Index – Gazdaság – Bod Péter Ákos: Rengetegbe kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek

általa megosztva admin
Kategória:



Ami rettentő sokba van a költségvetésnek: a 2014-es szinten beragadt rezsitarifák fenntartása. Az elmúlt nyolc évben bekövetkező sokféle költségnövekedés és a mai világpiaci energiaárak mellett sok száz milliárd forintra rúg az állami támogatási igény. A kormány (még) nem szánta rá magát az indokolt, észszerű intézkedésre: a tarifák felülvizsgálatára. Bevételre van szüksége, de nem nyúlt az európai viszonylatban igen alacsony és jogos nemzetközi kritikának kitett (9 százalékos) társasági adóhoz. Ehelyett ismét a különadó-emeléshez folyamodott − írja a Menedzsment Fórumon megjelent írásában Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. 

A szakember arra figyelmeztet, hogy a kijelölt ágazatok jórészt azok, amelyek már 2010 után is kaptak hasonló terhet; a pénzügyi, távközlési szolgáltatókhoz, kiskereskedelemhez, az energiaszektorhoz most a légi közlekedés társult. Feltűnő azonban, hogy az adóemelés nem érinti az építőipart, pedig ott hatalmas áremelkedés ment végbe, ami miatt kialakulhatott a szokásos nyereségrátát meghaladó vállalati eredmény, sem pedig a járműipart, holott az korábban rengeteg állami támogatást kapott – emelte ki.

Átgyűrűzhet a lakosságra

Bod Péter Ákos szerint a bankok, biztosítók többletterhei jórészt át fognak kerülni idővel az ügyféltarifákba, mert nincs olyan nyereségráta, pláne több év átlagában, amelyből könnyedén kijönne újabb 350 milliárd forint. Ahol viszont valóban keletkezett járadékszerű többlet, az a Mol, amely a globális olajárdrágulás hónapjaiban mély diszkonttal vette-veszi az oroszoktól az Ural blendet, így jelenlegi költségszintje mellett tényleg különlegesen nagy nyereségre (járadékra) tett szert. Szerinte ez az egyetlen tétel a kormány hosszú listáján, amelynek nem kellene átgyűrűznie a lakossági és üzleti szektor költségeibe.

Azonban – véleménye szerint – már a kiskereskedelmi szektorra kiróni szándékozott 60 milliárd vagy a telekommunikációs cégektől elvárt 40 milliárd hamar átkerül a vevő, ügyfél számlájára. Csakúgy, mint a légitársaságoktól beszedendő 30 milliárd: ezek a cégek ráadásul vagy veszteségesek, vagy most próbálnak visszakapaszkodni a „piros tartományból” – tette hozzá. Kiemelte: a gyógyszer-kereskedelemtől várt 20 milliárd forint is idővel átgyűrűzik a lakossághoz.

Nem állnak le a beruházások

Az MNB volt elnöke kiemelte: nem esik szó arról, hogy a bevételnövelés mellett kiadáscsökkentést, beruházások leállítását is tervezné a kormány. Ez volt tavasszal az ellenzéki program egyik oszlopa: minden egyes állami beruházást felül kell vizsgálni célszerűségi, indokoltsági alapon. A megtakarítás komoly lehet, de nem érdeksérelem nélkül, megrendeléseket kell visszamondani, munkaerő-felvételt leállítani – vélekedett.

A közgazdász szerint az, hogy ekkora méretű megszorítást vállal a kormány, arra utal, hogy a feltételezettnél is jobban elfutott a költségvetési hiány. Talán arra is, hogy nagy bizonytalanságot éreznek az uniós források beérkezését illetően. Ahogy Bod Péter Ákos fogalmaz: „az abszurd szinten befagyasztott rezsiszámlák rengetegbe kerülnek a költségvetésünknek, azaz nekünk, adófizetőknek.”





Source link

Translate ?