fordítani, és a kabinet reményei szerint már 2023 végére eleget tehetünk így a NATO-vállalásunknak, miszerint a GDP 2 százalékát fordítjuk katonai kiadásokra. A légierő fejlesztéseire 77 milliárdot, a szárazföldi képességekére – ez a korábban bejelentett Rheinmetallos harcjárműbeszerzés jelentheti többek között – 163,8 milliárdot, míg a katonai infrastruktúra fejlesztésére 67,1 milliárdot szánnak, további 49,3 milliárd pedig egyéb működési kiadásokra menne. Igaz, nem csak ebből lesz bevétel a haderőfejlesztésre, ugyanis a tervezet szerint a hadsereg kiselejtezett eszközeit jövőre is értékesíteni tervezik.  

A pénzügyminiszter a törvénytervezet parlamenti benyújtása apropóján beszélt arról is, hogy 2023-ban az idei évhez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal többet fordít a kormány. A tervezet szerint mivel 5,2 százalékos inflációval tervezik az évet, ekkora nyugdíjemelésre számíthatnak az ellátottak év elején, ami a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Utóbbi visszaépítése a nyugdíjrendszerbe jövőre 371,8 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Megmarad a nyugdíjprémium, amire 24,9 milliárd forintot tervezett be a kormány, de a Nők 40 program is, utóbbi éves szinten 372,4 milliárd forintba kerül. Nyugellátásokra összesen több mint 4 ezer milliárdot költ a jövő évi költségvetés. 

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy a családtámogatásokra összességében szánt keret meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb. 

A tervezet alapján a PM a Beruházás Előkészítési Alapot 3 milliárddal, a Beruházási Alapot 200 milliárddal tervezi jövőre. Járványvédelmi kiadásokra mindössze 7,7 milliárdot szánnak.

Ugyanakkor 179,323 milliárdos céltartalékkal és további 170 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt kerettel indul neki a kormány a 2023-as évnek. 

A tervezet szerint az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokra jövőre 2111,537 milliárd forintot költ a kormány, míg 306,2 milliárd forintos bevételre számítanak, amiből 155,8 milliárd a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásaiból, 43,9 milliárd lakossági kötvényekből jöhet be. További jelentősebb bevétel a kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásaiból várható. 

Az új feladatokra is költenek a minisztériumok

Az biztos, hogy megfeszítetten dolgozhattak a Pénzügyminisztériumban a hétvégén, tekintve, hogy a KT pénteki kritikájában még hiányolta az új minisztériumokat a tervezetből, de a kormány is csak a hétvégén bólintott rá a büdzsére. Mindenesetre a kedden benyújtott szövegben már szerepelnek az új tárcák, és a minisztériumot cserélő intézmények és feladatkörök is. Azt azért az  indoklásban megjegyzi a kabinet, hogy ahol még nem ért véget az egyes területek tárcák közötti átadása, ott az érintett feladat még az átadó minisztériumnál szerepel, viszont szerintük ezek aránya alacsony. 

Például a Belügyminisztérium fejezetében már ott a Klebersberg Központ és az Országos Mentőszolgálat is.

Kétségtelenül szürreálisan fest a tervezetben, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer támogatása költségvetési sort a Terrorelhárító Központ tervezett költségvetése követi közvetlenül.

Érdekesség, hogy amíg a sok ezer embert ellátó teljes előbbi szektorra 111 489 millió forintnyi személyi juttatást és 38 797,4 millió forintnyi működési kiadást terveznek, addig a TEK fizetéseire 17 398,3 millió forintot, működésére pedig 4854 millió forintot. Igaz, önálló soron szerepel egy szociális humánszolgáltatók, köztestületei szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék, és egyéb szektoron belüli bérrendezéssel összefüggő támogatási keret összesen 24,186 milliárd forintos tételt kiadva. A hivatásos életpályamodell és a hivatásos állomány lakhatására 16 milliárdot szánnak. Lesz egészségügyi fejlesztés is, a hányatott sorsú Egészséges Budapest Programra például ismét 10 milliárd forint szerepel. 

