Index – Kultúr – Öt zömök tornyot építtet a kormány a Dohány utcai zsinagóga elé
A kormány 2022. április 14-ei rendelete alapján hamarosan visszaépíthetik a Dohány utcai neológ zsinagógával szemközt álló egykori Első Katonai Biztosító Intézet építette bérház világháborús sérülései miatt 1948-ban lebontott teljes tetőgeometriáját. A Magyar Közlönyben megjelent határozat világosan kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű rekonstrukció során nemcsak, hogy nem lesz településképi és tervtanácsi konzultáció, hanem a sajátos beépítés miatt figyelmen kívül hagyható a hatályos településrendezési tervek, illetve az OTÉK idevonatkozó előírásai is, ha azok akadályoznák a munkát.
A Kiskörút egyik legimpozánsabb épületét mindenképpen az ostrom előtti formájának megfelelően kívánja visszaállítani a kormány, amely az egykori toronyszerkezetek és a díszes tetődísz rekonstrukcióját jelenti. A miniszterelnöki döntés értelme szerint így a Károly körút 3/A.- Dohány utca 1/A. szám alatti manzárdtetővel megsüvegelt hatemeletes sarokház magassága nem haladhatja meg a 36 métert, a visszaépítésre kerülő egykori öt darab szecessziós vonalvezetésű kupola magassága pedig a tíz métert.
6
Galéria: Öt zömök tornyot épített a kormány a Dohány utcai zsinagóga eléFotó: Papajcsik Péter / Index
Szépítészeti beavatkozás
A kivitelezőnek minden külső részletet a korabeli tervrajzok alapján kell archaizálva helyreállítania, a belső terek kivitelezésénél azonban már szabad kezet kap. A kormány számításai szerint az így kialakított 10 szint legfeljebb 2600 négyzetméterrel növelik majd meg az ingatlan alapterületét.
A helyreállításra azért van szükség, hogy a Kiskörút északi térfala részben visszakapja egykori vertikális tagoltságát.
Ma már hihetetlen, de a Károly körút tornyait nemcsak a Deák Ferenc tér 6. szám alatti Anker-palota, a 14. szám alatti Szevera-, az 5. szám alatti Diana-, a 2. szám alatti Grünbaum-Weiner-, illetve az 1. szám alatti MTA-bérház kupolái jelentették, hanem a háború előtt a 26. szám alatti Freiberger, valamint a 3/B. alatti Dreher-paloták saroktornyai is. Ráadásul ez utóbbi kettő a most visszaépítésre ítéltetett EKBI-bérház tornyaival közösen izgalmasabb kialakítású és formájú függőleges tengelyekkel rendelkeztek, mint a most láthatóak. A tetőrekonstrukció szervesen illeszkedik a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. 50 jelesebb budapesti lakóház és közintézmény egykori kupolájának visszaállítási akciójába is, amelynek első szépítészeti beavatkozásra váró három elemét két évvel ezelőtt hirdették ki.
6
Galéria: Öt zömök tornyot épített a kormány a Dohány utcai zsinagóga eléFotó: Papajcsik Péter / Index
A tekintélyes méretű bérházat báró Huszár Károly honvédhuszár, országgyűlési képviselő építtette emeletes ház helyére építette fel az Első Katonai Biztosító Intézet építésügyi bizottmánya, amelynek fővédnöke József főherceg volt. A három udvaros, öt kupolával kombinált manzárdtetős bérház építését 1910-ben kezdték el és 1913-ban fejezték be. A szecessziós stílusú épületet Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervezte. Az épületszobrászati munkák Maróti Géza szobrász keze munkáját dicsérik. A kivitelező cég Lipták Pál és Társa cég volt. Átadását követően alig egy év múlva a zsinagóga vertikális méreteivel konkuráló sarokházat a Victoria Biztosító Rt. vásárolta meg, majd nem sokkal később már a Hungária Biztosító Rt. lett az ingatlan birtokosa.
Erotika és párbaj
A hatalmas méretű bérház híres lakója volt dr. Rácz Vilmos országgyűlési képviselő, könyvkiadó, a Színház és Divat, a Színházi Magazin újságok, valamint az Új Magazin című szexlap főszerkesztője, illetve a Párbajkódex szerzője, aki nem volt rest még a nagy Krúdy Gyulával sem pereskedni, ha éppen nem pont a kardhegyére kívánta. A párbajhős távolabbi szomszédja volt Bedő Károly az Iva Kiadóvállalat igazgatója; Márkus Lajos gépészmérnök, vasszerkezetgyár-tulajdonos; Kenessey István huszárezredes, császári és királyi kamarás és
1924-től dr. Sipőcz Jenő Budapest főpolgármestere, a Központi Választmány elnöke. Városvezetése alatt kaptak a nők választójogot, kerültek a közműüzemek és a közlekedés városi tulajdonba, illetve indultak el az első szociális lakásépítési programok. Irányítása alatt lett „Budapest a gyógyfürdők városa”.
Az épület aljában működő lokált 1938-ban alakították át 600 férőhelyes mozivá Domány Ferenc és Wellisch Tibor építészek terve szerint. A bejáratot Galambos Jenő álmodta meg. A Broadway néven működő art deco stílusú filmszínházat rejtett világítású kupolával fedte le az építész. Nézőtere a bérház udvara alatt 7 méter mélyen helyezkedett el. A mozgóképszínház 1942-1944 között Barlang, 1945-1956 között Ady, 1957-1989 között Filmmúzeum, 1989-2003 között pedig ismét Broadway moziként működött. 2004-re Szekeres Rozália és Kuknyó Lajos a teátrumot befogadó színházzá alakították át, amely a Belvárosi nevet kapta.