Index – Belföld – Ebben a rendszerben az önkormányzatok nem szabadok

általa megosztva admin
Kategória:



A szeptember 1-jei fővárosi közgyűlésen a DK az atlétikai vb lehetséges felmondásáról a koalíciós városvezetés előterjesztése mellett egy sajátot is benyújtott, ezzel meglehetősen kínos helyzetbe hozva a főpolgármestert. A zavaros helyzetet végül a DK javaslatának leszavazásával oldotta fel a testület. Mi történt a háttérben, Gyurcsány Ferenc Budapesten is keveri a lapokat?

Köztudott, hogy Gyurcsány Ferenc nem tagja a közgyűlésnek. Gy. Németh Erzsébet a DK frakcióvezetőjeként nyújtotta be javaslatát, hangsúlyozom, nem főpolgármester-helyettesként. A koalíciós pártok között van egy megállapodás, hogy egyeztetnek, ha valaki önálló előterjesztést nyújt be, ez itt nem történt meg. A DK szerda éjjel beküldött előterjesztésével a csütörtök délelőtti kabinetegyeztetés elé vágott, kész tények elé állítva a többi pártot. 

Mivel a közgyűlés előbb elfogadta a vb felmondásáról szóló, a főpolgármester által előterjesztett álláspontot tükröző javaslatot, így nem volt indokolt a Demokratikus Koalíció verzióját támogatni. Annál is inkább, mivel így elkerülhetővé vált, hogy szükségtelenül értelmezni kelljen egy párhuzamos helyzetet. Gy. Németh Erzsébet javaslata harmincnapos ultimátum volt arra, hogy a főpolgármester hozza be a szeptember végi közgyűlésre a felmondással kapcsolatos dokumentumokat.

Meg sem kérdezték Gy. Németh Erzsébettől a zavarkeltése okát?

Ez nem volt zavarkeltés az én értelmezésemben. Nyilván a koalíciós kormányzás sokkal összetettebb, mint az egypártrendszeri hatalomgyakorlás, ezért tűnhetnek az ilyen ügyek nagy jelentőségűnek. Nem szabad ezeket túlértékelni, fontos, hogy másnap is felkel a nap, és együtt kell tovább dolgoznunk. A közös munkának pedig nincs alternatívája.

Az önök előterjesztésének mi a lényege?

Abban a pillanatban, ahogy az állami földterület tulajdoni lapjának széljegyén megjelenik a vagyonkezelő Fudan Alapítvány, megindul a vagyonátmentés. Ez az a pont, amikor jelezzük, hogy nem kívánjuk a vb-t tovább támogatni, és ellenezzük a megrendezését. A felmondás másik oka az lehet, ha az Egészséges Budapest Programra megígért pénzek nem érkeznek meg. Jegyezzük meg, a tárgyévi részkifizetésekhez szükséges támogatói szerződések idén még alá sincsenek írva. A közgyűlési határozat ezek megkötésére, aláírására október végéig ad lehetőséget.

Közben Volner János független képviselő megtámadta a Fudannal kapcsolatos népszavazási kezdeményezésüket. Hol tart most az ügy?

Az a történet másik szála. A bírósági eljárásnak végig kell futnia, és ha a Nemzeti Választási Bizottságnak lesz igaza, ki lehet adni az aláírásgyűjtő íveket, indulhat a népszavazási eljárás. Egészen extrém az a törvény által megteremtett helyzet, hogy a kétharmaddal létrehozott vagyonkezelő alapítványból kimozdíthatatlanok a kuratóriumi tagok. Ha a létrehozása mögött nincs a kétharmados törvény, sima feles felhatalmazással minden visszaállítható. Ennek a törvénynek a visszavonását szeretnénk kikényszeríteni a népszavazással.

A kormány eltökéltségét jelzi, hogy közben az atlétikai vb stadionjának már a szerkezeti alapjait is megépítették, a fővárosnak pedig nincs mit felmondania, hiszen nem is részese a világeseményről megkötött háromoldalú szerződésnek.

Ha nem kellenénk ehhez mint rendező város, akkor miért állapodott meg velünk a kormány arról, hogy öt éven keresztül évi tízmilliárd forintot ad az Egészséges Budapest Programra? Miért kellett a főpolgármesteri aláírás arra a levélre, amelyet Sebastian Coe-nak, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökének küldtek, miután kiderült, Budapesten lesz a világverseny? El tudják képzelni azt, hogy ha a főpolgármester arról nyilatkozik, hogy nem szeretnénk Budapesten atlétikai vb-t, akkor is idehozzák, vállalva minden presztízsveszteséget meg a játékokat esetleg övező tüntetések kockázatát? Én nem látom magam előtt ennek a lehetőségét. De legyünk optimisták, legyen Diákváros, és kapjuk meg az egészségmegőrzést célzó forrásokat is.

