Index – Belföld – Szarvas Péter: Kormányzati támogatással is szinte cipőskanállal fértünk bele a büdzsébe

általa megosztva admin
Kategória:



2020 márciusa óta nehezített helyzetben vannak a városok. Békéscsaba hogyan tudta megélni, kezelni a pandémiát, illetve az ezzel járó gazdasági helyzetet?

Ha egészségügyi szempontból értékeljük ezt a másfél évet, bár nincs konkrét békéscsabai városi adat, de a békés megyei adatok alapján a kevésbé fertőzött megyék közé tartoztunk, és

A KEVÉSBÉ FERTŐZÖTT VÁROSOK KÖZÉ TARTOZOTT BÉKÉSCSABA.

Ennek ellenére a második és harmadik hullám szinte minden csabai családot érintett valahogy. Én magam is átestem rajta, elviselhető tünetekkel. A kollégáim közül is sokan átestek rajta, tehát mindenki észlelte, hogy milyen bajjal járhat a járvány. Az idősgondozás, az egészségügy terén az önkormányzat mindent megtett, hogy segítse a védekezést, ahogy elmondtam, sok millió forintért vettünk, védőeszközöket, fertőtlenítőszereket, és a rászorulók rendelkezésére bocsátottuk. Sajnos azért a járvány sok-sok tragédiával is járt, hiszen ahogy említettem, szinte minden békéscsabai család érintett volt valamilyen módon, de az országos átlaghoz képest mégis kevesebb áldozattal, és kevesebb járványügyi nehézséggel bírt Békéscsaba.

Készülnek a negyedik hullámra?

Természetesen megvan az izgalom, és folyamatosan figyeljük a pandémiás helyzettel kapcsolatos híreket. Arra kell felkészülnünk, hogy az életünkben lehetnek akár újból korlátozások, de hogy mikortól és milyen korlátozások, ezt még nem tudjuk. Európai összehasonlításban egészen jó a magyar állampolgárok átoltottsága, a békés megyeiek, békéscsabaiak is átlag feletti létszámban döntöttek a vakcina felvétele mellett, ezért a mi városunkban a lakosság kevésbé van kitéve a kockázatoknak. De, mint minden vezetőnek, így nekem is gondolkodnom kell rajta, hogy mi történik akkor, ha lesz negyedik hullám, annak milyen következményei lesznek, és a városi működés egyes szektorait hogyan fogja érinteni.

Tudjuk jól, hogy az idősgondozás és az egészségügyi szektor a legveszélyeztetettebbek. Az önkormányzat még az idei év elején vásárolt néhány millió forint értékű védőeszközt, ezekből még van készleten.Tehát ha nagyon gyorsan kell kiosztani védőeszközöket, fertőtlenítőszereket kollégáinknak, vagy a védekezésben résztvevőknek, azt azonnal meg tudjuk tenni. Ez egy év eleji polgármesteri döntés volt. Úgyhogy ilyen helyzetben várjuk az őszt.

Az egészségügyi helyzetet átnéztük, na de gazdasági szempontból hogyan alakult a város a helyzete az elmúlt másfél év alatt?

Békéscsaba a gazdasági erőt tekintve, amit körülbelül a foglalkoztatottsági szintben, illetve az egy főre eső iparűzési adóban lehet mérni, a legkevésbé fejlett megyeszékhelyek közé tartozik, tehát az utolsó harmadban van a huszonhárom megyei jogú város között, ami azt jelentette, hogy minden egyes kieső forint érzékenyen érintette a várost. Békeidőben is nagyon nehéz forrásokat biztosítani minden közösségi feladathoz, és a pandémiás helyzet nehezítette a közösségi feladatok finanszírozását, a kötelező feladatokét, és az önként vállaltakét is. A gazdasági erő csökkenése és a központi intézkedések, például az iparűzési adóbevétel kiesése, emellett a gépjárműadó átszervezése, a bérleti díjak nem fizetése, és az iparűzési adó 50 százalékos kedvezménye azt eredményezte, hogy az önkormányzat a két év alatt több mint 2 milliárd forintos bevételkiesést szenvedett volna el, ha a kormányzat részéről nem lett volna két alkalommal is bevételeket kiegészítő támogatás Békéscsaba felé.

Tehát nagyon megviselte az önkormányzat gazdálkodását a pandémiás helyzet. A két alkalommal megtörtént kormányzati támogatással is azt tudom mondani, hogy szinte cipőkanállal fértünk bele a költségvetésünkbe.

A parkolási díj is  kiesett , ami nagyon hiányozhat. Gondolkodnak-e azon, hogy minimálisan emeljenek, hogy ne legyen szükség a cipőskanálra?

