Index – Belföld – Háborús években lettünk jobbosok

általa megosztva admin
Kategória:



A korabeli közlekedési rendszabályok változására már áprilisban megkezdődött az ország lakosságának felkészítése: vidéken a szolgabírók dobolták ki az új rendeletet, az újságokban füzetet jelentettek meg a ?Jobbra hajts ABC-je? címmel, a rádióban napi több alkalommal figyelmeztették a lakosságot az áttérésre, és az iskolákban is oktatták a gyerekeket az új közlekedési rendre.

Az átállás azonban nem egyszerre, hanem két lépcsőben zajlott. A fővárosban és környékén csak hónapokkal később, ősszel, november 9-én történt meg az átállás, addig az ország a közlekedés rendje szempontjából ketté szakadt ? tudta meg az Index a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusától. Hidvégi János elmondása szerint először július 6-án hajnali három órakor országosan áttértek a jobb oldali közlekedésre, ami tehát azt jelentette, hogy

Budapest ideiglenesen kimaradt, és a főváros határa olyan képet mutatott, mintha egy másik országba érkeztek volna az autósok: kétszáz méteres áttérési sávot alakítottak ki, ahol útburkolati jelekkel, hatalmas molinókkal és közlekedési jelzőtáblákkal hívták fel a járművezetők figyelmét, hogy át kell térniük a másik oldalra.

Miért éppen jobb? Miért éppen bal?

Magyarország akkoriban a német szövetségi rendszerhez tartozott, és Németországban már jóval korábban, az 1920-as években áttértek a jobb oldali közlekedésre, majd következett Ausztria 1938-ban, illetve Csehszlovákia 1939-ben ? mondja a muzeológus, akit a bal oldali és a jobb oldali közlekedés kialakulásáról is megkérdeztünk. Hidvégi János azt mondja, jellemzően mindenhol praktikus okokból döntöttek úgy, hogy éppen az egyik vagy a másik oldalon közlekedjenek, ugyanis a forgalom fejlődésének első szakaszában a fogatolt járművek kezdtek el tömegesen elterjedni, majd egyre nagyobb számban jöttek a gőzgéppel hajtott járművek, tehát valamilyen módon szabályozni kellett a növekvő forgalmat, mert a haladási irányok egyeztetése nélkül káosz alakult volna ki.

Magyarországon például már 1890-ben létezett olyan központi utasítás, amely meghatározta, hogy az útnak a bal oldalán kell közlekedni, aki pedig ki akarja kerülni az előtte lévőt, azt jobbról kell tennie. Ugyanakkor Franciaországban mindez fordítva volt, hiszen ott már Napóleon idején is a jobb oldalon közlekedtek, méghozzá valószínűleg azért, mert ellenlábasaik, az angolok a bal oldalon.

Átállási nehézségek

Meglepő módon a magyarországi átállás egész gördülékenyen zajlott, az előkészületek és a szervezés sikeres volt, és a baleseti statisztika alig romlott. A feljegyzések szerint állítólag mindössze egy tragédia történt, amikor is egy székesfehérvári buszon a kalauz nekitámaszkodott a lezárt bal oldali ajtónak, amely véletlenül kinyílt, az ellenőr pedig kiesett. Egy baloldali közlekedésre kialakított autóbusszal csakugyan szokatlan lehetett egyik napról a másikra jobb oldalon felvenni az utasokat, de ennél általánosabb probléma volt, hogy az autók kormányai hirtelen a ?rossz? oldalra kerültek

Hidvégi János gyűjtése szerint akkoriban nem kevesebb, mint 33 ezer gépkocsi közlekedett már az utakon Magyarországon,

vagyis nem volt jelentéktelen a probléma, és a forgalomban lévő kocsikat a kormánykerék átellenes elhelyezkedése miatt nem lehetett kitiltani az utakról, hiába jelentett kényelmetlenséget és balesetveszélyt, hogy a sofőrnek előzéskor szinte az egész járművel át kellett térnie a szemközti sávba ahhoz, hogy kilásson. Már csak emiatt is érdekes, hogy a korabeli statisztikák nem jegyeztek fel jelentős balesetszám növekedést.

Magyar mementó

Budapesten a kisföldalatti egészen 1973-ig őrizte a hajdani magyarországi bal oldali közlekedés emlékét, a gödöllői HÉV vonalán pedig mind a mai napig a régi hagyományok szerint zakatolnak a szerelvények, illetve lehet még találni olyan útszakaszokat is, ahol a régi kilométerkövek mai szemmel nézve az út átellenes oldalán sorakoznak.

Bal oldalon is van élet

Miközben Európa nagy részén és Amerikában mára a jobb oldali közlekedés vált megszokottá, valójában a világ csaknem egyharmadában mind a mai napig a bal oldali közlekedés a normális. Balra tarts van Európában Cipruson, Írországban, Máltán, Nagy-Britanniában, valamint a világ többi táján, például Japánban, Indiában, Hongkongban, Szingapúrban, Thaiföldön, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában is.

(Borítókép: Belvárosi utcarészlet Budapesten 1941-ben. Fotó: Haár Ferenc / MTI)





Source link

Translate ?