Index – Belföld – Wintermantel Zsolt: Attól nem fejlődik Budapest, ha kevesebbet költenek pogácsára

általa megosztva admin
Kategória:



A szerepvállalása nem volt kézenfekvő. 2019-ben ön lemondott a fővárosi listás mandátumáról, és csak tavaly tért vissza. Elege lett a budapesti politikából?

A közélettől, ügyeink alakításától soha nem mehet el annak a kedve, aki több tízezer ember képviseletére vállalkozott. Nem ment el a kedvem, egyszerű oka volt: itt, az újpesti önkormányzatnál a változás után tömegével álltak fel szakemberek, köztük olyanok is, akik több mint harminc éve dolgoztak a városházán. Egyszerűen nem tudtak azonosulni azzal a szellemiséggel, amit a baloldal 2019 nyara óta egészen a választásig vitt. Több mint 40 tisztségviselő távozott, én pedig úgy éreztem, hogy ennek a közösségnek a vezetőjeként nem lett volna korrekt, ha elegánsan, mintha mi sem történt volna, bevonulok a Fővárosi Közgyűlésbe, miközben ők az egzisztenciájukat tették kockára. Az újpesti csapatunk miatt én majdnem két éven keresztül nem vállaltam semmilyen szerepet.

Azért a BKK igazgatóságába csak bekerült…

Oda a frakció javaslata alapján a Fővárosi Közgyűlés választott meg 2019 decemberében, miután a képviselők letették az esküt, Budapest új vezetési struktúrája pedig már felállt. Bizonyára azért javasoltak, mert volt egy 17 éves közgyűlési tapasztalatom, nyolc évig Demszky Gábor ellenzéki képviselőjeként, kilenc évig pedig Tarlós István támogatójaként. Emellett közlekedésmérnök vagyok, szóval van rálátásom a főváros közlekedési dolgaira. Jelezném, a testületben nekem volt egyedül ilyen szakirányú végzettségem.

Ha már alkalmasság: képviselőtársa, Kovács Péter ugyanezen az alapon keményen bele is szállt a BKK felügyelőbizottságának új momentumos tagjába, mondván, hogy Hajnal Miklós utódjának, Iker Áronnak sincs semmilyen megfelelő végzettsége, sem közlekedési tapasztalata, és még csak nem is budapesti.

Tegyük hozzá, hogy Walter Katalinnak sincsen, Draskovics Tibornak sincsen, ezért én nem verném el a port az új felügyelőbizottsági delegáltján, ennél sokkal fontosabb strukturális kérdések merülnek fel. A pártok közti megállapodás adott, az pedig az érintett párt felelőssége, hogy milyen készségekkel és kompetenciákkal rendelkező személyt küld oda.

Ellenzéki oldalról milyen kompetenciáról tanúskodik, hogy a budapesti közművállalatok egy cégbe integrálásával 2,2 milliárd körüli összeget takarított meg a főváros?

Nézzük a mértéket. Főpolgármester úr abban kifejezetten tehetséges, hogy úgy forgassa a szavakat – elsősorban a közösségi médiában –, hogy amit mond, az nagyon előremutatónak tűnjön, de ha megnézzük közelebbről, akkor azt látjuk, hogy a BKK és a közműholding is a saját működési költségén tudott spórolni. A példa kedvéért az, hogy most majd kevesebbet költenek pogácsára (az összevonással kevesebb lett az igazgatósági és felügyelőbizottsági hely), a város életében semmilyen előrelépést nem jelent.

Ellenzéki frakcióvezetőként mi a válasza arra a kialakult helyzetre, hogy a közösségi közlekedés csődközeli helyzetbe került, és már 26 milliárdos hiánnyal kalkulálnak az idei üzleti tervben?

Egy olyan közgyűlési modellben, ahol a szerdai közgyűlés részleteiről hamarabb tájékoztatják a sajtó képviselőit, mint hogy a képviselők egyáltalán megkapnák az előterjesztéseket, a mi mozgásterünk nagyon szűkös. Az a dolgunk, hogy minden egyes kiaknázatlan lehetőségre, elhibázott döntésre felhívjuk a figyelmet.

Akkor konkrétabban kérdezem: a BKK és a BKV a kormány támogatása nélkül működésképtelen. Megkaphatja a szükséges pénzt a központi költségvetésből, vagy ezzel is sakkban kívánja tartani a városvezetést a kormányzat?

Abba a hibába ne essünk, hogy feltétel nélkül elfogadjuk, amit Karácsony Gergely állít; túl gyakran lepleződött már le. Ott volt a nem létező buszok vásárlása, a Városháza-botrány, meg az egész káosz, ami az elmúlt két és fél évben eluralta Budapestet.

