Index – Belföld – Néhány év múlva rá sem fogunk ismerni a Nyugati pályaudvarra

általa megosztva admin
Kategória:



A teljes átalakítást jelzi, hogy a teljes körű műemléki felújítása után a most ismert Eiffel csarnokba nem jönnek majd be vonatok, az ugyanis közösségi térré alakul. A Nyugati tér is átalakul, elbontják a gépkocsi-felüljárót, a parkolót felszámolják és bezöldítik. A kötöttpályás hálózatot fejlesztve kialakítják a Deák teret és a Lehel teret összekötő villamos megállóját is. Ez a 49-es és a 14-es villamos vonalát érinti, mely a tervek szerint új kapcsolatot hoz létre a pesti fonódó villamoshálózathoz. 

A vasút-fejlesztésről szólva az államtitkár lehetségesnek nevezte, hogy 12 év múlva a nyugatiból induló vasúttal elérhető lesz a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az elgondolt koncepció szerint a Nyugatit részben mélyállomássá építik át, azaz a vágányok egy része a felszín alá kerül, a többi marad a felszínen az Eiffel csarnokon kívül.

A kormány döntése értelmében megszüntetik a fejpályaudvar jellegét azzal, hogy a Délit egy 4,5 kilométeres alagúttal összekötik a Nyugatival. 

A XIX. században kialakított vasúti rendszer jelenleg akadályozza a kelet-nyugati átmenő teher- és személyforgalmat, de az agglomerációs közlekedést is. Az ambiciózus tervezés azzal is számol, hogy 12 év múlva az új 5-ös metró – mely a szentendrei és a csepeli HÉV pályáját köti majd össze – a Nyugatinál is megáll.

Számok, melyek a fejlesztést indokolják

Budapest nagy problémája a közlekedés. Fürjes Balázs szerint egy 4 milliós várostérségben kell gondolkodni, amiben a három legfőbb célnak nevezte, hogy

  • minden utas gyorsabban és kényelmesebben juthasson el A-ból B-be,
  • kevesebb közlekedési dugó legyen,
  • a fejlesztés nyomán pedig tisztább a levegő.

Jelenleg 1 millió ember ingázik a külső kerületekből, illetve az agglomerációból a belsőbb kerületekbe, ezt a nyomást azonban Budapest nem viseli el, ezért szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése, a Galvani és az Aqiuncumi peremhíd megépítése, és a ma még hiányzó külső körgyűrű elemeinek létrehozására. 

A kedd óta már elérhető, nemzetközi nyílt tervpályázat résztvevőinek meg kell tervezniük a mélyállomást, a felszíni peronok elhelyezését, az Eiffel csarnok funkcióváltását, az új aluljáró rendszert és a teljes Nyugati teret is. A vasúti hálózat itteni teljes újragombolása megszüntetheti a VI. és a XIII. kerületek között a sínek jelenlegi elvágó hatását, így a Podmaniczky utca mentén egészen a Városligetig egy új, zöldfolyosó épülhet ki.

A beérkező pályaművekről 2022 március 1-ig dönt majd a szakmai zsűri. A testületnek az érintett két kerület, valamint a főváros főépítésze is tagja lesz, de felkérték a brit és cseh állami vasút főépítészét is. A kormányzatot alelnökként Vitézy Dávid képviseli majd. A tervpályázat eredményhirdetése március 30-én várható.

Csúcsra járatott utasforgalom

A Nyugati ma Magyarország legforgalmasabb állomása, napi 60 ezer ember használja, 70 százalékkal forgalmasabb, mint a második helyezett Keleti. Ha megvalósul a vasúti stratégiában foglalt koncepció, akkor ez az utasszám megduplázódhat: a le-felszállók 90 ezren lesznek, de ha az alagúti vonatokon átutazókat is hozzászámoljuk, akkor 162 ezer napi utas is lehet.

Ma ide 564 vonat jön be, ezt szeretnék 1000 feletti számra bővíteni. Ebből az 1000-ből azonban 600 csak áthalad, így Vitézy Dávid szavai szerint kettőt ér, mert egyszerre érkező és induló vonatként is felfogható.

„A Nyugati pályaudvar vasúti csarnokának felújítását a MÁV saját hatáskörben  elvégezte,  de a több mint 100 éves biztosítóberendezés cseréje nem történt meg. E nélkül azonban a pályaudvar kapacitása nem bővíthető” – mondat a Vitézy Dávid. A szükség érzékeltetésére elmondta, ma a Veresegyház–Vác vasútvonal fejlesztése a jelenlegi egy-két Nyugatiba beérkező vonat helyett óránként 6 vonat fogadását igényelné. A fogadó kapacitás azonban már most elfogyott. A hosszútávú megoldás az említett alagút, középtávon azonban a biztosítóberendezéseket és az elavult vágányokat kell kicserélni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az 20 év múlva is nyitva hagyja a továbbfejlesztés előtt a kaput – tette hozzá. 

Az Európai Tanács 2021-et a vasút évének nyilvánította. Ennek a vasutat népszerűsítő döntésnek a hátterében az állt, hogy 2030-ra 50 százalékkal, 2050-re pedig 90 százalékkal kell a közlekedés okozta károsanyag kibocsájtást csökkenteni

– jelentette ki Homolya Róbert. Ez a vasút közlekedésben betöltött szerepének megduplázása nélkül nem érhető el. 

Amint arról beszámoltunk Budapest lakossága az elmúlt évben 16 ezer fővel csökkent, jelentős részben az agglomerációban való kiköltözések miatt. Kérdésünkre Fürjes Balázs azt mondta, az elmúlt 10 évben egyszer sem volt olyan mértékű a kiköltözés, mint 2020-ban.

Hozzátette, hogy az Economist 2019-es felmérése szerint Budapest volt abban az évben a középkelet-európai térség legélhetőbb fővárosa. 

A budapesti közösségi közlekedés kívánt fejlesztése kapcsán megkérdeztük, hogy az állam miért nem utalta át a közlekedési normatívát a fővárosnak? Fürjes Balázs erről azt mondta az Indexnek: ami jár, az jár. Ennek a tartozásnak a rendezése Palkovics László miniszternek a feladata, azt azonban hozzátette, hogy a háttérben lévő elszámolási vitában egyezségre fognak jutni. Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy a vitában a főváros részéről rendre előkerülő forráshiány, mint indok nem valós, hisz 5 milliárd forintért vesz luxusszállodát a Rácz fürdőnél. Azt is jelezte, hogy a Moody’s hitelminősítő a közelmúltban felminősítette a főváros költségvetési helyzetét. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)





Source link

Translate ?