Index – Tech-Tudomány – Nemsokára az arcunkról olvassák le, hitelképesek vagyunk-e

általa megosztva admin
Kategória:



Azari-Varga Viktória cikke.

A jövőkutatás, ez a több mint 50 éves múlttal rendelkező társadalomtudományi terület a társadalom egészének jövőjét kutatja. „Arra törekszünk, hogy feltárjuk, kezeljük és mérsékeljük a jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat, és megalapozzuk a jövőre vonatkozó stratégiai döntéseket. Mivel a jelenből mindig többféle jövő bontható ki, ezért nem egyetlen jövőt vázolunk fel” – beszélt munkájáról dr. Kristóf Tamás, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának (MTA SJTB) tagja.

Természetesen a jövőkutatókat az előrejelzés és/vagy jövőképalkotás során a más kutatásoknál is alkalmazott adatgyűjtésen túlmenően nagyban segítik azok a laikusok megkérdezésén alapuló felmérések is, melyek előrevetítik várakozásainkat, reményeinket és félelmeinket. Ezeket rendkívül változatos előrejelzési és előretekintési módszertan alkalmazásával dolgozzák fel a kutatók.

Önvezető autók és a robotok

Az MTA SJTB szakemberei legutóbb 2018-ban és tavaly tettek fel kérdéseket e témában 1300 fiatalnak. A 2020. évi kutatás esetében kíváncsiak voltak arra is, hogy a jövőről alkotott elképzeléseket mennyiben befolyásolta a Covid–19-világjárvány. Érdekes, de a fiatalok világról kialakult képét szinte alig, azonban jelentős változásokat vetítenek előre a műszaki eszközök, a robottechnológia, a kommunikáció, az oktatás, a közlekedés, a vásárlási szokások, a hivatalos ügyintézés és a munka terén.

Egy részük úgy véli, az emberek környezettudatossága hosszabb távon javul, a megújuló energiaforrások egyértelmű növekedésére számítanak. Ötvenéves távlatban szerintük magától értetődő lesz az önvezető, elektromos meghajtású autó, illetve jármű, és igénylik a kényelmes és gyors közlekedési eszközöket.

Optimisták a tekintetben, hogy a tudomány fejlődése lehetővé teszi a ma még gyógyíthatatlan betegségek leküzdését.

A fiatalok életében a család, a karrier és a szabadidő okos eltöltése központi helyet foglal el a jövőben. Többségük az életét Magyarországon képzeli el, és nem gondolják, hogy a házasságkötések száma megnő, illetve egy-két gyerekes családot terveznek. Az önző és a passzív személyiségjegyek erősödésére számítanak. A hazai gazdaság és az életszínvonal szerintük a közép-európai országokéhoz fog felzárkózni, valamint úgy vélik, húsz év múlva is még forinttal fogunk fizetni.

Szép új munkaerőpiac

„A válaszadók szerint több jelenlegi foglalkozás megszűnik: például a bolti eladó, a postás, a portás, az ügyintéző és a taxisofőr. Nem lesz rájuk szükség, mert munkájukat felváltja az internetes kereskedelem, az online ügyintézés és a vezető nélküli robotautó” – vázolta fel dr. Kristóf Tamás, aki mindemellett hozzátette, teljes mértékben egyik foglalkozás sem fog eltűnni, azonban az emberi munkaerő szintén minimálisra csökkenhet más rutinszerű cselekvéseket igénylő munkáknál. A Budapesti Corvinus Egyetem docense azt is elárulta, hogy a fiatalok többsége hosszabb távon végképp nem tudja, milyen munkakörben szeretne dolgozni,

hiszen közülük sokan valószínűsíthetően olyanban fognak, amely ma még egyáltalán nem is létezik.

Sőt, a kreatív szektorban dolgozók, mint például az újságírók, joggal félhetnek az algoritmusok térhódításától. A GPT-3 algoritmusa mára olyan szinten ír, hogy nehéz eldönteni, ember vagy gép a szerző. Ilyen segítséggel bárki képes blogolni, habár az is igaz, hogy GPT-3 ejt néhány tipikus hibát, nem ritkák a szóismétlések, és olykor logikátlanul érvel. Az azonban elgondolkodtató, hogy a művészi tartalmak sem okoznak számára nehézséget, akár versel is, ha kell.

A kommunikáció is teljes mértékben átalakul. Ma többnyire még sci-fi-filmekben találkozhatunk vele, de ötvenéves távlatban megvalósulhat a holografikus gondolatátvitellel, beépített chipekkel, az agyi ingereket felfogó szövegszerkesztővel és a gondolatainkat leíró üzenetküldő alkalmazással történő kommunikáció. A személyes kommunikáció ugyan nagy valószínűség szerint megmarad, bár túlnyomórészt valamilyen számítástechnikai eszközön keresztül zajlik majd. A fiatalok azt szeretnék, hogy mindent egy eszköz fedjen le, folyamatosan elérhetőek legyünk az interneten, és ne kelljen minden alkalommal rácsatlakozni.

