Index – Gazdaság – Koronavírus-mellékhatás: kényszermegtakarítóvá lettek az emberek

általa megosztva admin
Kategória:



2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásai 8,1 százalékkal csökkentek 2019-hez képest. Ez a statisztikai adat a legnagyobb éves csökkenés, mióta az Eurostatnál mérik ezt a kategóriát. Egészen nyilvánvaló, hogy a visszaesés a koronavírus-járványnak köszönhető, ugyanis a kontinenst 2020 februárjában, márciusában ejtette foglyul a Covid.

A társadalmi távolságtartó intézkedések és az utazási, valamint szolgáltatási szektorok igénybevételének korlátozása az otthonmaradásunkat eredményezte, ennek következtében pedig jóval kevesebbet költöttünk, mint egyébként szoktunk.

A nyaralóországokban bezárták a pénztárcákat, a magyarok a középmezőny végén

A 8 százalékos uniós átlaghoz képest Máltán mérték a legnagyobb visszaesést, a helyiek 22,2 százalékkal kevesebb pénzt hagytak ott például a boltokban és a szolgáltatóknál. A második legtöbbet „takarékoskodó” Horvátország 16,2 százalékkal csökkentette kiadásait, míg a harmadik spanyoloknak 15,8 százalékkal több pénz maradt a zsebükben.

Az első nyolc helyezett tipikus nyaralóországnak mondható, a fenti 3 nemzeten kívül ugyanis a görög (15,6%), a ciprusi (14,1%), a portugál (12%), az olasz (11,7%) és a szlovén (10,5%) háztartások fogták vissza magukat leginkább.

Csak visszafogottan esett itthon a fogyasztás

A sereghajtó nemzetek közül a norvégok mindössze 2,2, a szlovákok 2,3, a dánok 2,4 százalékkal vették vissza költéseiket.

Magyarország a hátsó harmad tetején található, 4,6 százalékos visszaesésünkkel hátulról a kilencedik helyen állunk.

Mindez annak fényében csekélynek tűnhet, hogy az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint a megkérdezettek 83 százaléka a kiadások visszafogásával válaszolt a pandémiára, 57 százalékuk az otthoni, húsz százalékuk a pénzügyi instrumentumokban tartott megtakarítások felhasználásával élte túl a problémás hónapokat.

Az elmúlt év első kilenc hónapjában a friss hazai megtakarítások volumene a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2622 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az OTP kutatása szerint az érintettek 25 százaléka kifejezetten a költések visszafogásából takarított meg új összegeket, ám ennek jó része nem volt tudatos, hiszen sokan azért spóroltak, mert nem volt hol elkölteni a pénzt. Az Erste felmérése szerint a válaszadók 27 százaléka lett kényszerű megtakarító, mert nem tudtak vagy nem akartak nagyobb vásárlásokra, befektetésekre költeni az elmúlt időszakban.

A szabadidős költések bezuhantak

De vissza az európai kutatáshoz! A háztartások fogyasztási kiadásaiban a legnagyobb csökkenést EU-s szinten

  • az „éttermek és szállodák” (−38%),
  • a „ruházat és cipők” (−17%),
  • a „közlekedés” (−17%),
  • illetve a „rekreáció és kultúra” (−17%)

kategóriák esetében tapasztalták.

Ezzel szemben a legnagyobb növekedést az „étel és alkoholmentes italok” (+3%), illetve a „kommunikáció” (+2%) kapcsán regisztrálták.

Érdekes azonban, hogy az uniós háztartások alkohol- és dohányvásárlási szokásai szinte nem változtak, csak 1 százalékos visszaesés tapasztalható.

Többet költöttünk viszont 2020-ban ételre (+3%), kommunikációra (+2,5%) és rezsire (+0,5%), utóbbit nyilvánvalóan a home office eredményezte, emiatt használtunk több vizet, gázt és áramot.

Alkoholba és dohányba menekült a magyar a karantén alatt

S hogy miként alakult a koronavírus sújtotta első, 2020-as évben egy átlagos uniós család költése? Nézzük meg kategóriánként, megvizsgálva az uniós átlagot és a magyar adatokat is!

Mire költöttünk 2020-ban? EU MAGYAR
Rezsi (víz, gáz, áram, egyéb fűtőanyag) 25,7% 22,77%
Ételek és alkoholmentes italok 14,8% 18,7%
Közlekedés 11,6% 11,3%
Egyéb áruk és szolgáltatások 11,5% 8,6%
Rekreáció és kultúra 7,8% 6,7%
Lakberendezés és háztartási felszerelés 6% 5,5%
Éttermek és hotelek 6% 6,3%
Egészség 4,6% 4,2%
Alkoholos italok és dohányáru 4,4% 8%
Ruházat és cipők 4,1% 3,1%
Kommunikáció 2,6% 3%
Oktatás 0,9% 1,8%
Forrás: Eurostat/money.hu-gyűjtés      

A gyűjtésből egyértelműen kitűnik, hogy majdnem kétszer annyit fordítottunk alkoholra és dohánytermékekre, mint az EU-s átlag. Ebben persze a részben az EU-által előírt extra magas jövedéki adó is ludas lehet, amely fajlagosan többet vett ki a kisebb átlagbérrel rendelkező kelet-európai, így a magyar pénztárcákból is. Az meglepő lehet, hogy a kimutatás szerint többet jártunk étterembe és hotelbe is, az azonban végképp meglepő, hogy kétszer annyi pénzt költöttünk oktatásra, illetve kommunikációra is.

A pandémiás adatsor persze akkor lesz teljes, ha megérkeznek a 2021-as adatok is. Előzetes vélekedések szerint itt már jelentősebb eltérések lehetnek majd az egyes országok között annak fényében, hogy hol milyen mértékben állt vissza a gazdaság a normál kerékvágásba. (A kényszermegtakarításos magyar adatokban már 2021-es felmérések eredményét idéztük.) Ugyanakkor külön érdekességet jelent majd az, hogy a gyermekes magyar családok a következő hónapban számottevő összeget kapnak majd az szja-visszatérítés keretében. E tekintetben komoly értékmérő lesz, hogy az emberek mire használják fel ezt az „ajándékot”. Vérmes reményeink nem lehetnek: az Erste Bank felmérése szerint mindössze az érintettek 4 százaléka fordítja majd a pénzt megtakarításai növelésére, öngondoskodásra, a többség inkább azonnal felhasználja. E tekintetben persze kedvezőnek mondható, hogy a legtöbben lakásfelújításra, meglévő hitelek előtörlesztésére fordítanák az összeget, illetve a gyermekeikkel kapcsolatos beruházásokba fognának.





Source link

Translate ?