A parkolási díjak tekintetében, megyei jogú városok összehasonlításában, erre pontos adat van. Békéscsabán a legalacsonyabbak a parkolási díjak. 

ERRŐL NEM ÉN, HANEM KÖZGYŰLÉS DÖNT, ÉS HA A KÉPVISELŐTESTÜLET ÚGY DÖNT, AKKOR TERMÉSZETESEN AZ EMELÉS ELKÉPZELHETŐ LESZ AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN.

Hol kellett még meghúzni a nadrágszíjat ahhoz, hogy beleférjenek ebbe a cipőméretbe?

A városüzemeltetés területéről kellett forrásokat elvonni, amely a közterületek gondozottságát, rendezettségét, ápoltságát, utak, járdák, közterek, játszóterek karbantartását érintette. Az önként vállalt feladatok közül a kultúra területéről kellett komoly forrásokat elvonnunk, illetve a sport területén volt jelentős forrásszűkítés. Emellett a közösségi közlekedésben az autóbusz-közlekedés menetrendjét szűkítettük drasztikusan a pandémiás helyzetben. Minden fejlesztés, amihez saját erőt kellett bocsátanunk, minimálisra szűkítettünk.

A fejlesztésekhez tud-e segítséget nyújtani a Modern Városok Program?

A Modern Városok Program Békéscsabán egy sikertörténet, a város nagyon sok jó projektet tudott elindítani, befejezni, néhány beruházás még tart. Befejeződött például egy ipari park kialakítása, egy közép-európai szinten is rendkívül magas színvonalú Nyomdaipari Oktató és Képző Központ kialakítása, valamint befejeződött a városi sportcsarnok átépítése is. Folyamatban van a Munkácsy-negyed és a Wenckheim kerékpárút kiépítése, de ezt már szinte a befejezettek közé sorolnám, illetve kivitelezés alatt áll egy 2,3 megawattos napelemes naperőmű kiépítése. Tehát tulajdonképpen elköltöttünk már 6 projektre 10 milliárd forintot.

A Modern Város Program megállapodás első pontja volt az M44-es gyorsforgalmi út megépítése és bekötése az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Én ezt mindenképpen sikeresnek tekintem, és egy óriási lépés a térség felé. Nem csak Békéscsaba, hanem az egész térség, egész Békés megye felzárkóztatása irányában. Nem egy olyan meghiúsult befektetői megkeresés volt polgármesterségem alatt is, amely összefüggött azzal, hogy a város, a megye megközelíthetősége egy régi úton volt csak lehetséges Budapest irányából. Most épül az M44-es, amelyből éppen szeptember végén egy újabb szakaszt átadnak, tehát idén szeptember végén kész lesz összesen 80 kilométer. A hiányzó szakaszokból egy 10 kilométeres szakaszt karácsony előtt várhatóan átadnak.

Októberben lenne a nagy hírű csabai kolbászfesztivál. Idén látjuk-e, ahogy a csapatok versengenek egymással?

A Csabai Kolbászfesztivál talán Magyarország egyik legismertebb gasztrofesztiválja, minden évben közel százezer látogatója van a négynapos rendezvénynek. Nagy veszteség volt nekünk tavaly, hogy a pandémia miatt nem tudtuk megrendezni. Ez a négy nap az, amikor a legtöbb vendég, turista érkezik városunkba, akkor tudjuk nekik leginkább bemutatni, hogy hol tartunk, miért érdemes Békéscsabára eljönni, mitől híres a csabai kolbász.

A LEGFRISSEBB HÍRÜNK, HOGY VÁRHATÓAN OKTÓBER 29-30-ÁN LESZ OLYAN ZENÉS RENDEZVÉNY BÉKÉSCSABÁN, AMI KAPCSOLÓDIK A CSABAI KOLBÁSZ GASZTRO-KULTÚRKÖRHÖZ, ÉS KONCERTEK IS LESZNEK.

Vagyis más formában szervezik meg idén a Csabai Kolbászfesztivált?

Az biztos, hogy kolbászkészítő-verseny nem lesz, hiszen ebben a járványügyi helyzetben nem lehet megtenni, hogy 700 csapat 5000 tagja gyúrjon kolbászt, de mégis lesznek olyan események, amelyek kapcsolódnak a csabai kolbászhoz, hiszen a csabai kolbász egy jó nevű brand. Azon a szervezők még gondolkodnak, hogy most is legyen például száraz kolbászverseny, de nem szerencsés 15 ezer embert egy fedett sátorba összeterelni. Fontos az óvatosság, de ha a szabályok lehetővé teszik, akkor lesz olyan rendezvény október 29-30-án, amely a csabai kolbásszal is összefügg, és koncertek is lesznek.