Az arcunkra lesz írva, hitelképesek vagyunk-e

Az Ipar 4.0 mellett napjainkra már kezdetét vette a Bank 4.0 korszaka, amelynek lényege, hogy a modern technikai megoldásoknak köszönhetően nincs fizikai kapcsolat az ügyfelek és a bankok között. A robbanásszerű fejlődés a fintech- (pénzügyi technológia) cégek előretörésében már jelenleg is tetten érhető.

Hamarosan eljön annak az ideje, amikor az éttermekben, a szórakozóhelyeken, a metróban és a repülőtereken lévő kamerák automatikusan képesek lesznek meghatározni az ügyfelek fizetőképességét és hitelstátuszát

– beszélt a jövő várható fejlesztéseiről az egyetemi docens, majd azt is hozzátette, hogy az ügyfélazonosítás az arcon keresztül fog történni. A digitális, élményszerű szolgáltatások pedig a mesterséges intelligenciára építve előre kitalálják a fogyasztói szükségleteket.

A Bank 4.0 világában a tradicionális banki termékek eltűnnek a piacról, a bankoknak pedig láthatatlanná kell válniuk az ügyfelek előtt, hiszen a fiókközpontú értékesítésnek nincs jövője egy olyan világban, amelyben jelenleg óránként 200 ezer okostelefont adnak el. A banki ügyfelekért folytatott háború igazi győztesei várhatóan a technológiai réteget uraló hang, kiterjesztett valóság és mesterséges intelligencia, a mindennapi kereskedelmi és üzenetváltást lebonyolító platformok, valamint az okosasszisztensek lesznek. A jövő bankszámlája az aktivált, felhőalapú értéktár lesz, és egy állandóan jelen lévő „mesterségesintelligencia-bankár” fog közvetíteni az ügyfél és a pénzügyi világ között.

Kevés titkunk lesz egymás előtt

„Az iroda szerepének újradefiniálásával, tágas terek kialakításával, közösségi részek növelésével, a személyes, egyedi tárgyalók számának bővítésével, a recepció átszervezésével, kényelmes bútorok elhelyezésével, a zajszint csökkentésével, ugyanakkor a biztonságos és eredményes munkavégzés szem előtt tartásával sikeres lehet a belső tér átalakítása” – véli Kálmán Anikó, a BKIK pénzügyi szolgáltatások osztályvezetője, aki hozzátette:

A cél az lenne, hogy az irodában töltött idő minél kevesebb, maximum heti egy-két nap legyen, a többi pedig home office.

Az enteriőr megváltoztatásával párhuzamosan folynak a digitális fejlesztések, a legújabb robottechnikai eszközök segítségével próbálják a dolgozókat tehermentesíteni, így sokkal hatékonyabb és koncentráltabb lehet a munkavégzés. Maga a tárgyalás is sokkal egyszerűbbé válik, hiszen partnerünkről minden lényeges információt előre megkapunk. „Már egyáltalán nem a távoli jövő, hogy a telefonunk vagy az okosóránk révén megtudjuk a másik elektronikusan publikus adatait, családi állapotát, szakmai pályafutását, hobbiját, fogyasztási és fizetési szokásait, illetve az általa képviselt cég pénzügyi helyzetét” – tette hozzá Kálmán Anikó.

Ma már elképzelhetetlen lenne az életünk mobiltelefon nélkül, ráadásul a fent elhangzottak alapján a jövőben még inkább rá leszünk utalva.

Senki sem gondolta volna a ’90-es években, hogy a rádiótelefonok bőröndnyi változatát a tenyérnyi készülékek váltják fel. A sci-fik kedvelt szereplői, a robotok pedig sorra felbukkannak a hétköznapjaink során is, eleinte az ipari termelésben, például autógyárakban, ma pedig éttermekben szolgálnak ki, vagy éppen levelet hordanak ki nap mint nap Japánban.

Az egyre inkább elmagányosodó társadalmakban a robotok szerepe „élettel telik meg”, hiszen tőlük várjuk, hogy enyhítsék a magányunkat, és ha szükségünk van egy ölelésre, erősen zárjanak a karjukba bennünket. Furcsa világot élünk, ahol az emberek egyre gépiesebben viselkednek, míg a gépektől emberi érzelmeket várunk el. És sajnos a jövőkutatók sem tárnak elénk ennél fényesebb jövőt.

(Borítókép:  Arcfelismerési technológia használatban a Leicester Square-en Londonban, az Egyesült Királyságban.  Fotó: Kirsty O’Connor / PA Images / Getty Images)





Source link

Translate »