A tények azt mutatják, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormányzat minden támogatást megadott a főváros és az agglomeráció közlekedéséhez. A mi gondolkodásunkban, vagyis a jobboldali felfogás szerint Budapest és az ország nem válik szét – nem is választható szét –, Budapest az egész magyar nemzet fővárosa.

Ha Budapest sikeres, az ország is sikeresebb, és fordítva. Számunkra nem elfogadható a nemzet fővárosát szembeállítani az ország többi részével. A fővárosnak azért van önálló vezetése, főpolgármestere, hogy menedzselje a város működését. Ha valakinek ez nem megy, akkor nem kell elvállalni. Tarlós Istvánnak sikerült.

Az új kormány pedig most alakult meg, a települések közlekedésének támogatási koncepciója csak most formálódik. Fővárosi képviselőként én egyvalamit tudok, hogy Magyarország egyik leggazdagabb települése Budapest. Nyilván a közösségi közlekedése sokba kerül, pusztán a jegyárbevétel nem fedezi a költségeket, de ez korábban is így volt. Egyvalamit szögezzünk le: az nem városvezetés, hogy állandón arról beszél Karácsony Gergely, mit miért nem lehet megcsinálni és mit kellene az államnak finanszírozni. Én nem hallom Tóth József XIII. kerületi polgármestert meg Botka Lászlót siránkozni.

Rendben van az, hogy a főváros a központi költségvetés nettó befizetője?

A főváros jelentős haszonélvezője az egész ország teljesítményének, miközben sokszorosan a legnagyobb és leggazdagabb települése az országnak. Miért lenne igazságtalan, ha ezzel arányosan többel járulna hozzá az ország terheihez? Magyarország egy jogállam, a döntések jogszabályok alapján születnek. A főpolgármester ügyesen egyensúlyoz a tények határmezsgyéjén, mert a jogcímet ugyan mindig megnevezi, de az igazságot sosem tárja fel teljeskörűen.

Két dolgot szokott emlegetni, az egyik a szolidaritási hozzájárulás, melyet törvény által rögzítetten, egy megadott képlet alapján számolnak ki. Megállapított összege az adott település erőképességétől, lehetőségeitől függ, az állam pedig ezt a bevételét az önkormányzatoktól átvett közoktatási feladatok finanszírozására fordítja. Nem tételezem fel, hogy e törvényt Karácsony Gergely polgármesterként ne ismerte volna, főpolgármester-jelöltként pedig ne számolt volna a szolidaritási hozzájárulás létezésével. Azt is tudnia kellett, hogy ennek megfizetésekor Budapest kedvezményt kapott, egyben tájékoztatást is fokozatos kivezetéséről. Akkor is kivezették volna, ha Tarlós István marad a főpolgármester. A másik az iparűzési adó elvétele. Ez a döntés az ország összes településére, egységesen vonatkozik…

De több településnek kompenzációt fizetett az állam, Budapestnek viszont nem.

…szóval a főpolgármester tudatosan hazudik, amikor az iparűzési adó felének elvételéről beszél. Itt ugyanis csak a kis- és középvállalatok iparűzési adójának megfelezéséről van szó, tehát a teljes IPA töredékének a feléről beszélhetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezt nem a kormány vette el, hanem ott maradt az érintett kis- és közepes vállalkozásoknál, mégpedig azért, hogy a koronavírus okozta válságban talpon tudjanak maradni, és így hozzájárulhassanak a gazdaság teljesítőképességéhez. Számunkra az emberek az elsők, az emberek biztonsága, munkahelye, megélhetése, amibe beletartozik a családok, a legtöbb embernek munkát adó kis- és közepes vállalkozások védelme, támogatása – különösen válsághelyzetben. Az ő közvetlen védelmük, közvetlen támogatásuk a legelső, amikor baj van.

Budapestnek viszont a már említett, csődközeli helyzetben lévő közlekedési cégeit kell hogy első soron az iparűzési adóbevételből finanszírozza, így egyéb fejlesztésekre alig marad pénze. Ezen a téren számíthatnak a budapestiek Lázár János támogató szimpátiájára?