A helyi önkormányzatok támogatására önálló fejezetben 968,845 milliárd forintot tervezett be a kormány, de azért a tehetősebbektől beszedne 217 milliárdot  szolidaritási hozzájárulás címen. A Miniszterelnökség fejezetében azonban további 2169,4 millió forint szerepel települési és területi nemzeti önkormányzatok támogatása jogcímen, de jut 3777,9 millió forint az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatására is. Emellett folytatódik a Magyar Falu Program, amelyre 2023-ban 26,7 milliárd forintot szánnak, illetve azért takaréklángon Modern Városok Program is, amelyre 23,3 milliárd van betervezve.

Varga Mihály egyébként azt üzente az MTI szerint a településvezetéseknek, hogy „az önkormányzatoktól a kormány elvárja, hogy felelős gazdálkodással járuljanak hozzá a terhek arányos elosztásához”. Majd később az ATV kérdésére elmondta, hogy az év végével várhatóan kivezetik az önkormányzati bevételeket jelentősen apasztó kkv-s iparűzésiadó-kedvezményt. Ismeretes, hogy a járvány gazdasági hatásainak kompenzációjaként döntött arról a kormány még 2020-ban, hogy megfelezik az kkv-k iparűzési adófizetési kötelezettségét, így jelenleg csak egy százalékos kulccsal számolt befizetésekből gazdálkodhatnak az önkormányzatok. 

Maga a Miniszterelnökség egyébként összesen 597,54 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a Honvédelmi Minisztérium 719,1 milliárdból, igaz, ebből szigorúan honvédelmi célra, feladatokra 539,25 milliárd költhető, a többi a sport támogatása. Utóbbiból legnagyobb tétel a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia és sportesemény pályázatok, valamint a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása jogcím, a maga 29,612 milliárd forintjával.

A költségvetés szerint a háború és a járvány mellett jövőre is velünk maradhat a tömeges bevándorlási válság helyzet, mivel a honvédelmi tárcánál legalább egymilliárdot szánnak a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra. 

A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium 14,529 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat 2023-ban, ide került a határon túli műemlék-felújítási program, amire nagyjából 250 milliót, illetve a Nemzeti Kastély és Nemzeti Vár program is, ami jövőre aligha dúskálhat, mivel 188 milliót terveztek be rá. Ugyan a kiemelt kormányzati magasépítési beruházások önálló költségvetési fejezetként szerepel, azonban vélhetően a tárcának is lesz beleszólása abba, hogy az ezekre szánt 261,66 milliárd forintot hogyan költik el. A már futó egyedi magasépítési beruházásokra 215,4 milliárdot szán a költségvetés, további 15,1 milliárdot pedig programszerű magasépítési beruházások finanszírozására szánják. 

Sok forrást kap Szijjártó tárcája

Ennél jóval nagyobb, ám a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó beruházás Paks II. Itt is várható változás az orosz-ukrán háborútól függetlenül is, mivel 150 milliárd forintos tőkeemelést terveztek be a Paks II. Zrt.-nél. Az Eximbank viszont elkerült a külügytől – az új vezérigazgatóját már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nevezte ki a múlt héten, talán ezért is szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében a bank kamatkiegyenlítése jogcímen 31 milliárd forintnyi kiadás.

A Rogán Antal vezette tárcánál szintén új feladat a turizmusfejlesztés, erre 36,3 milliárd forintot szánnak jövőre. Viszont a Magyar Turizmus Ügynökség nincs nevesítve a tárca által felügyelt hivatalok, hatóságok és intézmények között, feltűnik azonban a korábban a Miniszterelnökséghez tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.  Visszafogottabb lesz a kormányzati kommunikációs kiadás is az előzetes tervek szerint, ugyanis erre és a társadalmi konzultációkra mindössze 12 milliárdot terveztek be, míg a kormányfői protokollra csak szerény 350 milliót. Ennél a tárcánál érdekesség, hogy osztalékbevételként 16 milliárd forintra számítanak jövőre a tulajdonosi joggyakorlással összefüggésben. Maga a tárca 482,46 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. 

