Index – Gazdaság – Új technológiák kellenek a maratoni küzdelemhez

általa megosztva admin
Kategória:



Egyre inkább felértékelődik a klímavédelem szerepe világszerte. Ennek egyik sarokköve a másfél fok, vagyis hogy a 21. században másfél fokos emelkedés alatt tartják a globális átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti értékhez viszonyítva.

Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdász szakértője egy csütörtök délutáni sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy ez jelentős ambíciót tükröz.

Az éghajlatváltozás mértékét nem egy adott év szén-dioxid-kibocsátása határozza meg, hanem az, hogy az ipari forradalom kezdetétől mennyi szén-dioxid kerül összesen a levegőbe. Miután az emberiség kétszáz éve bocsát ki szén-dioxidot, mostanra több száz milliárd tonna került a levegőbe, és ha ezt a mennyiséget például tíz százalékkal szeretnénk csökkenteni, akkor a jövőbeli kibocsátásokat radikálisan kell enyhíteni

? mondta Varró László, hozzátéve, hogy az elmúlt évek egyik fontos fejleménye az volt, hogy a másfél fokos klímacél sokkal előrébb került a prioritások között, és az érdeklődés középpontjában van, igaz, néhány évvel ezelőtt még a kétfokos célkitűzést rebesgették.

A pakisztáni cementipar szerepe

Csakhogy azóta világossá vált, tudományos bizonyítékok születtek arról, hogy a kétfokos felmelegedés is jelentős romboló hatással jár, ezért is módosították ezt másfél fokra, ami elengedhetetlen, hogy 2050-re elérjük a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem az egész világon is.

Az IEA vezető közgazdász szakértője szerint fontos hangsúlyozni, hogy itt nem arról van szó, hogy az európai háztetőkön egyre több napelemet lehet látni, hanem arról, hogy a pakisztáni cementiparnak is szén-dioxid-kibocsátás nélkül kell működnie 2050-re.

Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel, ezért ahhoz, hogy 2050-re valós legyen a karbonsemleges energiarendszer, gyors ütemű, folyamatos erőfeszítésre van szükség

? mondta Varró László, aki teljes mértékben egyetért azzal, hogy az Európai Unió 55 százalékra emelte a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos ambícióit 2030-ra, ha ugyanis nincsenek meg a megfelelő lépések, könnyen kifuthatunk az időből.

Az IEA megvizsgálta a kormányok döntéseinek tényleges eredményeit is, a tanulmányt 2020 őszén publikálta. Ez alapján elmondható, hogy stagnál a szén-dioxid-kibocsátás, vagyis annyi hatékonyságnöveléssel, tiszta energiával kapcsolatos beruházás van, amennyi kompenzálja a világgazdaság növekedését, az iparosodó világot.

A szakértők egyre optimistábbak

Azóta optimistábban látják a helyzetet, mivel a felmérés még az amerikai elnökválasztás, valamint az előtt történt, hogy Kína bejelentette volna kötelezettségvállalását, amely szerint 2060-ra karbonsemleges lesz a nagyhatalom.

A szakértő szerint ráadásul sokkal intenzívebb a társadalmi érdeklődés és a tudatosság a privát és a nagyvállalati szféra részéről is, vagyis a fejlődés kézzel tapintható. Nem is kell messzire menni, Magyarországon az elmúlt néhány évben például jelentős, milliárd eurós nagyságrendű beruházások történtek a napenergia terén.

A karbonsemlegesség felé vezető út persze rendkívül hosszú, Varró László szerint ehhez több fontos szintet is meg kell ugrani.

A villamosenergia-rendszerbe annyi alacsony kibocsátású villamos energiát kell belepumpálni, amennyit csak lehetséges. Ezen a téren a nap- és a szélenergia kiemelkedően fontos, de az atomenergiának is meghatározó szerepe van

? mondta Varró László, aki szerint a másik lényeges lépcsőfok a villamosítás, vagyis például a közlekedés kapcsán az elektromos autók elterjedése.

A harmadik lépcsőhöz viszont jelentős innovációra van szükség azokon a területeken, amelyeken nehéz dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, a különböző nehézipari alkalmazások, mint az acél- vagy a cementipar ? egy cementgyárat ugyanis nem lehet úgy dekarbonizálni, hogy napelemet tesznek a tetejére. Ennek megvalósításához új technológiák szükségesek.

Emellett egyre lényegesebbé válik, hogy a kereslet rugalmassá váljon. A villamosenergia-rendszer 100 éven át úgy működött, hogy az erőművek fix menetrend szerint, precízen terveztek, a kereslet pedig annyit fogyasztott, amennyire szüksége volt. Ennek át kell alakulnia: ha például a nap élesen süt, akkor a fogyasztásnak is növekednie kell, de amikor eláll a szél, csökkennie kell a fogyasztásnak.

A szakértő szerint ezen a téren az elektromos autókban van a legnagyobb potenciál, de ennek kiaknázása még korai szakaszban jár. Összességében pedig számos fizikai beruházásra van még szükség hálózatfejlesztésben, villamosenergia-tárolásban, hidrogéntermelésben is, hogy globális szinten elérhessük a kitűzött célokat.

(Borítókép:  Sűrű szmog lepi Bangkok belvárosát 2021. január 21-én. Fotó:  Diego Azubel / MTI / EPA)





Source link

Translate ?