A pénzre nagy szükség is van, hisz nem először mondta el, hogy év végén csődbe mehet Budapest; múlt héten már a 25 milliárdos folyószámlahitelhez is hozzá kellett nyúlniuk a működés biztosítása érdekében. Mekkora a baj?

Most már rendeztük a likviditási helyzetet. Szeptember 15-ig a vállalkozásoktól beérkezett az adószámlánkra az iparűzési adó (második) előlege. Hétfő reggel az említett folyószámlahitelt kiváltottuk az adószámláról felvett előleggel. Szürreális, hogy Budapest estében erről kell beszélnünk, de az legalább jó, hogy nem kell a folyószámlahitel után kamatot fizetnünk. Időarányosan azért állunk rosszul, mert még mindig nem kötötte meg velünk a kormány azt a 12 milliárd forintos, a közösségi közlekedési normatíva átutalásáról szóló szerződést, amelyet 2019-ig mindig időben megkötöttek.

Miből működik a budapesti közösségi közlekedés?

A BKK havonta körülbelül tízmilliárd forintot kap a fővárosi önkormányzattól, amiből egymilliárdot az állami normatíva fedezne, a főváros egyéb bevételeiből pedig kilencmilliárdot rakunk hozzá. Most a főváros előfinanszírozza az állami részt. Azért, hogy lássák, nem én vagyok túlérzékeny, utánanéztem: 2016-ban még 18 milliárd volt az állami normatíva, nem 12, és augusztus 10-én már 12 milliárdot át is utaltak belőle. 2017-ben már csak 15 milliárd volt a teljes összeg, de négy éve, augusztus közepére így is megérkezett belőle tízmilliárd. Most meg még a támogatási szerződés sincs aláírva.

Mivel indokolja a kormányzat a késlekedést?

Valójában nem tudom, mert mi is a sajtón keresztül halljuk a kusza indoklásokat. Most éppen azt állítják, hogy az agglomerációs tömegközlekedés biztosításáért a Volán és a MÁV-HÉV nem kapja meg a szolgáltatás ellenértékét, ami azért baj, mert akkor valaki eltérítette ezeket a pénzeket, ugyanis a Volánnak havonta 180 milliót, a MÁV-HÉV-nek pedig több mint 368-at utalunk. Mi a tavalyi és a tavalyelőtti mérték alapján fizetünk. Mi fizetünk, ők nem…

A közösségi közlekedés mellett a közbringarendszerre is fontos mobilitási eszközként tekintenek. Az új kerékpárbeszerzés azonban sokak szerint nem sikertörténet, többen konstrukciós hibákra panaszkodnak, és számszerűleg is kevesebb van belőlük, mint a korábbiakból. Miért?

Az összkép szempontjából mindig a statisztika a mérvadó. A korábbi években veszteséges volt, egyszer 130 millió forint mínusszal zártunk, azonban már most nagy biztonsággal állítható, hogy az idei év kitermeli a működési pénzt. Valóban kevesebb a kerékpár, de opció volt további biciklik lehívására, a BKK további 360 bringát meg is rendelt. Ebből ötven heteken belül megérkezik, a többi év végéig. Furán hangzik, de ha valaki nem talál biciklit, az azt jelenti, hogy pörög a rendszer, használják az emberek. Nyilván az egyedi problémákat is meg kell vizsgálni. Ennek egyik módja, hogy ötezer forintos büntetést vezettünk be, ha valaki nem a dokkolóba teszi le a kerékpárt. 

A Blaha Lujza tér több okból is a figyelem középpontjában áll. A tér felújítása a tervek szerint halad?

Szombaton visszaadtuk az autósoknak a sávokat, hétfőn reggel pedig a lámpaprogram is visszaállt, előbb, mint ahogy ígértük. Húztunk egy merészet azzal, hogy augusztus 20. előtt szűkítettük a csomópont kapacitását, mert ezzel felgyorsítottuk a beruházást azáltal, hogy egyszerre több munkafolyamatot végezhettek a helyszínen. Mindez azért nem tűnt fel olyan mértékben, mert akkor nem volt amúgy sem nagy forgalom, de így tíz napot nyertünk. Az őszi szünetben még lesz pár napon korlátozás, utána a gépjárműforgalmat már nem akadályozzák a hátralévő munkálatok.