Egyrészt az látható, hogy a miniszterelnök alkalmasnak tartja Lázár Jánost a fejlesztési feladatok ellátására, megvan irányában a bizalom. Persze értem a kérdését; én voltam a főváros és az állam egyeztető fórumának, a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának a tagja, láttam, hogy miként zajlanak a kormánnyal az egyeztetések, mint ahogy azt is, hogy milyen kérdésekben alakulhatnak ki nézeteltérések. Teljesen normálisnak tartom, hogy a felek a saját szakterületükön, elkötelezetten vitáznak bizonyos kérdések mentén. Ez azonban egészen más, mint ami mostanában zajlik, hogy kommunikációs csatornák lehetőségeit kihasználva, hatásvadász módon Budapest vezetése veszekszik a kormányzattal. A Tarlós–Lázár-csörtékben még kitapintható volt a megoldásra törekvés közös szándéka, Karácsony Gergely manőverezéséből nem ez tűnik ki.

Azért a közösségi közlekedési normatíva kifizetésének tavalyi halogatása nem épp a bizalmi, partneri viszony jele volt a minisztérium részéről.

A törvény azt mondja, hogy a költségvetési évben kell kifizetni. Az lehet december 31-e is, de lehet korábban is.

Tarlós István időszakában mindig jóval korábban folyósították.

Mert Karácsonyék nem írták alá az erről szóló megállapodást. Hónapokig feküdt a papír a főpolgármesteri hivatalban.

Miért lett volna érdeke a fővárosnak a késleltetés?

A budapesti embereknek természetesen az ügyek mielőbbi megoldódása az érdeke, a városvezetés viszont a közvéleményt arról tájékoztatja, hogy mégsem került pont az adott ügy végére. Így a városvezetés, ahelyett, hogy tisztességesen végezné a dolgát, áldozati szerepben panaszkodhat a médiában.

Önnek is úgy tűnik az áprilisi országgyűlési választások eredménye alapján, hogy Budapesten az ellenzéki összefogás végső soron hatékonyan kommunikált?

Most ne az egyéni eredményeket nézzük – hisz Európában és Amerikában is a nagyvárosok balra lejtenek –, hanem azt, hogy a korábbi 20 százalék körüli különbség lement 6 százalékra.

Soha ennyi ember nem támogatta még szavazatával a Fideszt, mint most. Ez pedig egyértelmű jelzés a főpolgármesteri vezetés számára, hogy az a műsor, amit az elmúlt 2,5 évben bemutattak, nem biztos, hogy annyira népszerű.

Szögezzük le: egymással sem gondolkodásban, sem a személyek közti bizalom vonatkozásában, sem az ország jövőjével kapcsolatos vízióban nincs közöttük azonosság. Összeálltak, de a hatalom megszerzésén kívül semmi közös céljuk nem volt. Sokan átláttak a szitán, ennek folytán az olló a fővárosban szűkült, és ami a legfontosabb, a budapesti szavazatok nélkül most nem lenne kétharmad.

Eltérő gondolkodású személyek és politikai közösségek kapcsolatára utalt az előbb. A főváros irányvonalát Karácsony Gergely vagy az ellenzéki oldalon többségben lévő DK politikusai szabják meg?

A hétköznapok valóságában élő emberek nagyon nem szeretik, amikor a politika a politikáról szól. Ezt egyébként én megértem, ezért csak annyit jegyeznék meg: jelzésértékű, hogy milyen, nyomdafestéket nem tűrő stílust engedett meg a kampányban a volt miniszterelnök magának egy pártközi egyeztetésen a főpolgármesterrel szemben. Ha az országos politikában nincs kölcsönös vízió a jövőről – a tisztelet megadásáról már nem is beszélve –, akkor azon sem kell meglepődni, hogy a fővárosban is a nyers hatalmi érdek és a politikai erő lehet a döntő a fontos kérdésekben.

A Demokratikus Koalíció nem szólalt meg például a Városháza-ügyben.

Nekem nem tisztem a baloldali pártok egymás közötti viszonyát és hatalmi szempontjait kommentálni, azt tudom, hogy ha Karácsony Gergely valóban akarna és tudna önálló főpolgármesterként működni, akkor nem követte volna el azt a nagy hibát, hogy elfogadja a DK részéről Bősz Anett jelölését főpolgármester-helyettesnek. Bár feltehetőleg mielőtt igent mondott, bedobott valami erőset, és még az orrát is befogta, a nyilvánosság előtt már örömmel jelentette be. Ennyit az önállóságáról.

Mi lesz a Városmajorral, a dél-budai Duna-part fejlesztésével, azokkal a fejlesztési ígéretekkel, amiket még Fürjes Balázs államtitkár lengetett be a kampányban a budapestieknek?

Ha a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) futó projektjeire gondol, és a hírek igaznak bizonyulnak, akkor azok bekerülnek az Építési és Beruházási Minisztérium alá, ami az én ismereteim szerint azt jelenti, hogy azok nem sikkadnak el. A nagy fővárosi fejlesztéseket eleddig csak a kormány vitte véghez, a baloldali városvezetés volt az, amely nagy fejlesztéseket megfúrt, leállított, kritizált. Ugyanez történt Újpesten is. 

