Index – Belföld – Az Alkotmánybíróság elutasította a dudálós tüntetők panaszait

általa megosztva admin
Kategória:



Mint ismeretes, 2020 áprilisában és májusában több autós tüntetést is szerveztek, amelyeken

a résztvevők dudálva demonstráltak az emberierőforrás-miniszter által elrendelt 60 százalékos kórházi ágyfelszabadítás, illetve a kórházi betegek hazaküldése ellen.

A tiltakozásokat a Momentum Mozgalom, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők szervezték. A rendőrség az öt tüntetés során 106 ember ellen indított szabálysértési eljárást, és első fokon 13,6 millió forintnyi bírságot szabtak ki.

Hadházy Ákos a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy az általa szervezett dudálós tüntetés megbüntetett résztvevői közül ketten pert nyertek a rendőrség ellen, így nem kell kifizetniük a rájuk kiszabott bírságot. Az egyikőjük gyalogos tüntetőként 150 ezer forintos, másikuk pedig autós tüntetőként 200 ezer forintos bírságot kapott. Azaz a gyalogos tüntető büntetését teljesen eltörölte a bíróság, míg az autóst elégnek látta csak figyelmeztetni pénzbírság helyett.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzései ellen több alkotmányjogi panaszt is benyújtottak az Alkotmánybíróságra.

Az Alkotmánybíróság mindegyik ügyben elutasította az indítványokat.

Az egyik ügyben a bíróság a szabálysértési hatósági határozatot részben megváltoztatta, és a pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó, aki a közösségi oldalán nyilvános eseményként tette közzé az előzőleg meghirdetett autós tiltakozást, a bíróság döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Ebben kifogásolta, hogy a bíróság a rendkívüli jogrendben hozott korlátozó intézkedések alatt jogszerűen gyakorolt véleménynyilvánításhoz való jogot minden alkotmányos indok nélkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bíróság a támadott végzésekben azt vette figyelembe, hogy az indítványozó az eseményt nyilvános eseményként hirdette meg, közügyben tartott véleménynyilvánítás céljából. 

Az eseménynek volt célja, napirendje, helyszíne, kezdési és befejező időpontja, az indítványozó pedig a helyszínen koordinálta az eseményeket, sajtótájékoztatót tartott, ezáltal szervezői tevékenysége is megvalósult.

A testület álláspontja szerint ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy a bíróság olyan szempontokat értékelt volna a gyűlés és a gyűlés szervezésének meghatározása során, amik sértették az indítványozónak az Alaptörvényben foglalt jogait.

A másik két ügy tényállása hasonló volt. Az egyik esetben a bíróság a szabálysértési határozatot megváltoztatta, a pénzbírságot mellőzte, és az indítványozót, aki a tüntetésen részt vett, figyelmeztetésben részesítette. Ezt követően fordult az indítványozó alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint az, hogy a bíróság szerint a véleménynyilvánítási szándékú dudálással közlekedési szabálysértést követett el, sérti a békés gyülekezéshez, valamint a véleménynyilvánításhoz való jogát.

A másik esetben az indítványozó a dudálós tiltakozó esemény szervezője és résztvevője volt. A bíróság a cselekményt négyrendbeli gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésként minősítette, de a szabálysértési hatóság által megállapított pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy a bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását.

Az Alkotmánybíróság a két ügyben megállapította, hogy 

az indítványozók cselekményüket az általános gyülekezési tilalom időpontjában a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és abba ütköző módon megtartott gyűlés szervezőiként, illetve résztvevőiként fejtették ki,

ezért azok nem élvezték a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát. Az alkotmánybírák nem adhattak alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás, azaz a dudálás esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak. Ezekhez a határozatokhoz Czine Ágnes és Schanda Balázs, valamint Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt csatolt.

(Borítókép: Simor Dániel / Index)





Source link

Translate ?