Névjegy

Szarvas Péter közgazdász, politikus. Politikai karrierje 2014-ben indult, amikor párttámogatástól függetlenül választották meg polgármesternek Szarvas Pétert. Az 1962-ben született politikus nem volt ismeretlen Békés megyében és a Békéscsabán élők előtt. Budapesti egyetemi tanulmányait követően tért vissza szülővárosába, ahol 13 éven keresztül közgazdászként dolgozott több vállalatnál, majd a Csabai Konzervgyár igazgatójaként. A Körös Volán, majd később Dél Alföldi Volánok vezérigazgatójaként 2500 ember munkáját irányította egészen 2013-ig, amelyet az állam is elismert 2012-ben. Programjának alapvetését három szóban foglalta össze: gondosság, szorgalom, alázat.

Mi lesz az Alföldvízzel? Augusztusban írtunk róla az Indexen, hogy a tulajdonos önkormányzatok nem tudják megmenteni a csődközelben lévő céget, és inkább teljesen állami tulajdonba adják. Hol tart a folyamat? 

Az Alföldvíz Zrt. Békés megyében és Csongrád megyében a víz- és szennyvíz-szolgáltatást biztosítja, minden családot érint, tehát nekem polgármesterként a legfontosabb feladatom, hogy a szolgáltatás, illetve a kapcsolódó javítási, karbantartási szolgáltatások biztonságosak legyenek. Kétségtelen, hogy az elmúlt években az Alföldvíz pénzügyi helyzete instabillá vált, évről-évre banki finanszírozással, költség-átcsoportosításokkal tudja a fizetőképességét fenntartani.

Meg lehetett volna ezt még időben fogni, például díjemeléssel, vagy bármi mással?

Mindig lehet valamit jobban csinálni. Az Alföldvíznél a probléma olyan mértékű volt, amit nem lehet vezetői döntésekkel ellensúlyozni, olyan költségelemek léptek be egy úgymond fix bevételi környezetben gazdálkodó cégnél, amelynek a kigazdálkodása költségtípusú intézkedésekkel, vagy bevételek növekedésével elképzelhetetlenné vált. Tehát ha egy 8 milliárdos árbevételű és költségű cégnél, nullszaldós működés után belép 6-800 millió forint új költségelem, annak a kigazdálkodását egy maximális biztonságra törekvő cégnél nem lehet megoldani. Ezért állt elő az a helyzet, hogy évről évre evickélt előre a cég, banki finanszírozást keresve, veszteséges mérlegeket előállítva, és most, amikor a tartalékok végesek lettek, a tulajdonos önkormányzatok tárgyalnak a magyar állammal, hogy miképpen lehetne stabilizálni a cég helyzetét.

A másik fontos kérdés, hogy több mint ezer dolgozója van az Alföldi Zrt.-nek, ebből több mint ötszázan békéscsabaiak, tehát a foglalkoztatottság stabilizálása is fontos. Ha polgármesterként nézem, akkor a legfontosabb az, hogy tiszta és finom víz folyjon, a szennyvíz megfelelő helyre kerüljön, az ötszáz békéscsabai családnak legyen munkája. Ezért fontos tárgyalnunk a 28 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar állammal a cég stabilizálásáról. Ez a folyamat zajlik, de a végét még nem lehet megjósolni.

Ön a Hajrá Békéscsaba Egyesülettel indult, és lett második alkalommal polgármester egy civilszervezet jelöltjeként. Beszáll a jövő évi országgyűlési kampányba?

2019-ben a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz támogatásával indultam, és nincs ezzel különösebben semmi gond. 2018-ban az országgyűlési képviselő-választáson a kampányba nem szálltam be. De akkor is elmondtam, komoly jelei voltak annak, hogy a magyar kormány és a csabai városvezetés közötti kapcsolatok jók, sőt el is indultak a fejlesztések. Azt, hogy a város fejlődési pályán van a kormány támogatásával, mert saját erőből nem képes fejlődni, én pozitívnak tartom. Most is ezt gondolom, hogy a folyamatosság fontos a városnak és a térségnek.

A FEJLŐDÉSI HÍD TART JELENLEG IS.

Számos példáját érintettük is a beszélgetésben.

Tudja, kívánja saját személyével segíteni a kampányt?

Semmi nem zárható ki.

A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Sorozatunkban már megszólalt a Fidesz?KDNP által támogatott Cser-Palkovics András is, aki 2010 óta vezeti Székesfehérvárt. Szintén nyilatkozott nekünk  Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere és Porga Gyula, Veszprém első embere is. Budapest gondjairól sorozatunkban Kiss Ambrus  főpolgármester-helyettes beszélt.

(Borítókép: Szarvas Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)





Source link

Translate ?
Ez a weboldal sütiket használ, és személyes adatait kéri a böngészési élmény javítása érdekében.