A Népszínház utca forgalomkorlátozására viszont Fürjes Balázs komplett kampányt épített, mondván, ott valami nagyon el lett rontva. 

A lámpaprogramról augusztus végén jeleztük, hogy ideiglenes megoldás, csak addig tartott, amíg a téren a forgalomkorlátozás, tehát ezt a kellemetlenséget már magunk mögött hagytuk. Egyébként pedig fel kell tenni a kérdést: lehetett volna másképp csinálni? Mondjuk jövőre? Nem. Mert akkor elbuktuk volna azt az egymilliárd forintos támogatást, amelyet még az előző városvezetés kapott erre a felújításra, és az év végéig kell felhasználni.

Azt kifogásolták, hogy lebénítják a várost azzal, hogy egyszerre folyik a három nagy fővárosi projekt.

A Blaháról előbb volt szó. A Lánchíd rekonstrukciójáról is azt mondták, hogy már rég el kellett volna végezni. A pesti alsó rakpartot emlegetni pedig egyenesen ízléstelen. Azt ugyanis még a vizes vb-időszakából örököltük, akkorra kellett volna elkészülnie. Ennek is év végéig be kell fejeződnie, de jól haladunk, nincs csúszás. 

Miért lesz jó a városlakóknak ez az új rakpart?

A holt területek zöldebbek lesznek, jobban érvényesül a víz és a rakpart közötti harmónia, ezáltal közelebb kerül az emberekhez a terület. A kitelepülő, kvázi fogyasztási kényszerre építő szolgáltatásokat én nem szeretem annyira, nincs is eldöntve, hogy a rakpartszakasz végein lesz-e ilyen.

A Gellért-hegyi sikló végállomására pedig pont efféle vendéglátást terveznek. A projektcég vezetője áprilisban arról beszélt, hogy ősszel már indul is a beruházás. Aztán Tüttő Kata főpolgármester-helyettes lehűtötte a kedélyeket. Ön mit tud erről?

Mi már a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén jeleztük, hogy a Gellért-hegyi sikló megépítését támogatjuk, de csak közberuházásban valósulhat meg. Ez klasszikusan olyan beruházás, amelyet az uniós RRF-forrásból lehetett volna finanszírozni, a visszatérítendő támogatás terhére. Mi arra is nyitottak voltunk, hogy a kormány és a főváros közösen építse meg.

Mi a kifogásuk piaci befektető bevonása ellen?

Rossz tapasztalataim vannak, nem hiszek a PPP-megoldásban. Nem az valósul majd meg, mint ami az üzleti tervben szerepel, félbemaradhat a beruházás vagy újabb források bevonását követelik. A kormány–főváros együttműködésben világosak lettek volna a felelősségi körök. A kezdésre vonatkozó mostani bejelentéssel ugyanakkor az a legnagyobb gond, hogy a beruházásnak nincs is érvényes építési engedélye, az utolsó kormányhatározat szerinti álláspont pedig közberuházásról szól.

A Lánchíd-felújítás viszont közberuházásban zajlik. Gulyás Gergely azt mondta, hogy akkor fizetik ki a Tarlós István korábbi főpolgármesterrel kötött megállapodás szerint járó hatmilliárdos hozzájárulást, ha a hidat nem zárják el a forgalom elől 18 hónapnál hosszabb időre. Tartható ez a feltétel?

Még akár 65 új követelményt is támaszthatnak a támogatás kifizetésének feltételéül, de egyébként mi is így tervezzük a lezárási időszakot. Hangsúlyozom, hogy itt nem a projekt befejezéséről van szó, hanem a híd átjárhatóságának mielőbbi biztosításáról. Az a hatmilliárd egyébként az egész beruházási költségnek csak az áfavonzatát fedezi, azaz az állam egyik zsebéből átrakja a másikba a pénzt. De még erre sem készült el a támogatási szerződés. A teljes költség egyébként bruttó 26,8 milliárd körül alakul, amelyet EIB-hitelből finanszíroz a főváros, mivel nemhogy a mostaninak, de az előző városvezetésnek sem volt rá saját fedezete.

A kudarcba fulladt elektronikus jegyrendszer bevezetésére fordított forrásokat is szeretnék legalább részben visszaszerezni, ezért is indított pert a főváros. Mire számít, fizethetünk belátható időn belül digitálisan a BKK járművein?