A Technológiai és Ipari Minisztérium az egyik legnagyobb költségvetésű tárca, jövőre 2120,687 milliárddal gazdálkodhat. Igaz, ebből mindjárt tovább is adnak az autópálya-koncessziót elnyerő társaságnak 229,955 milliárdot rendelkezésre állási díjként. Persze nem ez az egyetlen autópályákkal kapcsolatos kiadás a költségvetésben, azonban valamiért a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében szerepel mintegy 151,3 milliárd forintnyi kiadás az M5 és az M6-os sztrádáknál szintén rendelkezésre állási díjként – ez ugye egy korábbi PPP-konstrukciós koncessziós szerződés eredménye. 

A már folyamatban lévő közútfejlesztésekre 236,295 milliárdot, további 204,639 milliárdot vasúti fejlesztésekre. További 181 milliárdot terveznek a vasúti pályahálózat működtetésére, 289 milliárdot a vasúti személyszállítás, 141 milliárdot az autóbuszos személyszállítás költségtérítésére, és jut mintegy 20 milliárd az elővárosi közösségi közlekedés költségtérítésére is. 

Az agrártárca viszont csak 219 952,6 millió forintból gazdálkodhat jövőre. Bevételt azért várnak innen bőségesen, mivel a Nemzeti Földalapnál mintegy 300 milliárd forintos ingatlan értékesítésből származó összeg van feltüntetve. Az előző ciklusokban levezényelt állami termőföld értékesítési program után azonban ekkora nagyságrendű bevétel legfeljebb az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő erdőterületek értékesítése után képzelhető el reálisan. 

Az ugyancsak újonnan létrejött Kulturális és Innovációs Minisztérium azonban ennél jóval izmosabb, 951,7 milliárdos büdzsé fölött diszponál. Ennek egy igen jelentős részét teszi ki az alapítványokba szervezett felsőoktatás dotációja, nem állami felsőoktatási intézmények támogatása soron ugyanis 389,7 milliárd forintos kiadás szerepel, ami vélhetően ezt takarja. Emellett a megmaradt az egyetemek, főiskolák támogatási jogcím is, ez vélhetően az egyelőre nem modellváltó intézményeket takarhatja: ezekre 48,6 milliárdos személyi juttatás mellett 37,6 milliárd működési kiadást tervez a kormány, miközben mintegy 26,995 milliárdos bevételt vár az intézményektől. A művészeti tevékenységek támogatására 45,4 milliárd forintot terveztek be, közgyűjteményi, közművelődési szakmai feladatok támogatására 3,7 milliárdot, a Liget Budapest Projekt működtetésére pedig 12,4 milliárd forintot szánnak jövőre. 

Míg több tekintetben is spórol a kormány, többek között egyes meg nem kezdett állami beruházások elhalasztásával, illetve 30 milliárdot várnak az állami létszámleépítések nyomán keletkező megtakarításokból befizetésként, egy terülten biztos nem, jövőre is százmilliárd feletti összeget, egész pontosan 109,748 milliárd forintot költ a közmédiára.

Folytatódik a Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár létrehozásának támogatása is, a működésükre 9,3 milliót, míg az építkezésre 18,5 milliárdot szánnak. 

Érdekesség, hogy bár általában a következő évi költségvetési tervezettel nagyjából egy időben nyújtják be a tervezett adóváltozásokat, ezzel egyelőre adós a maradt a Pénzügyminisztérium. A tervezett adóbevételek nagyságrendjéről azonban a költségvetési törvénytervezet végén részletesebb képet ad a kormány. Erről korábban főbb számaiban a Költségvetési Tanács véleményről szóló, fent jelzett cikkünkben írtunk. 

Kövér László tájékoztatott arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat  zárószavazását a tervek szerint július 15-18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.     

(Borítókép:  Bodnár Patrícia / Index)





Source link

Translate ?