Gondolt már arra, hogy a válság várhatóan elkövetkező éveiben nem biztos, hogy lesz kormányzati forrás a főváros kisebb-nagyobb fejlesztéseire?

Értem ezt a sugalmazást, de vegyük észre, hogy Budapest mindig akkor kapta a legtöbb fejlesztésre fordítható forrást, amikor jobboldali kormány volt hatalmon. Ez éppúgy igaz az 1998 és 2002 közötti időszakra, mint az elmúlt 12 évre. 

Ebben a Városliget fejlesztése is benne van, de – az eredeti elképzelések szerinti – megvalósításának nem mindenki örül.

Ha nincs fejlesztés, az a baj, ha van fejlesztés, az a baj. Én azt látom, hogy a főpolgármester semminek sem tud örülni. Azt nem hiszem el, hogy egy város főpolgármestere, aki egy ilyen vonzerővel rendelkező helyen, nemzetközi léptékkel mérten is ilyen jelentős fejlesztést kap, az nem örül és támogatja, hanem odaláncolja magát a fához. El kell menni a helyszínre, megnézni, hogy mi épül ott, és azt összehasonlítani az öt évvel ezelőtti, funkció nélküli állapotokkal. 

Karácsony Gergely szerint őt választotta meg demokratikusan a budapestiek többsége, Orbán Viktor pedig azt ígérte, hogy csak az épül meg, amit a budapestiek is akarnak. Ezt a városligeti fejlesztést akarják? A főpolgármester szerint nem.

Nem biztos, hogy a főpolgármester véleményét érdemes komolyan venni. Én úgy tapasztalom, hogy szerinte a budapestiek semmit sem akarnak, csak méhlegelőket, rovarhoteleket, vagyis gazt, üres kerékpársávokat, lezárt utakat, dugót, káoszt, szemetet, közterületeken dolgukat végző hajléktalanokat… Szerinte a budapestiek egy lepukkant fővárost akarnak. Én sokkal többre tartom ennél a budapesti embereket, és örülök, hogy a kormány is úgy gondolja, hogy többet érdemelnek.

A Fudan Egyetemről Karácsony Gergelyék egy népszavazás keretében meg akarták kérdezni a választókat, de az Alkotmánybíróság elkaszálta a feltett kérdésüket. Hogy lesz ebből konszenzus?

Erre lehet azt mondani, hogy sajnos, akik ezt kezdeményezték, nem ismerik a hazai jogrendet, de ebben a kérdésben a felelősség nem az Alkotmánybíróságé, hanem azoké, akik ezt a rossz kérdést feltették.

Szerintem egyébként a Diákváros és a Fudan Egyetem megvalósítása nem zárja ki egymást, mindkettő szükséges a hazai felsőoktatás fejlesztéséhez. Lehet, hogy tévedek, de ha Bécset vagy Karlsruhét kereste volna meg a kínai partner, örömmel vették volna, ha egy ilyen nagy nevű egyetem, mint a Fudan, vállalta volna az együttműködést. Ezért szerintem ami ebben az ügyben nálunk zajlik, az álvita.

A Fudan érkezése nem budapesti kérdés, hanem az ország egészének érdeke. Azt a jelentős fejlődést, amin az elmúlt évtizedekben Budapest keresztülment, nem kis részben a vidéki, kétkezi munkásemberek erőbefektetésének is köszönheti. Nagyon szomorú az a hozzáállás, amivel a főpolgármester és a többi baloldali politikus meg a hozzájuk húzó megmondóember a vidéken élő magyarokhoz viszonyul. 

Mindenesetre Karácsony Gergely a választások utáni első, napirend előtti felszólalásában kifejezetten partnerséget ajánlott az ellenzéki képviselők számára. Mely területen tudná a Fidesz–KDNP a főpolgármestert törekvéseiben támogatni?

Biztosan támogatnánk, ha lenne végre valami épkézláb törekvése, de egyelőre ilyennel még nem rukkolt elő. A rakpart lezárását meg hasonló szakmai képtelenségeket nem pártolhatunk. De ha történik valami változás e téren, én mindenre nyitott vagyok. Velem mindenről beszélhet a főpolgármester, ha fontosnak tartja, és a szándékáról tájékoztat is engem, mégpedig előre! Szeretném viszont jelezni a városvezetés felé: amiről nem tájékoztatnak, arról nem tudok véleményt formálni.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)





Source link

Translate ?