Le kell zárni az előző időszakot. Fontos tudni, hogy a rendszer nem készült el, emiatt még Tarlós István is feljelentést tett. Most a választottbíróság előtt a BKK indított keresetet, mi pedig arra várunk, hogy a per lezáruljon. A BKK már most is dolgozik az utazást komfortosabbá tevő digitális megoldásokon, rövid távon a vonaljegy bevezethetőségének részletei kapcsán folyik a munka. 

A hamvába holt elektronikus jegyrendszeren mekkora a főváros vesztesége eddig?

2020-ban a BKK elkönyvelt vesztesége nagy részben ezzel függött össze, ekkor kellett az eszközállományt leírni 9,2 milliárd forintos összegben. A folyamatban lévő perben viszont a fővárosnak jelentős követelése van. Az ügyben előttünk álló legfontosabb kérdés azonban mégiscsak az új e-jegyrendszer paramétereinek meghatározása. El kell dönteni, hogy komplett rendszert rendelünk-e, üzemeltetést vásárolunk vagy házon belül valósítjuk meg a fejlesztést. A BKK Futár rendszerében lehet egyébként látni, hogy milyen folyamatos kockázatokat rejt magában külső vállalkozó bevonása egy ilyen összetett hálózatba.

Annak mekkora a kockázata, hogy amíg Karácsony Gergely vidéken kampányol, hátrébb sorolódnak Budapest fontos ügyei?

A mai világban már bármikor el tudom érni a főpolgármestert, tudunk konzultálni és ő is meg tudja nézni az anyagokat. Csendesen jelzem, ez pont olyan, mint amikor a miniszterelnök kampányol majd. Az sem igaz, hogy akkor az országot ne vezetné senki.

Talán annyi a különbség, hogy Orbán Viktor jelenlegi pozícióját nem ugródeszkának használja, mint ahogy egyetlen baloldali, budapesti kerületi polgármester sem.

Nem értem az ugródeszka-hasonlatot ebben, és azt sem, hogy kerültek ide a baloldali, kerületi polgármesterek.

Talán kezdjük távolabbról. Miről beszélgettünk az interjú első felében? Budapest egy ideig folyószámlahitelből működött. Erre kérdezett rá ön is, holott normális viszonyok között arról folyna a szó, hogy egy gazdasági válság idején hogyan lehet forrást teremteni új fejlesztésekre, hogyan lehet a budapestiek mindennapi körülményeit javítani. Most meg arról kell beszélnem, hogy ha a kormány nem fizeti ki a 12 milliárdos közlekedési normatívát, akkor folyószámlahitel miatt mínusszal zárjuk az évet, amivel megsértjük a gazdasági stabilitásról szóló törvényt.

De akkor beszéljünk arról is, hogy miközben a kormány nominálisan több adót szedett be a vállalkozásoktól, fogyasztásból és a lakosságtól 2020-ban meg 2021-ben időarányosan, mint a válság 2019-es évében, addig a fővárosi önkormányzatnak nominálisan 15 százalékkal kevesebb adóbevétel jutott, miközben az állam felé nőttek a befizetési kötelezettségei. Ha Karácsony Gergely főpolgármesterként végignézi ezt a folyamatot, és nem próbál meg változtatni rajta, akkor nem tesz meg mindent Budapestért. Szerepvállalásával azért lesz szükség kormányváltásra, hogy végre önkormányzatbarát kormányzati politika érvényesülhessen. Más települési önkormányzatokra ráomlanak majd az európai uniós projektjeik, mert nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett építőipari árakat. Nem tudnak forrást teremteni, csak az állam tud hitelt kibocsátani. A fővárosnak sem engedik a hitelfelvételt, az meg aztán nonszensz, hogy Budapest fejlesztési osztályát Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) néven kiszervezték a kormány alá. Összességében az a tapasztalatom, hogy a jelenlegi szisztémában még ideig-óráig elműködgetnek a helyhatóságok, de hosszabb távon ez a rendszer semmilyen perspektívát nem kínál az önkormányzatoknak.

Történik ez annak ellenére, hogy nagyon erős demokratikus legitimitással nyerték el posztjaikat a települések vezetői. Közvetlen választás útján. De ezek a helyi politikai közösségek nem szabadok, mert kiszolgáltatottak a tőlük sokkal távolabb ülő és más fókusszal rendelkező kormányzati embereknek. Ezen akar Karácsony Gergely változtatni. Nem a célja lett más, hanem azt látja, csak főpolgármesteri székből nem lehet megváltoztatni a kormány politikáját.

(Borítókép: Kiss Ambrus. Fotó: Karip Tímea / Index)





Source link

Translate ?