Index – Külföld – A németek zöme lefékezné a száguldozást az Autobahnon

általa megosztva admin
Kategória:



„Németországban csak azért történnek balesetek, mert nálunk nincs sebességkorlátozás. Ha csak egy ember életét mentjük meg, számomra nem kérdéses, hogy a sebességet korlátozni kell az autópályákon” – idézte az Auto, Motor, Sport Sebastian Vettelt.

Egy Formula–1-es versenyzőtől, akinek néhány igencsak gyors autója pihen a garázsban, nem ezt várná el az ember. Ő azonban az emberek életének, nem utolsósorban pedig a környezetnek a védelmét fontosabbnak tartja.

„Ez nem a személyes érzésekről szól. Az összképet kell nézni. A sebességkorlátozással közel kétmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. És egy kicsit biztonságosabbá tenné az utakat” – mondta az Aston pilótája, aki nem titkolta, hogy a Zöldekre szavazott.

A pártok, csakúgy mint az ország, megosztottak a kérdésben. A leköszönő kancellár vezette konzervatív CDU/CSU, a neoliberális Szabad Demokraták (FDP) és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) egyaránt ellenzi a sebességkorlátozás bevezetését az autópályákon, míg a balközép Szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szocialista Baloldali Párt támogatja.

A választások előtt a kampány egyik fontos témája volt a kérdés.

„Az általános sebességkorlátozás melletti érvelés politikai harci eszköz, egyesek számára még fétis is – mondta Andreas Scheuer szövetségi közlekedési miniszter. – A választásokon a polgárok eldönthetik, hogy a mobilitás szabadságát akarják-e, vagy korlátozást és tiltást. És a Zöldek határozottan az utóbbi táborban vannak” – érvelt a nyár végén a kereszténydemokrata politikus.

A németek többsége visszakozott

Az Autobahn, az autópálya Németországban a szabadság életérzésének jelképe volt sokáig, amit híven tükrözött a Kraftwerk 1974-ben megjelent nagylemezének címadó száma.

A széles völgy, a szikrázó nap, az út szürke sávja, a fehér csíkok és a zöld szegély – a Kraftwerk csupán néhány minimalista jelzővel illette a közlekedés varázsát.

„Bárhonnan is származik az ember a világon, ha Németországra gondol, az Autobahn jut eszébe” – mondta nemrégen a Mercedes-Benz anyavállalatának, a Daimlernek a svéd származású főnöke a müncheni autókiállításon. „A vásárlók úgy gondolják, hogy a német autók felkészültebbek a nagy sebességre. Miért adná fel ezt a nézetet egy exportőr ország könnyelműen?” – kérdezte Ola Källenius.

Az Autobahn a háború utáni Nyugat-Németországban a haladás szimbóluma volt – a náci asszociációik dacára. A VW Bogarával együtt a Wirtschaftswundert, a gazdasági csodát jelképezte, amely a romokból építette újjá az országot.

Amikor az első közel-keleti olajválság sebességkorlátozást követelő mozgalmat indított el, a német autós klub, az ADAC a „Szabad utak a szabad polgároknak” szlogennel állította az akkori ellenzéket a tiltakozás mellé.

„Az Autobahn tényleg egy névre szóló, igazi made in Germany ajánlat” – idézte a Fortune az Audi műszaki fejlesztési vezetőjét, aki ipari kollégáihoz hasonlóan szintén ellenezi a tilalmat. Oliver Hoffmann a személyes szabadságba való beavatkozásnak tartaná a korlátozást.

Másként vélekednek a környezetvédők.

Nincs gyorsabb és megfizethetőbb eszköz a biztonság fokozására és az éghajlat védelmére, mint a sebességkorlátozás az autópályán

– hangoztatta egy zöld képviselő, aki szerint kényelmes módon egyetlen fillért sem kellene új közlekedési táblákra költeni.

A vakmerően gyors vezetés személyes szabadságának a híveit Stefan Gelbhaar a ludditákhoz hasonlította, akiknek kedves emlékeik vannak a VHS kazetták tekercseléséről, miközben a többiek a videókat már régóta az okostelefonjukon streamelik.

A környezetvédelmi adatok azonban annyira nem meggyőzők, így a sebességkorlátozásról szóló vita tovább dúl.

A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség tavaly közzétett tanulmánya szerint a közlekedéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás az országos közutakon 4,9 százalékkal, azaz 1,9 millió tonnával csökkenne, ha Gelbhaar követeléseit teljesítenék. Ez azonban csak egy elenyésző töredéke annak, amivel az ország egyetlen lignittüzelésű erőműve önmagában képes szennyezni. Ennek ellenére a németek többsége szabályozná az Autobahnok közlekedését.

A megkérdezettek 53 százaléka úgy gondolja, hogy az autópályákon 130 kilométer/órás sebességben kellene maximálni a forgalmat, 44 százaléka pedig ellenzi a korlátozást – a német közszolgálati tévé, az ARD nemrégi közvélemény-kutatása szerint.

Akkor most várható általános sebességkorlátozás az Autobahnon?

A kérdésre nehéz választ adni.

Mindenesetre furcsa, hogy miközben az Európai Unióban egységesen 30 kilométer/órára csökkentenék a sebességet a lakóövezetekben, Németországban sokan még csak nem is mérlegelnék a sebességkorlátozást az autópályákon.

Amikor a szociáldemokraták és a Zöldek 1998 és 2005 között koalícióban együtt kormányozták Németországot, fel sem merült a sebességkorlátozás kérdése.

Akkoriban az SPD még keményen ellenezte, a pártelnök Gerhard Schrödert pedig egyenesen „autókancellárnak” becézték. A sebességkorlátozás elfogadása az ő kormányzása alatt kizárt volt. A jelenlegi SPD azonban már hajlik a népszerűtlen intézkedés bevezetésére.

Sebastian Vettel nem ért egyet azzal, hogy a sebességkorlátozás a szabadságot korlátozza.

Nem tartom szabadságom korlátozásának, amikor más országokba, például Törökországba, az Egyesült Államokba vagy Nagy-Britanniába utazom, és ott vezetek. Ez nem szabadság, hanem szokás kérdése. Előbb-utóbb úgyis bekövetkezik a sebességkorlátozás.

Ha valaki száguldozni akar, tegye ott, ahol biztonságos. Erre való a versenypálya. Ott bárki kipróbálhatja a képességeit anélkül, hogy másokat veszélybe sodorna – érvelt a Formula–1-es pilóta.

(Borítókép: Személygépkocsik és teherautók haladnak a 7-es autópályán Hannover, Bréma, Hamburg-Othmarschen és Hamburg-Bahrenfeld felé 2021. október 7-én. Fotó: Daniel Reinhardt / picture alliance / Getty Images)





Source link

Translate ?