Index – Belföld – Modernizál a MÁV-csoport

általa megosztva admin
Kategória:



Kérjük kedves utasainkat, hogy a peronhibákból eredő balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelemmel közlekedjenek!

– hangzik fel többször a hangosbemondóból, amíg a MÁV-csoport modernizálási programját beharangozó sajtótájékoztató kezdetéig a 8. vágány mellett szobrozunk a Keleti pályaudvaron. Kisvártatva bedöcög a kékről zöldre matricázott 10-es pályaszámú és ugyanennyi idős Traxx, amelytől azt várják, hogy még évtizedekig szolgálhat.

Ehhez képest valódi, szép, új világot vázoltak föl a vasúttársaság vezetői. A Vasút Európai Évéhez kapcsolódva ugyanis elindítja zöldkampányát a MÁV, ami egyrészt környezetbarát megoldásokat, másrészt új járművek forgalomba állítását jelenti. A korábbi években megkezdett jármű-korszerűsítési program keretében pedig 2013 óta a MÁV-START mintegy 2100 üzemben lévő járművének csaknem fele újult vagy újul meg. Akit részleteiben is érdekel, a tavalyi számok a következők:

  • 340 CAF, DVJ, DWA, halberstadti személykocsi és Uzsgyi motorvonat újult meg,
  • 73 komfortjavításon is átesett,
  • 22 mozdonyfelújítás mellett
  • 5 Talent motorvonatot újítottak fel, és
  • 9 Flirt motorvonat egységesítése is elkészült.

Ez a munka idén is folytatódik. Kerékgyártó József, a MÁV-START vezérigazgatója egyenesen „évtizedek óta nem látott” megújulásról beszélt, és további évi 400 kocsi korszerűsítését irányozta elő. A sajtótájékoztatón debütáló Traxxból jelenleg 25 van, de 115 darabos flottában gondolkodnak. Ezek már olyan korszerű villanymozdonyok, amelyek a fékezés során keletkező villamos energiát visszatáplálják a hálózatba, ami éves szinten 

100 millió forintos megtakarítást eredményez a vasúttársaságnak. 

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója azt is elmondta, hogy a 7000 kilométernyi hazai vasúti pályának jelenleg kevesebb mint 40 százaléka van villamosítva, ami azt jelenti, hogy 

még 700 kilométer pályát kell villamosítani ahhoz, hogy utolérjük az uniós átlagot. 

Ez azért is elengedhetetlen, mert 2050-re Magyarországot klímasemleges országgá kívánja tenni az Orbán-kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve. Az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik, és a vasút ebből a legkevésbé szennyező:

  • 70 százalékban a közúti ágazat
  • 13-13 százalékban a légi és a vízik özlekedés,
  • és kevesebb mint 1 százalékban a vasút

felel az üvegházhatású gázkibocsátásért. Ugyanakkor az utasforgalom 8 és a teherszállítás 17 százaléka terelődik a vasútra, pedig nagyobb hányad kihasítása mellett jóval nagyobb arányban lehetne csökkenteni a környezetszennyezést. A tervezett 800 új jármű beszerzésével ráadásul a vasút szennyezése is tovább minimalizálható. 

Folyamatban van 115 mozdony, 50 hibrid motorvonat és 54 új HÉV-szerelvény beszerzése, eredményes eljárások esetén a nyertes ajánlattevőkkel a szerződések már nyáron megszülethetnek 

– számolt be a közbeszerzési eljárások jelenlegi állásáról Homolya Róbert, hangsúlyozva, hogy ezzel a szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékkal csökkenhet. Persze nemcsak a gázok szennyezik a természetet, hanem a mosószerektől kezdve a leselejtezett eszközökig rengeteg minden:

évente egy 60-70 ezres városnak megfelelő mennyiségű kommunális hulladékot termel a MÁV.

Ezt a mennyiséget csökkenteni, az újrahasznosítási arányt pedig növelni szeretnék. Tavaly például 20 ezer tonna sín jutott erre a sorsra. Hogy ez milyen nagy mennyiség, talán az szemlélteti legjobban, hogy 

két Eiffel-tornyot lehetne belőle építeni. 

A tavaly a MÁV-csoporthoz került Volánbusz is kiveszi a részét a zöldítésből. 

Pafféri Zoltán, a cég elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy egyetlen év alatt 

  • 670 millió utast szállítanak,
  • 6500 járművet üzemeltetnek,
  • 3145 települést kapcsolva be a közlekedés vérkeringésébe.

Ez óhatatlanul nagy környezetszennyezéssel jár, ám az elmúlt években 866 új autóbuszt helyeztek üzembe, amivel egyedül tavaly 27 ezer tonnával sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Álljon itt is egy szemléletes példa:

ez akkora mennyiség, mintha 6000 autót vonnának ki a forgalomból. 

A terv az, hogy első lépcsőben 2023-ig 45 százalékkal csökkentsék a tízévesnél öregebb buszok számát, majd 2030-ig megismételjék ezt a csodát. Ennek érdekében még az idén 100 új elektromos busz beszerzését kezdik meg. Tíz éven belül a buszaik 23 százaléka lesz képes alternatív energiával működni, így 2050-re megvalósulhat az áhított terv, hogy már csak károsanyagkibocsátás-mentes járműveket közlekedtessenek. 

A 2050-es céldátum először az Orbán-kormány zöldbusz-mintaprojektében látott napvilágot,hogy teljesüljön a párizsi klímacsúcson tett vállalás, vagyis hogy az Európai Unió  beleértve Magyarországot is  2050-ig klímasemlegessé váljon. 

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ezt reális célnak tartja. Bár először éppen a zöldítési szándékkal Budapest-szerte kerékpársávokat létesítő fővárosi önkormányzatot ostorozta, azért kormányzati tervekkel is előrukkolt. 

 

Az idén – a Vasút Európai Évében  korábban nem látott összértékben fejeződnek be vasúti fejlesztések Magyarországon, várhatóan mintegy 700 milliárd forint beruházást adnak át. Budapest elővárosi vonalszakaszai több mint 100 kilométeren újulnak meg

– vetítette előre a miniszterhelyettes, aki azt is elmondta, hogy mától pontosan tudhatjuk, mekkora mértékben járulunk hozzá a klíma megvédéséhez. 

A vonatjegyeken ugyanis mostantól feltüntetik, mennyi szén-dioxid-kibocsátást takarítunk meg azzal, ha a vasutat választjuk.

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy 2020-ban három ütemben nyújtottak pénzügyi támogatást a MÁV-csoportnak, amely 50 ezres dolgozói létszámával az ország legnagyobb munkáltatója. 

 Az állam, mint tulajdonos, mindent megtesz, hogy a nemzeti vasúttársaság gazdasági helyzete, megítélése megfelelő legyen

– hangsúlyozta
a kormánypolitikus, rámutatva, hogy a 
közlekedési infrastruktúra és a járműállomány fejlesztése egyben a nemzeti vagyon gyarapodását is jelenti.





Source link